Eger - hetilap, 1865
1865-05-18 / 20. szám
III. évfolyam. 20. szám. Május 18-án. Előfizetési díj: Egész évre . . 5ft — kr. Félévre . . . 2 „ 50 „ Negyedévre . . 1 „ 30 „ Egy hónapra . — 44 „ Hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Hirdetésekért minden hasábzott sorhely után 4, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30 kr fizettetik. Kiadó-hivatal: a lyceumi nyomda, i; lófizetéseket elfogad : a szerkesztőség (Bustiliáz, 803. szám), — Violet Otto és J e n t s c h G könyvkereskedéseik; s minden cs. kir. postahivatal. Emlék-kehely. Eger város lakossága Kis-apponyi Bartakovics Béla egri érsek s örökös főispán urő nagy méltósága iránti mély tiszteletének, hálájának és ragaszkodásának jeléül,— mint lapunkban már emlitettiik — egy ezüstből készült, gazdágon aranyozott diszes kelyhet készíttetett, melyet a szeretett főpásztor aranymiséje emlékére volt felajánlandó. Minthogy azonban ő nagy méltósága, vele született szerénységénél fogva, íélszázados áldozárságának ünnepét nyilvánosan és ünnepélyesen megtartani nem szándékozik : folyó hó 14-én délelőtti 12 órakor nagyszámú s fényes küldöttség jelent meg ő nagyméltóságánál, mely az emlék-kelyhet a hódoló hálás hivek nevében, Török Sándor polgármester következő üdvözlő beszéde mellett átnyujtá: „Nagyméltóságú Érsek, s örökös Főispán ur! — Kegyelmes urunk! Az emberi kebel legnemesebb érzelmeinek egyike, mely az Istenhez legközelebb emel: jót tenni, boldogítani; — az emberi kötelességek legszebbike s édesbike : a hála kötelme; a kapocs, mely e kettőből fűződik, égi származású, — ily kapocs fűzi egybe Excellen- tiádat Eger városa lakosaival, kiknek örömét, tiszteletét, háláját tolmácsolják őszinte szavaim. Sok fény ragyog az egri egyháznagyok neveiről, kik Cataprán és szent Buldustól nyolez és félszázadon által Ex- cellentiádig dicsőén fűződnek; de a leghőbb sugárt Eger fölé Excellentiád nagy s jó neve árasztja. Sok jót tettek a dicsőítettek közül sokan Egerrel, legyenek érette áldottak! — de a legnagyobb jót Excellentiád tette érdemdús főkáptalanával — e várossal. Mily hiven, igazán, s buzgón viselte Eger népe nyolez századon által minden hadi s polgári kötelessége terheit, nemcsak megismerte, de törvénykönyveiben is dicsőítette a haza, a Dobó, Mecskey és Bornemissza örökzöld habáraiban, s Balassa országos dalaiban örökitve lön az egri név ; de a mindig buzgón kért, epedve várt, méltán kiérdemelt jutalmat, a földtulajdont, s a jobbágyi sorsból kiemelést nem adta meg neki soha! de Excellentiád főkáptalanával e mulasztást helyreütötte, a múltnak ebbeli homályát kifényesité — mikoron a minden peres viszályt megszüntető újabb egy esség szent frigyében a várost azon földnek örök tulajdoni jogaihoz segítette, — melyet a nemzet egész létidején át verejtékével barázdált, s a vész napjaiban vérével áztatva buzgólkodott megtartani s visz- szaszerezni a hazának, — s a jobbágyi tartozások minden nemétől jutányos váltságdij mellett megszabadította. E szerződést apostoli királyunk O Felsége fejedelmi - leg megerősítvén, törvényes erőre emelni kegyes volt — legyen érette üdvöz ; ragyogjon felkent fején szent István dicső koronája oly fényben és hatalomban, mint Nagy Lajos és Hunyady Mátyásén ragyogott, hogy kormányzatában a magyar hazának, mint a nagy király alatt, három tengerpart virányai vessenek határfalat. Kegyelmes urunk! Ragyogó betűkkel vannak a tettek az örök érdemek könyvében följegyezve, — ezek alapján önként emelkedik a nép szivében a tisztelet azon oltára, mely előtt örök lobogással ég a hála vesta-lángja. Ott ragyog ez érdemtettért Excellentiád tisztes fején a legszebb földi disz, a nép szeretetének koronája! Ezen, és sok egyéb jótettei s érdemei égi jutalmát is látjuk abban, a midőn örömmel szemléljük Excellentiád tisztes alakját, a 74-dik évnek súlya mellett is, ép erőben, egészségben, vidor kedélyben, ifjú lélekkel virulni s igy járulhatni az Ur oltárához, 50 éves aranymiséje áldozatának bemutatására. E magasztos esemény kedves alkalmat nyújt, városunk lakosainak mély háláját maradandó tiszteletemlékkel jelvényezni — mint hálás hívei, e diszkelyhet nyújtják általam szeretve tisztelt Főpásztoruknak, hogy amidőn aranymiséjét az embeiiség földi boldogsága s lelki üdvéért a haza, egyházmegye, s minden szeretett hozzá tartozói javaiért a Mindenhatónak áldozandja; e szent foglalkozását hívei hálajelvényéből hajthassa végre. Buzgó kérést emelünk Kegyelmességedhez, hogy áhi- tatos imáiban e hajdan ragyogó hirü, most gyámbotra szorult szegény várost is foglalja be -- részeltesse apostoli szent áldásaiban, hogy a mindenható Isten adjon neki a szomorú jelennél jobb jövőt. Mi is áhítattal kérjük a jó Istent, hogy Excellentiádat, — ki maga is születésében s egész élte dicső pályáján áldása volt az emberiségnek, áldása az egyháznak, áldása a honnak, áldása Egernek, áldása családjának s körének — legszentebb s gazdagabb áldásával áldja meg!!!“ Érsek ő nagyméltósága a küldöttséget és az átnyújtott kelyhet örömmel fogadá, s a szeretet és ragaszkodás ily ünnepélyes kifejezése által meghatva, azért az összes városi polgárságnak szives köszönetét mondott; sajnálatát fejezvén ki a felett, hogy nem követheti nagynevű elődei bőkezűségét, kik különféle tudományos intézeteket ala- pitva, még ma is úgy tekinthetők, mint Eger város lakossága szellemi és anyagi jólétének előmozdítói. Megigéré, hogy tehetsége és körülményei szerint jövőre is igyekezni fog a város felvirágzását elősegíteni, és szent mise-áldozataiban buzgón kérendi a mindenható Istent, úgy az egész város, mint annak egyes lakosai jóléte és boldogságáért. A hála, tisztelet és ragaszkodás, melylyel az érdemnek, az erénynek és szeretetnek hódolunk, oly fénynyel bir,
