Eger - hetilap, 1864
1864-03-10 / 10. szám
74 épen e tekintetben kedve telik bővebb combinatiókra, vegye elő azon statistikusok munkálatát, kik az átnézeti (táblázati) s képleges rendszert követik, s elég táblázati mintát fog találni. De különben is a népszámitás kérdése már 1853-ban Brüsszelben, 1860-ban Londonban, 1863- ban Berlinben bőven tárgyaltatott. Részemről itt nem akarok más táblázati mintával előállani, hanem egyszerűen azt véleményezni; hogy miután a hires Gneist nézete szerint is e tekintetben az öszhangzás s egyöntetűség eszközlésére kell törekedni: ezt akként lehetne legkönnyebben létesíteni; hahogy az egyházmegyei kormányok ez ügyet felkarolva, bizonyos táblázatokban öszhangzélag állapodnának meg, s az adatok gyűjtése e szerint történnék. Mint fönnebb emlitém, itt az öszhangzás s egyöntetűség a tudomány nagy előnyére fogna lenni. S e tekintetből óhajtanám, hogy a m. t. akadémia is felhivatnék netaláni kívánalmainak nyilvánítására, hogy igy a megállapodásnál mindjárt azokra is ki lehessen terjeszkedni. Végre mit indítványozó ur a kivitelre nézve véleményez, az nem csak elfogadható, hanem egyszersmind a dolog természetéből foly. Hogy azonban az igy nyert eredmény, a megszerzett s egyházmegyeileg, vagy is inkább kerületekkint összegyűjtött adatok sorsa az legyen; hogy azok csak az „Eger“ czimű ladban közöltessenek, s annak, mint czikkiró indítványozza, vagy 24—25 számát igénybe vegyék, azt hiszem, magad sem fogod elégelni. A népesedési mozzanatok az államisme egyik leglényegesebb alkatrészét képezik. S igy ennek ott, hol e tudomány már ápoltatik, mennél tágasabb térben kell feltüntetve s ismertetve lennie. Igyekezni kell, hogy azok mindig feltalálhatók legyenek mindazon közlönyökben, melyeket az államisme mint forrásokat használ. Hazánkban mi szerepet vittek e tekintetben eddig is az egyházmegyei névtárak? nálamnál jobban fogod tudni. Fényes Elek, s más statistikusaink a népszámlálásnál leghitelesebb forrásokul tekintik azokat, sőt az innen merített adatokat a m. t. akadémia, s a bécsi statis- tikai iroda is fölhasználd. Csakhogy akkor az egyházi névtárak szei'kezeténél is az öszhangzás s egyöntetűség elvét kell, legalább e tekintetben, életbe léptetni, mit egyébiránt, mint már fönnebb is emlitém, az egyházmegyei kormányok közös megállapodás utján könnyen foghatnak eszközölni ; sőt némely egyházmegyei névtárakban már e tekintetben történnek is közlemények. Tisztelt barátom ! Fővonalukban elmondottam nézeteimet, a részletezésről több tekintetnél fogva óvakodtam. Gondolom, az idő nincs messze, hogy e kérdés úgy is szóba fog hozatni, mert ha az akadémia által is sürgetett országos statistikai iroda csakugyan fel fog állíttatni, akkor az egyházmegyék, mint hatalmas factorok, fognak közreműködésre fölkéretni. De azért önállókig is, kívánatos — hogy e téren is munkálkodjunk. — A hisztoria miért van megirva, ha nem azért, hogy abból tanuljunk? sIsten ujja az eseményekben miért mutatkozik, ha nem azért, hogy arra ügyeljünk? miként a világ-, úgy specifice a magyar történelemben is szép, mondhatni, dicső lapjai vannak a magyar clerusnak. A hitközönyösség, anyagelviség mellett napjainkban az áltudomány is egyike azon elleneknek, melyek nemcsak a vallást, de magát a társadalmat veszély- lyel fenyegetik. Hivatásunk ezek ellen küzdeni. A clerus- ban sok életerő rejlik, sok lelkesülés, sok jóakarat s áldozatkészség van, szabadjon remélnünk, hogy hivatását fölismerve, szent kötelmeit be is töltendi. Isten veled ! Február 25-én 1864. Az egri érsekmegyei könyvtár. (Folytatás.) Az 1852-dik év beálltával könyvtárunkra nézve uj korszak virult fel. Mert nemcsak hogy nagyméltóságu és főtisztelendő Kis-Apponyi Bartakovics Béla érsek ur ő ke- gyelmessége, könyvtárunkat magas figyelmére méltatni kegyes vala, hanem azonkívül még az egri mélts. főkáptalan is , addig külön kezelt saját könyvtárát is a nagy könyvtárral egybekapcsolni engedé. A mindenért, mi az egyház, a tudomány, a haza javára szolgál, hőn buzgól- kodó nagy férfiú, ki az egri főpásztori széket jelenleg éke- siti, ritka bőkezűséggel s pártoló szeretettel kegyeskedik könyvtárunk növekvéséről gondoskodni, és miután ezen hatályos pártolás által könyvtárunk kötetszáma 1852-től megkettőztetett, s az egésznek könnyű használhatóságára, bővítésére és benső becsére nézve, egész uj és örvendetes korszak hozatott be, főpásztorunk megyéje ezen szellemi kincsének uj alapitójául méltán tekinthető. A könyveknek ezen gyors növekedése mellett, a lajstromozás folytonos folytatása elmellőzhetlenné vált, s én, ki azon kitüntető szerencsére méltattam, egyházi megyénk egyik jeles kincsét, a könyvtárt, közvetlenül kezelhetni, számot veték magammal, hogy a tetemes uj növedék lajstromozásában a régi módszert kövessem-e, vagy az újabb időkben annyira felkapott, úgynevezett czédulás jegyzéket hozzam-e be ? és megfontolásom eredménye lön, hogy a lajstromozás régi módszeréhez továbbra is ragaszkodtam. Ha valaki, ismervén az újat is, mégis a régi mellett marad, tartozik eljárását okadatolni. Ezt tevén magam is, megvallom, hogy előttem először a könyvtárunk jegyzékeinek egyöntetüségérei tekintet és másodszor a czédulás- könyvlajstromok hiányossága döntő volt. Mert habár tagadni nem lehet, hogy a czédulás jegyzék mindenkor és minden kényelemmel változásokat és javításokat enged, mivel ha a könyvczimek sorrendét változtatni akarjuk, erre csak nehány szabad papirszeletnek másképi rendezése s a rendszám változtatása szükséges, holott ha a bekötött jegyzékben akarunk változást tenni, az illető teljes könyvczimeknek átíratása elkerülhetlen; továbbá, habár az is igaz, hogy azon esetre, ha a könyvtár egyes részei váratlanul tetemesen növekednének, képesek vagyunk e növedéket a jegyzéknek minden háborgatása nélkül, benne fölvenni, mivel erre az uj növekedés egyes könyveinek czimeit tartalmazó egyes czéduláknak illő helyeni közbeiktatása elegendő, mig bekötött könyv- jegyzék mellett, ha a netaláni növedék bejegyzésére üresen hagyott levelek megteltek, nemcsak egyes lapok, hanem néha több iv újraírása is szükségessé válik: még sem szabad a czédulás jegyzéknek ezen előnyei által magunkat elcsábittatnunk, s vaknak lennünk azon hátrányok iránt, melyekkel a czédulás-jegyzék jár. Mily könnyen za- vartathatik meg a rend, kivált egy gyakran és sokaktól meglátogatott könyvtárban, megfontolván, hogy mindennapi használatra szolgál, s igy minduntalan kézen forog, és mily időrabló azonkivül egyes szabad levélkékből álló ilyen lajstromban a könyvek fölkeresése, minthogy néha több tuczat ily czédulkák átlapozása szükséges, mig egy könyvczimre akadunk, melyet a bekötött lajstromban nehézség nélkül és csak nehány lapnak futólagos áttekintése által találhatunk meg. Ha végre egy hűtlen vagy lelkiismeretlen kezelő a könyvtárt csonkitni, egy vagy több könyvet elidegenitni akarna, s a könyvtár jegyzéke czédulás, akkor vétsége eltakarására csak az illető lapot vagy
