Eger - hetilap, 1865

1865-08-17 / 33. szám

280 zik. Ezután a jelöltek sorban egy imazsámolyokhoz járulnak, hol a feszület előtt térdelve esküt tesznek. Végre a Nagymester által röviden fogadásukra intetvén, öt a vecsernyére kisérik. Ajelöltek, mert még nem kapták meg a rendjelvényét mindeddig csak uj- jonczoknak (novitii) tekintetnek. Ez elöszertartások után a rendbei valóságos fölvétel sz. István király napján, a mennyezet alatt történik, midőn a kor­látnok, adott parancsra, a jelöltekhez röviden beszélvén, ök egyen­ként a trón elé lépnek s a nagy kereszteseknek az aranylánczot, a középkereszteseknek a rendszalagját maga a király teszi nya­kukra, a kiskeresztesek pedig a rendjelét maguknak tűzik fel. Megtörténvén e módon a felavatás, a nagy keresztesek kitüntető, legfelsőbb kegyesség jeléül a Nagymester által megöleltei­nek, és a rend többi tagjai is, uj társuk iránti viszonyukat s von­zalmukat tanusitandók, ezt cselekszik. A felavatott vitézek a rend jelét mindenkor viselendik, s egyiköknek sem szabad a nélkül nyilvánosan megjelenni, sem va­lamely külfejedelemnek érdemjelét e mellett viselni.*) Végre ha valamely uagykeresztes meghal, örököse az arany- lánszot a Nagymesternek visszaszolgáltatja, a többi vitézek ki- multávál pedig a jelvények a rend kincstárnokához küldendők át. Bár e rend eredetileg csak belföldiek számára lön alkotva, de fénye és tekintélye rövid időn annyira emelkedett, hogy a leg­nagyobb férfiak, méltóságok külföldön, sőt fejedelmek, királyok is a sz. István rendével tisztelteinek meg. Ez okból jelenleg a vité­zek bel- s külföldiekre osztatnak. Ez utóbbiak között vannak a többi között, mint nagy keresztesek: a cambridgei hg; Gortscha- koff Sándor hg; Walewszki Sándor gr; Antonelli Jak. bibornok, gyémántos kereszttel; Drouyn de Lhuys; Constantin nagy hg; Perzsia Sűahja, gyémántos kereszttel; Albert bajor kir. hg ; Frid- rik a würtenbergi kir. hg, O’Donnel (Dux de Tetuan); Miklós az orosz korona örökös; — Fnad basa, nagyvezér; — 1864-ben ne­veztetett ki b. Bismarck-Schönhausen, porosz külügyminiszter; és még: a belgiumi király, a franczia s orosz császárok nevei is sat e rend vitézeinek diszkoszorujában ragyognak. Vegyes hírek. f (0 cs. apostoli kir. Felsége) f. hó 5 én megen­gedni méltóztatott, hogy Pesten országgyűlési termekül vagy valamely kész helyiség kellőleg átalakitassék, vágyé czélra egé­szen uj, de ideiglenes helyiségek építésére tervek és költségve­tések készítessenek; a szükséges költségek pedig addig is, mig azok az országos alapból alkotmányos utón megtéritethetnek egye­lőre a budai várépítési alapból utalványoztassanak. A főtárnok­mester, ő nméltósága czélszerünek látta e fontos ügyet tanács­kozás tárgyává tenni, s e végre Ürményi József, Szapáry Antal gr. Orczi Béla, b. Klauzer Gábor, Csengery Antal, s Holláu Ernő urakat, továbbá Discher s Ybl építészeket, Liedemann országos épit. igazgatót, Pestváros főpolgármesterét és főmérnökét meg­hívta. A bizottmányi ülés f. hó 9-én déli 12 órakor megtartatván, a főtárnokmester kiemelé 0 Felségének ezen akaratát, hogy a tanácskozási helyiségek előállítása miatt az országgyűlés össze­hívása halasztást ne szenvedjen. A bizottmány tehát azon fontos okból, hogy idő és költségek miatt akadály fel ne merüljön, mi­előtt határozna jónak látta előbb a nemz. muzeum s lovarda he­lyiségeket megszemlélni. Tárnok öexja sok teendőivel elfoglalva lévén, a helyszineni eljárást Ürményi József ur elnöklete alatt a bizottmány végezte.És az eredmény az, hogy az nemz. muzeum díszterme a felsöház részére megfelelő módon átalakít­tassák. A képviselő-ház elhelyezésére alkalmas helyiségek nem találtatván, egy e részben szükséges, ideiglenes országház épí­tésére a „Sándor laktanya“ féle telek találtatott legalkalmato- sabbnak. Mire nézve Pestvárosa, melynek az említett telek tulajdona, a tárgyalások azonnal megindittattak. Ybl, Disc­her, Skalniczky építészek és Weizer ácsmester pedig felszóllitat- tak egy országház terve s költségvetése elkészítésére. Az ide­*) Constitut. I. Ordinis. S. S. Cap. XXXII. iglenes országház nov. elejéig elkészülhet, de mivel abba rögtön egészségi szempontból nem költözhetnek, azon esetre, ha ő Fel­sége az országgyűlés megnyitását előbb kegyeskednék megren­delni, Pestváros az iránt is megkerestetett, hogy nehány hétre mily föltétek alatt lenne hajtandó a redout-termet a képviselők használatára átengedni. f (0 Felsége születésnapját Pesten,) a polgári bi­zottmány határozata szerint, nagy pompával fogják megünnepelni. Előtte való napon a löveldében fényes bankett tartatik s az ő Felségére mondandó thoastot ágyúdörgések Udvözölendik, melyekre mint jelre a város kivilágittatni fog. Este a katonai zene­bandák Budáról Pestre vonulnak át, s az Erzsébet-téren, a városház előtt,a Széchenyi-sétányon külön zenekarokjfognak a közönség mu­latságára jászani. Másnap aug. 18 án reggel mind a két testvérvá­rosban fényes isteni tisztelet tartatik, melyre a hatóságok, czéhek zászlóik alatt megjelennek. Szent István apostoli király ünnepén pedig a pesti polgárok, a hatóság és czéhek kíséretében Budára vonulnak, s első sz. királyunk napját nagyszerű diszszei megülen- dik. Nálunk Egerben mind 0 Felsége születés napja aug. 18-kán, mind sz. István apostoli király ünnepe aug. 20-kán. szintén fé­nyes ünnepélyességgel fog 9 órakor a főtemplomban megtartatni, és mind a két napon a |sz. misét érsek ö exja mondandja. — Ezenkívül sz. István napján délután a várban fog tartatni ajtatos- ság és körmenet. f (A cs. k. W asa-ezred helybeli zászlóaljának tisztikara) még a múlt évben egy, többnyire besorozott czi- gánylegényekből álló, takaros zenebandát alakított, mely azóta rendes karmester által a zenében naponkint tanittatik s már szé­pen be is gyakoroltatott. E zenészek nagyobb, barna része csak hallás után, — a szakképzettek pedig hangjegyekből tanulják be az uj darabokat, s igy játékukban a szabatosság mellett megvan ama természetes zamat s kenetesség, mi a jó czigányzenét oly kedvessé teszi— Tisztelő elismeréssel kell kiemelnünk, hogy a zászlóalji jeles tisztikar, s különösen köztiszteletben álló őrna­gyuk, Teppner Béla ur nemcsak intézeti, vagy egyleti mu­latságok^ ünnepélyekre zenéjöket mindig megelőző szívességgel, mindig dij nélkol átengedni kegyesek; hanem mint városunk iránti becses figyelmök újabb jelét említjük fel azt is: hogy e nyári idény alatt, ezentúl minden szerdadélután 6—8 óra között a 15 tagból álló zenebandát az érseki nagy kertben, szabad bemenet mellett, játszatni fogják. Úgy hiszsziik: a közhangulatnak adunk szavakat, midőn ezért a városi polgárság nevében is szives kö­szönetét nyilvánítunk. © (Szerencsétlen halál esetek.) F. hó 9. d.e. a felnémeti]külváros innenső szélén,K. J. 2'/2 éves fiúcska játszás köz­ben véletlenül a kútba esett, esés közben koponyáját annyira meg­sértő, hogy bár nem sokára kihúzatott, tő bbé életjelt nem adott, ismét egy szomorúan intő példa oly szülőknek, kik gyermekeiket felügyelet nélkül tévelyegni engedik. — Továbbá f. hó 10-én este E. J. 25 éves egri születésű nőtlen szolgalegény, a meleg- vizi tóban fürödvén, belcfult, s csak más napon találtatott meg a szerencsétlennek hullája, mely azonnal az irgalmas nők intézetébe vitetvén, temetési szertartását innen nyerte. Ezen tágas mély vizű tóban ily megfulási eset már többször fordult elő, s bár nappal egy városi hajdú gyakran őrködni látszik a szabadon fürdésre, valóban kívánatos volna azt késő este is tennie bizonyos kitűzött óráig, s ekkor a fürdést betiltania. — Minthogy pedig „a baj bokrosán jár,“ egy harmadik még szerencsétlenebb eset adta magát elő nem ugyan helyben, de helybeli tisztes család tagjain, kik Párádra akarván rándulni az utat tévesztve Pósvár felé haj­tottak, s itt a kocsis vigyázatlanságból a tekervényes hosszú lej­tőn kerekkötés nélkül ereszkedvén le, a lovak elragadtak s bosz- szas hurczoltatás után a kocsi feldttlt, a kocsis azonnal halva ma­radt, a. többiek pedig tetemes sérüléseket szenvedtek. D. I. f (Mihály József,) egri photograf fényirdai helyiségét (Széchenyi utcza, dr. Fekete-ház) ujras czélszerübben rendezé, tá- gitá s annyi elegantiával állitáki, hogy az városunknak is díszére válik. Különös gondot fordított a vendégek kényelmére, s a vilá­gosságnak akképi mérséklésére, hogy a napnak bármely órájá­ban biztosan működhessék. Mihály urnák ajánlatára s dicsére­tére ki kell emelnünk, hogy mi újat a photografia szerekben, esz­közökben vagy kezelési módokban fölfedez és elfogad, az időt s költséget nem kiméivé azonnal eltanulni s sajátjává tenni igyek­szik, azért képei akár színre s lágyságra, akár tisztaság s tar­tósságra nézve a fővárosiak mellett is bátran megállhatnak. f (Dicséretes ügyszeretet.) Sir Yenczel helybeli asztalosmester és legényegyleti védnök kétrendbeli jutalmat tü-

Next

/
Thumbnails
Contents