Eger - hetilap, 1865

1865-08-17 / 33. szám

279

TÁRCZ A. f

Szent István, apostoli király rende.

Bartakovics Béla egri érsek, ő nagyméltósága aranymiséje ünnepére a magyar apostoli király által „Szent István rende“ nagy keresztes vitézévé dijelengedés mellett neveztetvén, e legmagasb kikitüntetést kedves alkalmid veszszük arra, hogy e diszrendet t. olvasóinkkal, annak alapszabályait*) használva forrásul, — itt röviden megismertessük.

Azon nagy áldozatok s fényes haditettek, mikkel a magyar nemzet a kir. trón iránti hűségét újólag Europa előtt igazolta, ép- akkor, midőn a birodalom a legnagyobb veszélyben forgott, midőn Mária Terézia „mindenektől elhagyatva a magyaroknak annyi történeti emlékek által hires fegyverébe, vitézségébe s hűségébe veté végső reményét“, — a bizodalom és szeretet alapjává szilárdultak a trón és nemzet között. És a hálás királyné, ki becsülni tudta a szükségben nyújtott segélyt, ki jól ismerte e nemzetben rejlő erőt s nemes tulajdonokat, nem mulasztott el semmi alkalmat, midőn Magyarországnak akár javára, akár díszére valami kedvezményt adhatott. így a királyság dísze emelésére 1758- ban a pápa engedelmével fölvevé az „apostoli“ király czimet, melyet hajdan sz. István nyert vala II. Sylveszter pápától, de utódai nem használták; két évvel később magyar nemes ifjakből egy királyi testörséget]alkotott, mely gazdagon fölszerelt, délczeg lovas csapat mind a kir. udvar fényét emelte, mind a fényűzést kedvelő magyarnak annyira tetszett, hogy reá a megyék s városok azonnal önkéntes adományokkal kedveskedtek a királynénak;— ismét két évre fölállitá a selmeczi bányász-akadémiát; végre 1764. május 6-án alkotója lön a sz. István, apóst, király diszrendének, melynek létrehozása végett már rég ohajok s 1741 ben a törvényhozási teremben egy indítvány is nyilatkoztak.

E rend, kitűnő polgári érdemek s erények jutalmául, szabály szerint, 20 nagykeresztes, 30 középkeresztes (commendato- rés) és 50 kiskeresztes vitézre alkottatott. E határozott számon felül vannak az e méltóságra emelt egyházi férfiak .... A rend Nagymestere mindig a magyar apostoli király, s e méltóság Magyarország sz. koronájához van örök időkre kapcsolva; — kan ez el 1 ár ja mindig a magyar kir. fökanczellár;— főpapja pedig az egyházi főméltóságok közöl a Nagymester által neveztetik. Jelenleg nagy-kéri Scitovszky János, prímás, bibornok.

Kitüntetés jeléül e rend vitézei nyolczszögletes, zöld színnel fedett, aranycsikkal szegélyzett, közepeit vörös zománczu paizszsal ellátott arauykeresztet viselnek, mely utóbbi két szin Magyarországnak sajátjai. „És mivel e rend Szent István ap. király nevére szenteltetett, ezért az általa szerzett s általunk megújított „apostoli“ czimnek emlékére: a paizsra a hármas, zöld halmon nyugvó aranykoronából kiemelkedő kettős ezüstkereszt leend vésve, melynek két oldalát M. T. Felségünk nevének kezdő betűi töltendik be. Ugyané lapon e körirat olvasható : PUBLICUM MERITORUM PRAEMIUM; a kereszt másik lapján pedig fehér mezejü paizson ezen felirat álland: SANCTO STEPHANO REGI APOSTOLICO. **)

Hogy e rendnek különböző osztályai egymástól külsőleg is kellőleg megkülönböztethessenek, a nagykeresztes vitézek e jelt jobbról balra átvetve, tenyérnyi szélességű, középeit vörös, mindkét szélén zöld színbe végződő selyemszalagon; — a középke*) Memoria insignis ordinis S. Stephani, Hung. Regis Apóst. Seoularis Vindobonae 1864.

**) Constitutione» Insignis Ordinis Equitum S. Stephani Cap. IV.

I resztesek nyakukon; —a kiskeresztesek pedig öltönyük gombjáról, ugyanolyan szinü, de keskenyebb szalagon viselendik.

Az egyháziak, a nagy- és középkeresztesek a jelvényt nyakukról lefüggve hordandják; a harmadosztályuak pedig öltönyeikre illesztik. A nagyobb méltóság kiemelésére a nagykeresztes vitézek még aranylánezot is nyernek, mely S.S. (szent István) és M. T. (Mária Terézia) kezdő bettik, — közéjük ékelve a magyar szent korona — egymást fölváltó sorából képződik. E láncz lefüggő közepén egy aranysas e körirattal látható: „s t r i n g i t a m o r e“, s ennek alsó részéről függ le a rendjel... Ezenfelül a nagykeresztes vitézek úgy a világiak, mint az egyháziak ezüsttel hímzett***) csillagjelvénynyel, melynek közepén a rend jele tölgykoszoruval körítve látható, diszittetnek fel.

„A Nagymestert és a korona-herczeget, mint e méltóság törvényes örökösét kivéve, senkinek sem szabad a rend jelét gyémántok, vagy gyöngyökkel kirakva viselni, hacsak ezt különös kegyelmünk jeleül általunk ajándékba nem nyerik.“ (Consti- tutiones Cap. XI.)

A Szent-István-rend világi tagjai még különös öltözettel is bírnak, melyben a vitézrend ünnepén, mely évente szent István király napján tartatik, megjelenni tartoznak. All pedig ez fent bő, de hegyben végződő újakkal ellátott, raenyéttel prémzett, s bibor szinü selyemmel bélelt, földre nyúló, hosszú zöld bársonypalástból, mely alatt vörös bársonyból magyar ruhát viselnek.

Azon előjogok között, melyekkel e diszrend vitézei ki- ttíntetvék, első helyen említjük meg : „hogy azok, kik nálunk kihallgatást keresnek anélkül, hogy szükségök lenne magukat a főkamarásnál jelenteni, még pedig ha a várban tartózkodunk, a „visszavonults ág“, — ha pedig Schönbrun ban lennénk, a „tükör-teremben“ nyerjenek kihallgatást. A kiskereszte- seknek a rend ünnepein a titkos tanács-szobába, (geheime Raths- Stube,) hova a nagy- s közép keresztesnek a bemenet mindenkor megengedve van, szabad beléptük leend.“ (Const. Cap. XV.) Továbbá: valahányszor a király, mint Nagymester nevében a nagykereszteseknek rendeletek küldetnek, a legfelsőbb kegy, vonzalom s méltóság jeléül „ROKONUNK nak neveztetnek. (Const, c. XIX.)

Sz. István király, mint a rend ünnepnapján a nagy keresztes vitézek a kir. asztal vendégei, a közép- és kiskeresztesek pedig az udvarnál, a tárnokmester által vendégeltelek meg.

Azon esetre, ha valaki, a nélkül hogy már előbb v. b. t. tanácsos lett volna, rendkívüli érdemeinél fogva nagy keresztesi méltóságra emeltetik, a kineveztetéssel egyszersmind azzá, — a középkeresztesek czimzetes b. t. tanácsosokká lesznek; akis keresztesek gró fi rangot, ha a Nagymester úgy itélendi, — báró ságot pedig mindenik ha érette folyamodik, díjmentesen nyerendnek. Végre megengedve van a rend minden vitézének nemzetségi czimerét a rend jelvével földisziteni, s az így nagyított czimerrel élte hosszáiglan élnie.

Midőn valaki e diszrend vitézévé neveztetik, beavatása következő ünnepély s szabályok szerint történik:

A Nagymester szándokát a kanczellár a jelölttel tudatván ez a kitűzött napon s órán a rend gyülekezetén az előszobában várja a Nagymester parancsát, mely midőn a trón alatt levő széken ülő Nagymester által kiadatik, a herold, a jelölteket bevezeti, mire a korlátnok beszédet tart, előadván a gyűlés czélját és a jelöltek neveit felolvassa; majd a titkár terjeszti elő a vitézek kötelességeit, melyeknek teljesítésére ők magokat hittel kötele***) Radii» Stellae, quam Magnae Crucia Equites in sterno gestaut, e charta argento obducta fabricari eonsretis, Altissimo Augusti jussu die 30 Decembris, Anno MDCCCLII edito, sepositis, üdém jam e solido argento, opere encaustieo ornato, conficiuntur.“ (Memoria Ins. O. S. Steph. pag 121.)