Eger - hetilap, 1864
1864-12-15 / 50. szám - 1864-12-22 / 51. szám
425 volt az álakat, a múlt hét magaslatán megtartani, miután a pályá- koni tetemes szállítmányok a helyi készletekre erős nyomást gyakoroltak, s e miatt főleg a csekélyebb minőségű búza 5 krral csökkent. Az árak a hét végén ekként jegyezvék: Bánsági 88—89 ftos búza 3 ft 10—3 ft 20 kr., ugyanaz 85—88 ftos 2 ft 55—3 ft; — tiszai 84- 87 ftos 2 ft 50—2 ft 90 kr, — ugyanaz 88—90 ftos 3 ft 10—3 ft 55 kr; — fehérvári 84—86 ftos 2 ft 50—2 ft 90; — bácskai 85—86 ftos 2 ft 65—2 ft 90. Rozs, árpa és zab után alig történt kérdezösködés, s névszerinti áraik: rozs 78—80 ftos 1 ft 80—1 ft 90 kr., — serfőzö árpa 70—72 ftos 1 ft 60—2 ft 30 kr; — abrak-árpa 66—68 ftos 1 ft 20—1 ft 30; zab 45-50 ftos 1 ft 20-1 ft 28. A tengerinek ára, mely hiányos minőségben, de nagy menynyi» égben került hetivásárra — 1 ft 30—1 ft 50 krig alakult. Gyapjú valamint a múlt, úgy e héten is erős keletnek ör | vendett, — s külföldiek 2000 —briinni gyárosok 1000 mázsát vásároltak össze. Ennyit a kereskedelemről, mi iparunkat illeti, ez évtizedek óta nem sanyargott ily pangásban. A kész áruk raktárakban hevernek, uj megrendelésekről szó sincs — vállalatokba pedig — a nyomasztó pénzviszonyok mellett, senkinek sem jut eszébe bocsátkozni, miután ezt saját, bizton előre látható romlása nélkül nem is teheti, s igy az iparos-segédek nagy része munka nélkül néz eléje a tél sanyarúinak. — Asztalos-segéd 300, czipész 200, — nő- s férfiszabó 280 van foglalkozás nélkül; de a gyárak is tetemesen alább szálliták személyzeti létszámukat. E szerint a vidéki iparos-segédek, kik gyakorta úgy vágyódnak a fővárosba — e csalóka Eldoradóba, nagyon bölcsen tetszik, ha vidéki szerény gazdáiknál meghúzzák magukat, szorgalom s becsületesség által biztosítván magukat meleg hajlékban s a bizonyos kenyér mellett. V. F. TÁRCZA Az üstökösökről. (Folytatás.) A többi üstökös, melyeket most nevezendek, pályáját ugyan sokkal hosszabb idő alatt végzi, mint a fenn elősoroltak, a nagyobb részre nézve azonban a számítás oly pontosan van végrehajtva, s annyi helyes észleletre alapítva, hogy visszatérésük, a számításból eredményezett határon belül, minden kétségen túl van. Ez osztályba számszerint 15 üstökös tartozik, melyek közöl azonban csak azokat nevezem meg, melyeknél a pályaelemek ismerete nemcsak szigorú tudományos észleletekre, hanem helyes és pontos kiszámításra is van alapítva, s ezek a következők: Fölfedezés éve : keringés-ideje 1840-i üstökös............................................................... 344 év 1846 i „ 401 „ 1861. fölfedező Secchi, Tile és Aguilar .... 415.2 „ 1858. az ez évben feltűnt üstökösök nyolezadika, fölfedező Tuttle ............................................... 1400 „ 1 807. pályáját számította BesseljfölfedeztékSziczi- liában a sz. Agoston-rendi szerzetesek ... 1714 „ 1811-dik évi II-dik, pályáját számította Nicolai, látta először Pons.......................................... 1875 „ 1 769-dik évi nagy üstökös, számitó Bessel, fölfedező Messier............................................... 2090 „ 1 857-dik évi V-dik.................................................... 2462.9 „ 1811-dik évi nagy üstökös, melynek pályáját Argelander számította ki........................ 3065 „ 1825-dik évi általam fölfedezett üstökös .... 4386 „ 1825-dik évi Ií-dik kis üstökös, felfedező Gambart, számító Clausen............................. 5649 „ 1857-dik évi Donátitól fölfedezett üstökös . . . 6143 „ Végre az 1844-ben M a u v a i s által fölfedezett üstökös .............................................................. 100000 év s e világtest az átmenetet képezi azon üstökösöktől, melyeknek körülékidomú pályái kiszámíthatók, azokhoz, melyeknél a keringési idő már oly nagy, hogy meg sem lehet határozni. Ez utóbbiak száma, a mennyiben észlelve és pályaelemeik, a keringési idő kivételével kiszámitvák, jelenleg 200 ra rúg. Az előre bocsátottakban mondám, miszerint mostanig a hosz- szú keringésidejü üstökösök közt a Halleyról nevezett az egyetlen, melynek isméti feltűnése az előre kiszámított körülékidomú pályának helyességét bebizonyító. A rövid keringésidejü üstökösök közül hatról ugyanazt mondhatom. Legérdekesebb közöttük az Enke-féle üstökös, melyet 1818-ban Pons csillagász fedezett föl Marseilleban. Pályaelemei kiszámítása után azonnal feltűnt pályájának az 1805-dik Ustököséveli nagy hasonlatossága, és nemsokára kisült az is, hogy a Herschel Sarolta,— a hires Herschel Vilmos nővére — által már 1795-ben fölfedezettel, valamint az 1786-dikival is azonos. Keringésidejét először Enke számította ki, és az csak 3 évet és 114 napot tesz. Azóta minden visszatérésekor nemcsak látszott, hanem rendszerint észleltetett is. Ezen üstökös a csupán távcsövön látható kicsinyekhez tartozik, és néha annyira homályos, hogy visszatérése alkalmával néhányszor észrevétlen is maradt volna, ha az előre végrehajtott számítás az ég azon pontját ki nem jelelné, melyre a távcső irányozandó volt, hogy rajta láthassuk. A naptóli legkisebb távola csak 7, a legnagyobb 85 millió földrajzi mérföld. Most egy másik, rövid keringés-idejű, korszaki üstököshöz jövünk, melyet B i e 1 a József cs. k. kapitány 1827-dik évi február 27-én fedezett föl. Az első számításból kiderült, miként e pálya az 1806. évi üstököséhez nagyon hasonlít, s e két világtest azonossága valószínű. E gyauitás egy uj kiszámítás által csakhamar bizonyossággá lön, mely kis zámitásbó 1 az derült ki, misze rint ez üstökös keringési ideje hat évre és 269 napra terjed. Meg- felelöleg a kiszámított elemekkel, az üstökös 1832-ben valóban meg is jelent, még pedig azon a helyen, melyet a kiszámítás részére az égen kijelelt vala, s azóta minden visszatérésekor korszakát pontosan megtartotta; legutóbb 1859-iki május 23-án állott napközeiében, mely 17 millió mérföldre rúg, mig naptávola 128 millió mérföldet tesz. Aharmadik, idetartozó üstökös az, melyet F ay 1843-ik évi november 22-éu fedezett vala föl Párizsban, keringési ideje 7 évre és 160 napra rúg, legutóbb 1858-ik évi őszszel volt látható. A negyedik, idetartozó üstököst De Vico Rómában 1844-ik évi augusztus havában fedezte föl, melynek rövid keringési ideje csak 5 évet és 5% hónapot tesz. Napközele 24, naptávola 100 millió mérföld; legutóbb 1861-ben volt látható. Az ötödik aBrorsen által 1846 ik évi február havában fölfedezett üstökös, melynek járásában Jupiter behatása szembetűnő. 1767. előtt oly pályában mozgott, melyben a földről soha sem volt látható, mivel még napközeiében is tőle sokkal távolabb maradt, hogysem csekély fénye hozzánk elhathatott volna. Az említett évben Jupiter vonzkörébe jutván, ennek hatása által pályája hajlása42 foktól V/% fokra fogyott. Ezen hajlás 1779. ismét Jupiter hatása által, 27 fokra növekedett, s a földről ez időtől kezdve láthatlan maradt. Az 1842. évi május hóban oly kö
