Eger - hetilap, 1864

1864-12-15 / 50. szám - 1864-12-22 / 51. szám

425 volt az álakat, a múlt hét magaslatán megtartani, miután a pályá- koni tetemes szállítmányok a helyi készletekre erős nyomást gya­koroltak, s e miatt főleg a csekélyebb minőségű búza 5 krral csök­kent. Az árak a hét végén ekként jegyezvék: Bánsági 88—89 ftos búza 3 ft 10—3 ft 20 kr., ugyanaz 85—88 ftos 2 ft 55—3 ft; — tiszai 84- 87 ftos 2 ft 50—2 ft 90 kr, — ugyanaz 88—90 ftos 3 ft 10—3 ft 55 kr; — fehérvári 84—86 ftos 2 ft 50—2 ft 90; — bácskai 85—86 ftos 2 ft 65—2 ft 90. Rozs, árpa és zab után alig történt kérdezösködés, s névsze­rinti áraik: rozs 78—80 ftos 1 ft 80—1 ft 90 kr., — serfőzö árpa 70—72 ftos 1 ft 60—2 ft 30 kr; — abrak-árpa 66—68 ftos 1 ft 20—1 ft 30; zab 45-50 ftos 1 ft 20-1 ft 28. A tengerinek ára, mely hiányos minőségben, de nagy meny­nyi» égben került hetivásárra — 1 ft 30—1 ft 50 krig alakult. Gyapjú valamint a múlt, úgy e héten is erős keletnek ör | vendett, — s külföldiek 2000 —briinni gyárosok 1000 mázsát vásároltak össze. Ennyit a kereskedelemről, mi iparunkat illeti, ez évtizedek óta nem sanyargott ily pangásban. A kész áruk raktárakban he­vernek, uj megrendelésekről szó sincs — vállalatokba pedig — a nyomasztó pénzviszonyok mellett, senkinek sem jut eszébe bo­csátkozni, miután ezt saját, bizton előre látható romlása nélkül nem is teheti, s igy az iparos-segédek nagy része munka nélkül néz eléje a tél sanyarúinak. — Asztalos-segéd 300, czipész 200, — nő- s férfiszabó 280 van foglalkozás nélkül; de a gyárak is tete­mesen alább szálliták személyzeti létszámukat. E szerint a vi­déki iparos-segédek, kik gyakorta úgy vágyódnak a fővárosba — e csalóka Eldoradóba, nagyon bölcsen tetszik, ha vidéki sze­rény gazdáiknál meghúzzák magukat, szorgalom s becsületes­ség által biztosítván magukat meleg hajlékban s a bizonyos ke­nyér mellett. V. F. TÁRCZA Az üstökösökről. (Folytatás.) A többi üstökös, melyeket most nevezendek, pályáját ugyan sokkal hosszabb idő alatt végzi, mint a fenn elősoroltak, a nagyobb részre nézve azonban a számítás oly pontosan van végrehajtva, s annyi helyes észleletre alapítva, hogy visszatérésük, a számí­tásból eredményezett határon belül, minden kétségen túl van. Ez osztályba számszerint 15 üstökös tartozik, melyek közöl azonban csak azokat nevezem meg, melyeknél a pályaelemek ismerete nemcsak szigorú tudományos észleletekre, hanem helyes és pon­tos kiszámításra is van alapítva, s ezek a következők: Fölfedezés éve : keringés-ideje 1840-i üstökös............................................................... 344 év 1846 i „ 401 „ 1861. fölfedező Secchi, Tile és Aguilar .... 415.2 „ 1858. az ez évben feltűnt üstökösök nyolezadika, fölfedező Tuttle ............................................... 1400 „ 1 807. pályáját számította BesseljfölfedeztékSziczi- liában a sz. Agoston-rendi szerzetesek ... 1714 „ 1811-dik évi II-dik, pályáját számította Nicolai, látta először Pons.......................................... 1875 „ 1 769-dik évi nagy üstökös, számitó Bessel, fölfe­dező Messier............................................... 2090 „ 1 857-dik évi V-dik.................................................... 2462.9 „ 1811-dik évi nagy üstökös, melynek pályáját Arge­lander számította ki........................ 3065 „ 1825-dik évi általam fölfedezett üstökös .... 4386 „ 1825-dik évi Ií-dik kis üstökös, felfedező Gambart, számító Clausen............................. 5649 „ 1857-dik évi Donátitól fölfedezett üstökös . . . 6143 „ Végre az 1844-ben M a u v a i s által fölfedezett üs­tökös .............................................................. 100000 év s e világtest az átmenetet képezi azon üstökösöktől, melyeknek körülékidomú pályái kiszámíthatók, azokhoz, melyeknél a kerin­gési idő már oly nagy, hogy meg sem lehet határozni. Ez utób­biak száma, a mennyiben észlelve és pályaelemeik, a keringési idő kivételével kiszámitvák, jelenleg 200 ra rúg. Az előre bocsátottakban mondám, miszerint mostanig a hosz- szú keringésidejü üstökösök közt a Halleyról nevezett az egyet­len, melynek isméti feltűnése az előre kiszámított körülékidomú pályának helyességét bebizonyító. A rövid keringésidejü üstökö­sök közül hatról ugyanazt mondhatom. Legérdekesebb közöttük az Enke-féle üstökös, me­lyet 1818-ban Pons csillagász fedezett föl Marseilleban. Pálya­elemei kiszámítása után azonnal feltűnt pályájának az 1805-dik Ustököséveli nagy hasonlatossága, és nemsokára kisült az is, hogy a Herschel Sarolta,— a hires Herschel Vilmos nővére — által már 1795-ben fölfedezettel, valamint az 1786-dikival is azonos. Keringésidejét először Enke számította ki, és az csak 3 évet és 114 napot tesz. Azóta minden visszatérésekor nemcsak látszott, hanem rendszerint észleltetett is. Ezen üstökös a csupán távcsövön látható kicsinyekhez tartozik, és néha annyira homá­lyos, hogy visszatérése alkalmával néhányszor észrevétlen is ma­radt volna, ha az előre végrehajtott számítás az ég azon pontját ki nem jelelné, melyre a távcső irányozandó volt, hogy rajta lát­hassuk. A naptóli legkisebb távola csak 7, a legnagyobb 85 mil­lió földrajzi mérföld. Most egy másik, rövid keringés-idejű, korszaki üstököshöz jövünk, melyet B i e 1 a József cs. k. kapitány 1827-dik évi február 27-én fedezett föl. Az első számításból kiderült, miként e pálya az 1806. évi üstököséhez nagyon hasonlít, s e két világtest azonossága valószínű. E gyauitás egy uj kiszámítás által csakha­mar bizonyossággá lön, mely kis zámitásbó 1 az derült ki, misze rint ez üstökös keringési ideje hat évre és 269 napra terjed. Meg- felelöleg a kiszámított elemekkel, az üstökös 1832-ben valóban meg is jelent, még pedig azon a helyen, melyet a kiszámítás ré­szére az égen kijelelt vala, s azóta minden visszatérésekor kor­szakát pontosan megtartotta; legutóbb 1859-iki május 23-án ál­lott napközeiében, mely 17 millió mérföldre rúg, mig naptá­vola 128 millió mérföldet tesz. Aharmadik, idetartozó üstökös az, melyet F ay 1843-ik évi november 22-éu fedezett vala föl Párizsban, keringési ideje 7 évre és 160 napra rúg, legutóbb 1858-ik évi őszszel volt látható. A negyedik, idetartozó üstököst De Vico Rómában 1844-ik évi augusztus havában fedezte föl, melynek rövid ke­ringési ideje csak 5 évet és 5% hónapot tesz. Napközele 24, nap­távola 100 millió mérföld; legutóbb 1861-ben volt látható. Az ötödik aBrorsen által 1846 ik évi február havá­ban fölfedezett üstökös, melynek járásában Jupiter behatása szembetűnő. 1767. előtt oly pályában mozgott, melyben a földről soha sem volt látható, mivel még napközeiében is tőle sokkal tá­volabb maradt, hogysem csekély fénye hozzánk elhathatott vol­na. Az említett évben Jupiter vonzkörébe jutván, ennek hatása ál­tal pályája hajlása42 foktól V/% fokra fogyott. Ezen hajlás 1779. ismét Jupiter hatása által, 27 fokra növekedett, s a földről ez időtől kezdve láthatlan maradt. Az 1842. évi május hóban oly kö­

Next

/
Thumbnails
Contents