Eger - hetilap, 1864
1864-03-10 / 10. szám
II. évi folyam. 10. szám. Márczius 10-én 1864. Előfizetési dij: Egész évre .. . 5 ft — kr félévre . . . 2 ,, 50 „ negyedévre . . 1 „ 30 „ Egyes szám ára 12 kr. Hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Hirdetésekért minden hasábzott sorhely után 4, többszöri közzétételeknél 3 kr; bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30 kr fizettetik. Előfizetéseket el fogúd : EGERBEN a szerkesztőség (újváros, rózsa-utcza 800. szám), — az érseki lyceumi nyomda irodája, — J ént s eh Ootlieb könyvkereskedése; — MISKOLCZON Fraenkl Berndt könyvkereskedése; — GYÖNGYÖSÖN Poplan Ede könyvkereskedése, — és minden cs. kir. postahivatal. Nézetek a statistikai ügyről. *} Tisztelt barátom! Ugyan miként juthatott eszedbe ily magamféle parlagi embert arra szólítani föl: hogy az „Eger“ m.é.26-ik számában „Indítvány a statistikai adatok gyűjtése érdekében“ czim alatt közlött czikk fölött nézeteimet mondanám el. Azt hiszed talán, hogy nagyrabecsült felszólításod czikkiróvá alakíthat át? Nem oly könnyű dolog ez. Az ilyen parlagi emberek, ha talán néha-néha agyukban megfogamzik is egy pár jó gondolat, nem igen törődnek, azokat oly szavakkal mintegy visszatükrözni, melyek előttetek eléggé szabatosak legyenek. Meg fogsz azért nekem bocsátani, ha felszólitásod következtében nézeteimet csak jelen szerény levelemben mondom el. Inditványozó azon kérdést teszi: „be kell-e várnunk, mig e tan (statistika) elővitelére nézve országosan történik intézkezés“? s az igy fölállított kérdésre „nem“-mel felel. Műveljük — úgymond — a mennyire a körülmények megengedik, ébreszszük az irántai hajlamot stb. Tökéletesen egy nézetben vagyok inditványozó ur e nézetével. Mióta Achenwall Godofréd marburgi s göttin- gai fölolvasásai, s korszakot képező munkái a statistiká- nak, mint önálló tudománynak, az egyetemeknél utat tört, azóta alig telt el egy század, s a statistika virágzási korszakot él, s annak további fejlesztése a politikai tudományok, s az európai s amerikai államélet exigentiája gyanánt tűnik föl. Korunk egyik nagynevű történelemirója mondja: hogy azokra nézve, kiket a gondviselés az események vezetésére szemelt ki, nem lehet fontosabb napjainkban , mint ismerni a világirányt, a világállást s annak hangulatát. Az összeomlott trónok romjai, a széttört scep- trumok naponta azt hangoztatják az ő füleikbe: „ismerjétek föl az időt, s ügyeljetek arra.“ — Joggal mondá egykor Mortemart herczeg a pairek kamarájában : hogy a kormányok terhes, de teljesítendő föladata, a valódi szükségleteket, s elutasithatlan igényeket megismerni, hogy igy a conflagratioknak már csirájukban elejét vehessék; de másrészről szükséges ez a népekre nézve is, hogy igy az előítéletek , s ezeralaku ellenmondásokból kibontakozhassanak, s az állam valódi czélját elfogulatlan nézetek után indulva, sükeresebben előmozdíthassák. Tennünk kell tehát nekünk is. Inditványozó ur ugyan azt mondja: „biztosat, teljeset e tekintetben csak országosan létesítendő statistikai irodák felállítása eszközölhet.“ Nem akai'ok inditványozó ur ezen állítása fölött hosszasan *) E czikk következő levél kíséretében küldetett be szerkesztőségünkhöz : „T. szerk. ur! E becses sorok, csak mint magánlevél írattak hozzám; azonban annak része a statistikai ügyekről oly jelesen és mély avatottsággal szól, hogy bátor vagyok annak, külön czim alatt, e lap hasábjain helyet kérni. A leveliró előtt, úgy hiszem, mentve vagyok, ha kimondom: hogy ezzel e lap becsét emelni, az ügynek használni, és — öt „Eger“-hez közelebb vonni óhajtottam. P.“ Szerk. vitázni, szabadjon azonban annyit megjegyeznem: hogy az érdekek oly mélyen szövődnek cselekvényeinkbe, hogy azt néha magunk sem veszszük észre. S épen ezen ezerféle érdek messze elágazó hatása az, mi a statistika feladatának szerencsés megoldásában igen sok nehézséget szül; méltán mondja egy statistikusunk: „előitélet, féltékenység, gyakran szégyenkezés, a történteket hűségesen bevallani, mindezek azt okozzák, hogy a statistikus munkájának eszményképe elérhetlen, mely mathematikai bizonyosságot követel; mert a hibák elkerülhetlenek. “ Ne vitázzunk most arról, vájjon az országos irodákat néha nem vezérlik-e oly érdekek, melyeket a tudomány és igazság nem helyeselhet. Mint minden tudománynak, úgy a statistikának is éltető ereje a szabad mozgás. Kell tehát e téren működni nem csak a hivatalos közlönyöknek, de a független s önálló tudománybarátnak is. S ez oka, miért hogy a statistikai egyletek, társulatok mindinkább nagyobb tért foglalnak el. A külföldön mennyi magánerő s társulat működik ez irányban! S bár a svéd kormány már a 18. században állított föl statistikai irodát, Poroszország 1804-ben, Oroszország 1802. tájban s igv jelenleg ily irodákat látunk Párizsban, Bécsben, Brüsszelben, Drezda-, München-, Hanoverában stb: de mindamellett is ezen álladalmi intézetek mellett hány magánegylet létez! A már eddig ötször megtartott nemzetközi statistikai congressus nem egy egyszerű magánzó, a brüsszeli hires csillagász Quetelet felhívására alakult-e? s mily szép állást vivott már is ki magának a tudományos világban szintúgy, mint az államéletben! We- ninger Vincze jeles szaktudósunk, ki bennünket a legutolsó congressuson képviselt, mondja: hogy e congressusokat már az államok, testületek, s mindenféle intézetek méltóknak találták arra, hogy képviselőikkel fölkeressék. — S nem szomorodik-e el lelkünk, midőn látjuk, hogy a Berlinben múlt évi szeptember 6—12-én tartott ötödik nemzetközi congressuson e jeles szaktudósunk Magyarországot illetőleg semmi előterjesztést sem tehetett, mert a statistikai adatok tekintetéből csak szegénységünket kellett volna bevallani! Czikkiró áttér azután indítványa formulázására, előadván a fölvételi táblázat mintáját. Szerinte négy rovatból állana az, t. i. a népszám, a szülöttek, meghaltak, s házasultak anyakönyveinek kivonatából. Hogy ily kevés rovatot említ, talán azon nézetből indult ki, mely 1860-ik év november havában vezérlé a m. t. akadémia statistikai bizottságát, a népszámlálás ügyében általa szétküldött felvételi táblázatok szerkezeténél. A táblázat ott is kevés rovatot tartalmaz, „mivel a bizottmány annál biztosabban vélt czélt érhetni, minél kevesebbet igényel; a gyakorlati statistika nagy mestereivel az angolokkal tartván: hogy tanácsosabb kevesebbet, de azt pontosan követelni! E pontra nézve szerény véleményem ez. A táblázatok szerkezete, mintázása relatív dolog, azoknak a helybeli, testületi sat. viszonyokhoz kell alkalmazkodniok. Kinek
