Eger - hetilap, 1864
1864-12-15 / 50. szám - 1864-12-22 / 51. szám
426 zelségben haladott el Jupiter mellett, hogy a földről is láthatóvá lön. Most pedig 5 év és 8 hó eltelte után tér vissza, s ha 14 keringést végzendett, ismét annyira fog közeledni Jupiterhez, hogy e bolygó háborgó hatása által újra más pályába fog vetődni. Jelenleg napközele 13, naptávola 117 mérföldre rúg , legutóbb 1862-ben volt látható. A hatodik ide tartozó üstökös, az 1851-ik évi junius hó 27. d’A rres t-től Lipcsében fedeztetett föl. Keringésideje 6 év, 5 hó, napközele 24, naptávola 118 millió mérföld. A most folyó évben újra látható lesz. Dr. Albert Ferencz. (Vége követk.) A hurkaméreg és az izomfon alócz (trichinia). Minden tárgynak megvan a maga idénye, — igy élvezik némelyek, s igy forditják hasznukra sokan a fürdő-idényt, — igy tartják meg a dinnye-idényt s ünnepük a szüret-idényt, igy következik be a hideggel egyszerre a hurka-idény is, — minthogy épen ezen évszakban vagyunk, nem lesz talán korszerűtlen, ha nehány szót ejtünk 1-ször a hurkaméregröl, 2-or a Németországban pa- nicus félelmet okozott trichin ékről. A hurkának ismert jó tulajdonain kívül, van még egy nem mindenki által ismert rósz sajátsága, mi,által már nem csak egyesek, de gyakran egész családok lettek a halálnak áldozatai, vagy legalább igen súlyos betegek; és ezen rósz sajátsága a hurkának az úgynevezett hurka-méreg, mely jellemzi magát különösen az erősen megtöltött és tovább állott májas és véres hurkában azáltal, hogy a nevezett hurkák középrésze megpuhul, juhsajtszerüleg elzsirosodik , avas, kesernyés, savanyú izü lesz. E tünetek az első pillanatra rothadásra utalnak, azonban ha tekintetbe veszszük,hogy ily hurkáknak semmi szaga nincs, sőt épen a rothadt hurkákban e mérges tulajdon, ha megvolt is, elvesz, hogy leginkább hideg téli időben fejük, több mint valószínűvé teszi azon nézetet, hogy az ily hurkákban egy, sa- játszerü vegyfolyam megy végbe, melynél fogva az állati savak oly alyakkal (bases) combináltatnak, hogy ezen összetétel által azon egyén idegrendszerében, ki ily hurkákat evett, következő kóros változások jönek elő: 24 vagy 36 óra múlva, némelykor későbben, a hurkának élvezete után, előáll nagy bágyadás, gyomornyomás, erős szomj, száraz égés a gyomorban, vértódulás a fő felé, ökröndözés, jrekedtség, szédülés, homlokfájás, nagy érzékenység és fájdalom a szemekben, fényiszony, kettős látás, látatá- gulat, a szemhéjak vizenyős daganatja, rövid ideig tartó vakság, fülzúgás, sáppadtság, az ujjak végén egy sajátszerti, hangyamász- káláshoz hasonló érzés, nehéz lélekzés, nehézség és zavar az uri- nában. A betegek hirtelen összeesnek és elsoványodnak, — és ha a most nevezett tünetek nagyobbodnak, rövid idő alatt halál következik. — Mindazonáltal, ha vagy a természet eltávolította a mérges étket, vagy orvosi segély által távolittatott el, hosszabb vagy rövidebb idő alatt a fennevezett tünetek kevesülnek, és az egészség helyreáll. — Nevezetes azon körülmény, hogy ily módon mérgezett anyától a csecsemő is megmérgeztethetik.— Megjegyzendő itt, hogy nemcsak a hurkák, de roszul füstölt sonkák, kolbászok és némely halfajokban hasonló méreg fejlődik ki gyakran, és hason mérgezéseket idéznek elő. Hogy az itt mondottak nem egyszerű elmefuttatás következményei, kiviláglik abból, hogy Würtembergben hiteles kimutatás szerint évenként 135 ily mérgezés fordul elő, és ezekből 34 halállal végződik. — 1804-ben közel Hanauhoz egy menyegző alkalmával burkáktólőö egyén mér- geztetett meg, de segély közbejöttével haláleset nem volt — 1842. (Med. Gazett.) nyolcz napos májas hurkával három egyén mérgeztetett meg, és mind meghalt. — 1839. junius 10. Adelfing- ben egy dalárda-ünnepélyen több nappal előre készített sonkáktól, 727 egyén közül 444 megmérgeztetett, és 10 eset halállal végződött. Ezekből a tanulság a hurka-idényen az legyen, hogy a hurkákat jól meg kell abálni vagyis inkább főzni, miután bizonyos az, hogy mig a külső kerűletök -(- 62 R. fokot ért, addig a közepük alig -f- 50 R. fokot mutat, s különösen véres és májas hurkát ne készítsünk annyit, hogy hetekig tartson, mert nehány nap alatt már vegyi változáson mehet keresztül; a kolbászokat és sonkákat jól besózzuk, és sokáig füstöljük, — de ha mégis mindezek daczára mérgezési esetek fordulnának elő, rögtön orvosi segély után kell látni, mely ha épen jelen nem volna, és a természet maga is vulkanicus eruptióra készülne, azt akár langyos vízzel, akár az ujj segélyével elő kell mozdítani, hogy igy a gyomor ban ártalmas anyag onnét eltávolíttassák. — Ha nagyon nagy még a beteg levertsége, hideg borongatások alkalmaztassanak a főre, és fekete kávé adagoltassék, időszakonként a budai viz, Széchenyi-forrás s más hasonhatásu szerek használásával. Dr. Frantz. (Vége követk.) A karácsony az angoloknál. Karácsony! valóban embergyülölőnek kell annak lennie, kinek kebelében kellemes érzet s elméjében vidám gondolat nem támad a karácsony megérkeztére. Vannak, kik azt mondják, hogy ma már nem olyan rájok nézve a karácsony, mint volt eddig, hogy minden újabb karácsony valamely táplált reményüket s boldog kilátásukat látta megsemmisülve, s hogy a jelen karácsony csupán megszorított vagyonuk és jövedelmükre 8 ama lakomákra emlékeztet, melyeket egykor hűtlen barátjaiknak adának, a kik most, szerencsétlenségükben, tekintetre sem méltatják őket. Kevés ember van, ki az év e nagy napján ugyanezt nem mondhatná. Azért e szomorú emlékezetre ne válaszd ki a legvidámabb napot a háromszázhatvanöt közül, hanem húzd közelebb székedet a kandalló pattogó tüzéhez, töltsd tele a poharat, hadd hangozzék sorban a dal, — s ha szobád kisebb, mint volt ezelőtt tizenkét évvel, vagy ha poharadat habzó bor helyett csupán párolgó puncscsal töltheted meg, légy vidám, ürítsd azt ki, töltsd meg újra, s adj hálát Istennek, hogy még igy vagy. Tekints gyermekeid vidor arczára, kik a tűz körűi ülnek. Lehet, hogy egy szék üresen áll, s a kis teremtés, mely örömmel tölté el atyai szivedet, s melyre az anya büszkeséggel tekinte, nincs többé. Azonban ne időzz a múltban; ne időzz a gondolatnál, hogy a múlt karácsonykor a szép gyermek még itt volt, arczán az egészség rózsájával, s vidám szemeiben a gyermekkor pajzán gondatlanságával ; gondolj a jelenre, s annak áldásaira — melyekből mindenkinek jut valami — ne pedig a múlt szerencsétlenségekre, melyekben szintén mindenkinek van része. Töltsd meg újra poharadat vidám arczczal s elégült szívvel, s karácsonyod ismét boldog lesz. Ki lehetne érzéketlen a szeretet és mély ragaszkodás viszonzásának láttára, mely az év e szakában a sziveket oly fennen dobogtatja ?! A karácsonyi családkor ! Ennél nincs gyönyör- teljesebb! Bizonyos btivészi van e szóban: karácsony. A czivódá- sok és ellenkezések ilyenkor elfeledvék; társas érzelem kél még olyanok kebelében is, kik különben azt nem ismerék: atya és fiú, fi- és nővér, kik hidegen s neheztelve tekintének egymásra, karácsonykor szívélyesen ölelik át egymást, s a múlt haragját a jelen boldogságában eltemetik. A szerető szivek, kik egymás után vágyva vágytak, azonban a büszkeség és önérzet téves fogalmai által egymástól visszatartattak, ismét egyesülnek, s minden sze- retetet és jóakaratot lehel ismét! Vajha ily értelemben az egész éven át tartana a karácsony, hogy az előítéletek s aljas szenvedélyek, melyek természetünket olyannyira eltorzítják, sohase törnének elő tettekben, mert hiszen emberek vagyunk, s azonfölül keresztények. T
