Eger - hetilap, 1865

1865-01-26 / 4. szám

27 miatt áll hátrább, mint az angol nemzeté, sőt a nemzet csak épen e miatt második és nem első a vi­lágon. Nekünk a franczia műveltségről egészen más fogal­munk van: oly szépnek, oly Ízletesnek látjuk mi ezt, mint az oláh a szappant; szép szagáért, jó izéért megveszszük, és meg is eszszük; pedig aztán épen oly gyomorcsikarást, kapunk tőle, mint az oláh a szappantól. Azt hiszszük mi is, hogy ettől leszünk majd nagyok és erősek, műveltek és okosak, pedig vaj mennyire csalatkozunk! Nem termé­szetünkhöz való ez ; úgy vagyunk vele, mint azon gyomor, mely szalonna, kenyér és só helyett szappant eszik, mely­ben talán mindezen alkatrészek feltalálhatók; de nem a maguk eredeti, természetes valójukban. Hazánkban nem hiányzik még végképen azon har­madik női osztály, melyről a tudós franczia gazdák álmo­doznak; azon osztály, mely művelt szívvel és lé­lekkel sem irtózik a természettől, a mezei gazdaszonykodástól, a házviteltől, saját hi­vatási körétől. De mióta oly gyors, oly kellemes a közlekedés Pest és Páris közt, hogy ezen világvárosba bár mikor is betoppanhatunk, és megszerezhetjük, mi szánknak és orrunknak tetszik: ezen középosztály igen fogyatkozik; nőink is mindinkább két osztályra szakad­nak, t.i.vagy falusi hölgyek, vagy városi delnők, annyira, hogy e nevezet alatt: „falusi leány s falusi nő,“ némelyek már nem épen művelt lelkű és szívű, vagy épen szellemdús hölgyet kezdenek érteni, viszont a művelt szellemű nőről, kiváltba csinosan öltözik, mindent inkább hiszünk, m nt azt, hogy jó gazdasszony, hogy női, anyai és háztartási kötelességeinek meg tudna felelni. Megnyitván számunkra a közlekedési eszközök a nagy világ piaczait, mi is elmentünk tehát, megvettük, és mondhatni, megettük a franczia műveltséget: de már is érezhetőn kezd tőle fájni gyomrunk, sok szerencsét­len, sokboldogtalan háztartás és házasság keletkezik hazánkban, pedig a házasodás itt is, mint Párisbanki kezd menni a divatból. Semmit sem óhajtunk inkább, mint az iparvámok el­törlését, utak megrövidülését. Ekkor majd jól eladhatjuk terményeinket, és bővelkedni fogunk iparczi kitekben, mond­tuk. Mindez betelt, azon különbséggel, hogy búzánk s gabnánk árát még e megrövidített utak is fölemésztik, s nincs is keletük; mi pedig megizleltük az iparczikkek fo­gyasztását ; kivált nőink, bármily gyomorgörcsöt idézzen is elő azoknak bevásárlása az erszényben, mindazt a mű­veltség jellegének, mozdonyának, tényezőjének kezdik vélni, és annyiszor a mennyiszer látják, engednek csábja- iknak, megveszik és sajátjukká teszik, mint az oláh a szap­pant. A franczia műveltség alkatrészei talán egyenkint épen azok, miket természetünk óhajt, de úgy, a mint Párisból hozzuk, valóban nem természetünkhöz való ; kivált nőink­nek, higyék el, épen nem szolgál előnyül, mert hiszen a francziák iparos, városi; mi pedig ipartalan, mezei gaz­dálkodó nemzet vagyunk. Lényeges javítást óhajtanak behozatni a női nevelés­be a francziák önmaguk is, és kivált a gazdák, mert hiszen legtöbb és legnagyobb szükség van ott is a j ó g a z d - asszonyokra. Földművelés és családos élet hivatása az embernek, a városi élet csak kinövés, talán virág (?) mely mégis ebben gyökerezik. Városnak és falunak á 1- t alános felvirulását a jó háziasszonyoktól f öl­tételezik a tudósok, s igazuk van. Sokkal na­gyobb szerep jutott nőinknek a nemzetéletben, mint az el­ső pillanatra vélnők. Sokkal több erő és hatalom van aző kezeikben, mint ők vélik. Családi boldogság hiva­tásunk, s ennek nagy része az ő kezeikben van, keblök az erkölcsi élet forrása kicsi­nyek és nagyok számára. A táp, mely ezt m e g r o n t j a, m e g r o n t j a a n e m z e t é 1 e t e t i s. Óva­kodjanak tehát a franczia műveltségtől; mert ez nekik olyforma tápczikk, mint az oláhnak a szappan. Laurenchilc. Jegyzőkönyve a Hevesvármegye gazd. egyesülete által 1863. évi okt. 22,23,24-ik napjain Jász-Berényben rendezett gazdasági kiállításra alakult nagy bíráló választmány üléseinek. I. Elnök Kovách László meleg szavakkal üdvözölvén a nagy számmal egybegyűlteket, a kiállítást ünnepélyesen megnyitá, s a szakosztályok elnökeit a bíráló választmányok megalakítására, s működésűk azonnali megkezdésére, Tarnay Károly s Farkas Já­nos urakat pedig a nagybiráló választmány jegyzőkönyvének hite­lesítésére kérte föl. A bíráló szakosztályok névsora felolvastatván, tudomásul vé­tetett. Oktober 23-án folytattatván ezen nagy bíráló választmány ülése, a kertészeti czikkek és gumós növények megbirálására ala­kult szakválasztmány azon indítványt terjeszti elő, hogy miután a kiállítás ezen osztálya kitünöleg sikerültnek mondható, s a kiállí­tási rend értelmében ezen osztály rendelkezése alá dijak nem ad- vák, némi buzdításul most tűzessék ki legalább két db. arany a kiállítók méltóbb megjutalmazására, mely jutalomdij egyikét S í - pos Imre urnák, másikát pedig Kada Jánosné asszonynak Ítélné oda. A kívánt két db. arany, miután egy részről magát a nagy bí­ráló választmányt is kedvesen lepte meg, a kiállítás ezen osztályá­nak alig remélt sikerülte, másrészről több rendbeli jutalomdij vagy kiadható nem volt, vagy visszaajánltatott az egyesület pénztára növelésére, készséggel megszavaztatik. A szakosztályok jegyzőkönyvei felolvastatván, miután sem­mi nehézség ezen ülés előtt fel nem merült, de maguk a jegyző­könyvek is a kiállítási rend értelme szerint történt eljárásról ta­núskodnak, — helybenbagyattak. Sipos Orbán jász-berényi birtokos előterjeszti a gyűjtő-ívet, mely szerint a jász berényi közbirtokosok közöl nehányan jelen gazdasági kiállítás alkalmávali jutalomdijakra 18 db. aranyat ada­koztak, melyből midőn 15 dbot díjazásokra leendő fordítás végett bemutat, azon kérelmet terjeszti elő, hogy a fenmaradt 3 db. az al­kalmilag rendezett lóversenynéli nyerteseknek adassék jutalma­zásul, s ugyané czélra még 3 db. ezüsttallér utalványoztassék. Az átadott 15 db. arany jutalomdijakra, illetőleg az egyesület pénztára növelésére fordittatni rendeltetik, a fenmaradt 3 db. ezüst­tallér a kívánt czélra utalványoztatik. A jegyzőkönyvek felolvasásakor következő jutalomnyerte­sek ajánlották fel az egyesület pénztára növelésére nyert dijaikat: Yisontai Kovách László, Remenyik István, Sipos Imre urak, Gubicz András gépész ur a részére utalványozott szállítási dijt szin­tén visszaajánlotta. Ezen ajándékok köszönettel fogadtatván, ar­ról az ig. választmány jelen jegyzőkönyvvel tudósittatik. Kelt mint fenn. Hitelesitették : Tarnay Károly, Farkas János. *

Next

/
Thumbnails
Contents