Eger - hetilap, 1865
1865-10-12 / 41. szám
III. évfolyam. 41. szám. Oktober 12-éu 1805. Előfizetési díj: Egész évre . . 5ft — kr. Félévre . . . 2 „ 50 „ Negyedévre . . 1 „ 30 ,, Egy hónapra . — 44 „ Hirdetésekért minden hasábzott sorhely után 4, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30 kr fizettetik. Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kld.dÓ-llivd.tdJ1 lyceumi nyomda. Előfizetéseket elfogad; a szerkesztőség (Busti-ház, 803. szám), — Violet Otto és Jent sch G könyvkereskedéseik; s minden cs. kir. postahivatal. Előfizetési fölhívás az czimü, politikai s vegyes tartalmú hetilapra. Előfizetési föltételek: Egész évre Félévre . Negyedévre . Egy hónapra . . 5 frt — kr. • • • 2 ,, 50 ;; • • • 1 )1 30 ,, . — „ 44 „ Az „EGER“ kiadó-hivatala. (Lyceumi nyomda.) Heves s Külső-Szolnok t. e. vármegyék bizottmányi gyűlése, October 9-kén. Nem kis aggodalommal tekinténk e napnak eléje, de most már emelkedett érzéssel gondolunk vissza reá, mert e napnak története meggyőzőn bizonyítja, hogy megyénk fiai elvek, pártok s érdekek harczain felül bírnak emelkedni akkor, ha egy nagy czél ezt kívánja, midőn hazánk java s jövője forog válságon. A főisp. helyt, ur ő msága által okt. 9-kére volt kihirdetve az „adhoc“ bizottmányi ülés, s már előtte való nap a megye előbbkelői közöl nagy számmal jelentek meg városunkban, s itt Szapáry Gyula gr. elnöklete alatt értekezlet tartatott, melyben a gyűlési nap rende szabatosan megállapittatott, de a siker reménye egy közohaj teljesülésétől, mint föltéttől függött: ha a bizottmányi gyűlésen kettős megyénk örökös főispánja fog elnökölni. És igy történt. *) Tudtunkra még nagyobb lelkesedéssel a szeretett főpap nem fogadtatott, népszerűsége szebb fényben még sohasem ragyogott, mint midőn a megye nagyteremében megjelent. Minden arczról öröm s elégültség sugárzott, az egész terem, mely az utolsó izig megtelt érdekelt közönséggel, szűnni nem akaró éljenektől zendült föl, melynek csillapultával az örökös főispán ur, a mennyire kive- hettük, ekkép szólalt meg: Tisztelt gyűlés! Midőn hazánk alkotmányos életének visszaszerzése s megszilárdítása kérdésben forog, s midőn e munkának úgyszólván küszöbén állunk, minden igaz *) Érsek ö nmságát e bizottmányi gyűlés elnökségére a fö- isp. helytartó ur is felsőbb helybenhagyás mellett fölkérte. S zer k. hazafi, mellőzve minden felesleges tépelődést, főtörekvésének tartja, hogy ezen magasztos czélt, nemzetünk alkotmányos életét, minélelőbb elérhessük. Felséges urunk, Apostoli királyunk a f. évi karácsony hava 10-kére már kihirdetett országgyűlésre küldendő követek választásánál, az alkotmányos érzület méltányos kívánalmait tekintetbe venni és legkegyelmesebben elhatározni méltóztatott, hogy az 1861-iki november 5-kén kelt legfelsőbb kézirat folytán feloszlatott megyei bizottmányok, az 1848: V. t. ez. 7-ik §-ában érintett közgyűlések helyettesitéseül a választó-kerületek, s központi választói bizottmány megalakítása végett egybehivathassanak. Mely legfelsőbb akarat foganatosítására mint e megyék örökös főispánja, a jelen gyűlést saját elnökletem alatt tartani elhatároztam. Midőn tehát ezen legfelsőbb utasitás következtében, kizárólag a követválasztások fontos ügyének vezetése végett a központi választmány megalakítására összegyüle- keztünk, hogy ezt a maga módja s rendje szerint teljesíthessük, elsőbben is felszólítom a t. bizottmányt, hogy e gyűlés kiegészítésére terjeszszen elő s ajánljon egyéneket, kikben a megyének közbizodalma megnyughatik, a jegyzői, testimonium legale, — s bár remélem, hogy szükség nem leend reá, de mindenesetre a tiszti ügyész teendőire is — valamint a megalakítandó központi bizottmány elnökéül is. Ezek után ő Felségének, Apostoli királyunknak az országgyűlésre meghívó kegyelmes levelét adom át kihirdetésül. Végre az 1861-ben legmagasb elhatározással megállapított választási rendszabályt, mely most is zsinórmértékül szolgáland, 8 példányban ezennel a megválasztandó elnök részére kellő használat végett átadom. Ha talán ezeken kivül még némely irományokra a megyei levéltárból szükség volna, intézkedendem, hogy azok az elnöknek átadassanak. Végül szükségesnek vélem megérinteni, hogy a központi választmánynak teendőihez minél előbb hozzá kell látnia, nehogy kifogyjunk az időből.“ Az elnöki beszéd után gr. Szapáry Gy. emelt szót, s jegyzőül Erdélyi Józsefet, tiszti főügyészül Berecz Feren- czet, szolgabiróul Lipcsey Pétert, esküdtül Losonczy Antalt ajánlotta, kik a jelenvoltak éljenzései közt foglalták el tiszti helyeiket . Ezután az országgyűlést összehívó ke- I gyelmes kir. leirat hirdettetett ki, melyet az egybegyült i nagyszámú hallgatóság lelkes éljennel fogadott. A szónok — Szapáry Gy. — beszédét folytatván, ! előadá: hogy a jelen gyűlésben, jogaink őrzése tekinteté- ! bői, csak óvással veszünk részt, mely óvást a kitűnő tudo- 1 mányu s jeles tollú Dobóczky Ignácz, Hevesnek egy-