Eger - hetilap, 1865
1865-01-26 / 4. szám
26 Eger reményt nem nyert valamely vasútvonalhoz közeledhetni, sőt inkább eddig meglevő országutai is oly megrongált állapotba jutottak, miként azok a forgalomnak hátrányára szolgálnak. 3-szor. A lakosság vagyoni állapota ez évben feltűnően csökkent, mire az általános kereskedelmi pangáson kivül az idei mostoha bortermelés nem csekély befolyással van, ez képezvén Egernek fő kincsforrását, mely okoknál fogva számos munkás takarékos család, minden igyekezete mellett alig képes napi szükségeit fedezni. A) A lefolyt 1864-ik év alatt a helyleiratra nézve lényeges változás nem történt. B) A légköri változásokat illetőleg: Az „Eger“ ez évi 3-ik számában dr. Albert Ferencz ur által közölt leb tani észleletek szolgáljanak, azon észrevétellel: hogy 1864-ik évben csak junius és julius volt fagymentes. C) A népleirati viszonyok következők (január 1-től deczem. 31-ig bezárólag): a) Házasultak: 151 pár. b) Szülöttek: 353 fi 352 nő összesen 705 «) Házasságból: 303 — 307 — — 610 ß) Házasságon kivül: 50 45 — — 95 ezekből 7) Iker (pár) — 10 ö) Holtan szülöttek — 24 c) Holtak: «) Egy éven alól: 125 fi 124 nő összesen 249 ß) Egy évtől 7-ig: 117 — 107 — — 224 7) 7 —17 évig: 23 — 14 — — 37 <?) 17—40 évig: 66 — 63 — — 129 *) 40—50 évig: 55 — 40 — — 95 v) 50 éven fölül: 77 — 99 — 176 összesen: 460 445 —--910 A cs. kir. katonaság között történt halálozási esetek ide nem számitvák. Az izraeliták népleirati viszonyai következők: házasultak: 9 pár; szülöttek összesen: 57, ezekből 27 fi, 30 nő; halottak összesen 28, ezekből 16 fi, 12 nő. Itt a szaporodás kétszer annyival több, mint a halálozás. A halottak fönnebb kitett számából (910) vallásra nézve volt: 876 róni. kath., 3 reform., 3 óhitű, 28 izraelita. Az ikrek száma úgy áll a szülöttekéhez, mint: 1: 705/io, a holtan szülötteké ellenben mint 1: 299/24 A halálozás 1864-ben 24-el több, mint 1863-ban, és 91-el kevesebb, mint 1862-ben. Halál okára nézve: szórványos kórnemekben meghalt: 810, hártyás torokgyíkban (angina) 33, kanyaróban (masern) 53, meggyilkoltatott 2, szerencsétlenségből 9, öngyilkos 3. Az erőszakos s gyanús halállal kimúltak törvényes bonczolás alá vétettek. Legidősebb halálozási eset férfiak között: 92 éves — Valentin Máidon czipész; — nőkközött: 86 éves — Sze- pessy Erzsébet. A házasságon kivül szülöttekből elhalt 53, az ekként szülötteknek (95) ismét több, mint fele. Orvosi ápolást nyert 910 halott közül csak 219 ; sokkal nagyobb aránytalanság, mint a múlt évben, mi ismét egyik világos bizonyítványa a növekedő pénzhiánynak. A halottak számát a rom. katholikusoknál (876) az élve szülöttek számával (705) összehasonlítván, ismét szomorú eredményre jutunk, mert a szülöttek száma 171-el kevesebb, a múlt 1863-ik évben 50-el több volt a szaporodás, 1862- ben 145-el, 1861-ben 161-el több halt meg, mint született, és már csak ezen oknál fogva is lehet-e csodálkozni, ha a lakosság száma évről évre fogy?! A két nem (ivay) közötti halálozási arány, mint közönségesen, a finemre kedvezőtlen, s annyival kedvezőtlenebb, mert a szülöttek száma által nem pótoltatik, a múlt évben 79-el több fi született, mint nő. E népleirati rovatokból kiemelendők: 1- ször. Hogy a házasságok száma, mely 1859-től a múlt évig folyvást növekedett, ez évben újólag alább szállott, 1861-ben 217 pár, 1862-ben 223 pár, 1863-ban 154 pár, mi egyik oka, hogy: 2- szor. A házasságon kivül szülöttek száma folyvást nagy, bár 26-al kevesebb, mint a múlt évben, mégis aránya a szülöttekhez ugyanaz,ez évben is minden 7 — 8 szülött közé esik egy törvénytelen. 3- szor. Az izraeliták között minden évben túlhaladja a szülöttek száma a halottakét, ez évben pedig kétannyi- nál is több. 4- szer. A kath. lakosság között 1864-ben a halálozási arány ugyanaz, mely a múlt évben, 21—22 egyénre esik egy haláleset, ha a lakosság számát 19,000-re teszszük, 1860-ban 27 egyén után volt egy halott, 1861. és 1862- ben 18—19 egyén között. — A szülöttek száma a lakosságéhoz sokkal kedvezőtlenebb, és 186-al kevesebb, mint a múlt évben. 5- ször. A halálozási arány Eger városában nem a nép számához, hanem a szülöttekéhez mondható aránytalannak, sekként bennszülöttekből hasonló Ínség és nyomor között szaporodás nem várható. 6- szor. A két utóbbi évben legidősebb halott a férfiak között czipész volt, és pedig mindkétszer olyan, ki elég nyomorral tengette életét. (Vége köv.) A franczia műveltség hazánkban. Mondják, a szegény oláh megette a szappant, csak azért, mert megtalálta venni szalonna helyett, mert midőn kérdezé, hogy miből van az, azt mondák: „töpörtőből és timsóból;“ s aztán meg oly szép volt annak szine, oly jó volt a szaga, oly kivánatos volt csak ránézni is, hogy olá- hunk azt hitte, hogy még okosabb is fog lenni, ha ily valami Ízletes portékával élhet. — Természetesen, oláhunk erős gyomorfájást kapott, és mi ahelyett, hogy sajnálkoznánk, csak nevetünk tévedésén: pedig nagyobb dolgokban mi is gyakran tévedünk és lakóiunk ilyformán. Némely tudós franczia gazda szerint, az ő országukban a nőnem, műveltségre nézve, csak kétféle: egyik a falusi nő, ki saját hivatását nem érzi, nem érti, s háztartását legjobb szándéka mellett is olyformán igazgatja, mint a kölöncz a rósz órát, miszerint ez nem jár, csak üt, csörög, zörög, s kerekei egymást rongálják ; másik a városi nő, ki tökéletes primadonna, élő regénytár, eleven boltkirakat, csupa élez és szellem, ód, mágnes és villany, de kinek anői hivatásról legélesebb látása mellett is kevesb felfogása van, hogysem a gazdasági háztartást vinetné, vagy igazgathatná, sőt mindentől, a mi falusi, gazdászati s természetes, oly igen irtózik, mint nem saját bűneitől sem. Azt mondják továbbá ama tudós gazdák,hogy falusi leányok,midőn városi növelésbe adatnak, ily városi urhölgyekké képződnek; s ezen átalakulást oly nagy csapásnak vélik ők, hogy merik állítani, mikép Fran- cziaország mezei gazdászata emiatt nem haladhat elébbre, e n
