Eger - hetilap, 1864
1864-11-24 / 47. szám
383 Most fölemelve fejét a szűz anya, látta kinézni Pétert, és gyorsabb léptekkel méné Fiához. Péter az erkélyről lejövén Jánossal, eléje Megy vala; látták a szlizanyát s hódolva csodálták, Külseje annyi sokat mondott a lelki tökélyről, S oly méltósággal tisztelte meg öt, ki előbb hogy Ember lenne, Teremtő volt, és az leszen ismét, S a végítélet hamvából majd az örökké Élő lelkekhez halhatlan testeket alkot. Jézus látta, mikép jő anyja, nem emberi szemmel Látá öt, de azon szemmel, mely látja előre Minden féregnek születését, látja azon port, Melyben az él s elvész, és — látja, mit érez az angyal. E mutatványok után képzelheti minden irodalombarát, mily élvezés volt az estély, melyen a felolvasás tartatott; hátha még hozzáveszszük Tárkányi lángélénk- ségü, elragadó előadását! Azt hiszszük, nagyobb magasz- talást a műről nem mondhatunk, mint ha belőle töredékeket közlöttünk. Az ily mű magával hordja a dicséretet. De nem tartóztathatjuk meg magunkat egy észrevételtől. Ily mű, mint biztosan tudjuk, 22 év óta rejlik kéziratban. Csaknem példátlan ama tulszigoru önmegtagadás, melynél fogva Tárkányi, sürgősb irodalmi teendői miatt, ily jeles művet a közönségtől annyi idő óta visszatart; más részről azonban vegye szivére T. azt a kötelességet, melyet az irodalom iránt teljesíteni tartozik, főleg most, midőn a könnyed dolgozás oly könnyelműséggé fajult leginkább szépirodulmunkban,hogy némely iró nem 22 évig, de 22 napig sem tudná visszatartani művét a sajtótól. ______ tJ egyzőkönyv, felvétetett Tisza-Füreden 1864. év augusztus hó 25-ik napján, az örvény- abádi Tiszaszabályozó társulat által — társulati elnök báró Orczy Bódog elnöklete alatt, tiszajárási főszolgabiró, Do- bóczky László jelenlétében tartott közgyűlésen. Jelen voltak az érdekelt birtokosok részéről: Borbély Sámuel, idősb Elek Gábor, Borbély Miklós, idősb Elek Mihály, Elek Pál, úgy is mint az Elek János árvái gondnoka, Borbély Lajos, Kovács Kálmán, Komjáthy István, Horváth Mária törv. képviselője, Losonczy László, Hosszúfalusy János, Veresmarthy András, Tafler József, Vasváry Károly, özv. Elek Menyhértné törv. képviselője, Elek József, Juhász János, Hegymeghy István; képviselők Madarasról: Nagy Sándor, Berényi Gábor,Szöllősröl: Váriszabó József, jegyző, Fazekas Bálint, Szép Bálint, Mészáros István, Lénárd János, Gőz András, és Sipos János, Szentimréröl: Gacsal János, biró, Menyhárt Dániel, és Móricz Jenő, jegyző; Dcrzsröl: Szántai Mihály, Bugyik János, Abádról: Sáfár János, biró, Örvényről: Koska István, Kalocsai Rudolf, továbbá: a tiszai IV. folyam szakosztály mérnöke, Fodor János, végre a társulati munkálatokkal foglalkozó mérnök Gerometa Mihály és társulati tisztviselők: Hrabovszky György, pénztárnok, és Lipcsey Gedeon, igazgató. Mely alkalommal a társulat elnöke üdvözölvén a szép számmal megjelent tagokat, a köztanácskozmányt magnyitottnak kijelenté, s olvastatott a 273/864- szám alatt idecsatolt hivatalos előterjesztése, a mint következik : 1) Az 1863. junius 17-ki közgyűlés jegyzököny 2-ik alatti tartalomban azt rendelvén: „hogy a társulati kivetések kényszer- utoni behajtása egyelőre a fennálló hazai törvények útján eszközöltessenek, továbbá, az augusztus 15-ig be nem fizetők ellen a perek indittassanak meg“ stb. az azon évi szeptember 12-iki választmányi ülés, a közgyülésileg megválasztott ügyvédet a keresetek azonnali meginditására utasította, — hasonlóan az 1864. január 19-iki választmányi ülés a jegyzőkönyv 3-or •/. alá mellékelt kimutatás szerinti tartozási főösszeg 27,550 fr. IIs, t0 kr. behajtásának szorgalmazására hívta fel, és az eredmény a f. é. augusztus 9-iki jegyzőkönyv 7-er '//. melléklete szerint................... 15,663 fr. 16 kr. t ehát még fizetetlen............................. 11,886 fr. 953/io kr. vagy is még mindig elég magas összeg arra: hogy a szőrűit pénzügyi viszonyokban a tettes közgyűlés intézkedését igénybe vegye ; — e tárgyra vonatkozólag Kovács Kálmán megbízott ügyvéd által a törvényes útoni behajtások késedelmességét okozó körülmények világosittatván fel; Abban történt közmegállapodás, hogy korlátnok ö excellen- tiája a társulat elnöke által kéressék fel: miszerint „a szabályozó társulat ügyeinek törvényes útoni tárgyalása eseteire, kegyeskedjék a törvényhatóságokat általánosságban oda utasítani: hogy az eléjök vitt tiszaszabályozási ügyeket, minden más polgári törvénykezési esetek félretételével azonnal, és a legsommásabb utón vegyék tárgyalás alá, — egyébiránt: a fizetések késlekedéséből az összes társulatra nehezedett hátralékok kamatai, úgyszintén az okozott költségek fedezhetése tekitetéböl határozatilag mondatott ki: hogy miután az ily, számításon kivül eső terheknek» egyedül a későn, vagy épen nem fizetők egyenes okozói, „a társulat már három rendű kivetés után, az illető fizetési, illetőleg számításba hozott év elmúltával — későbben történt minden egyes befizetések, tartozások késedelmi kamatjai a szerint: mint a bankkölcsönök hetes, vagy vállalkozói ötös kamatok kötelezvék, és az okozott, vagy okozandó költségek, különösen e czélra felveendő egyéniség által számíttassanak ki, s az illetőkön vétessenek meg“, az ily értelembeni gyakorlati eljárás az igazgató választmány köréhez tartozandónak mondatván ki, az jogosittatott úgy a kiszámításokra alkalmazandó egyén felvétele, mint átalában a késedelmi kamatok és okozott mindennemű költségek behajtása körül intézkedni, — az ezentúl következő társulati kivetések után pedig: a mint az elnökség által meghatározott befizetési idők elmúltak, azontúl a késedelmi kamatok a befizetési összegből azonnal kivonatni rendeltettek, — s hogy ezen, mint átalában a jelenben hozandó határozatok az érdekeltség tudomására juttathassanak, elrendeltetett ezen közgyűlés jegyzőkönyvének — a megkivántató példányokbani könyomatása, a birtokosoknak személyenkint egy-egy példány, az érdekelt helységekben lakó kisebb birtokosok és községi elöljáróknak pedig együtt egy példány leszen küldendő, jövőben az elnökség mindannyiszor figyelmeztetni fogja a közgyűlést: a jegyzőkönyv kinyomatása feletti intézkedésre. 2-or. Mondatik pedig az elnöki előterjesztésben: hogy az 1864. január hó 19-iki választmányi ülés jegyzőkönyve 5-ör alatt „megállapította a költségfelszámitást 1863. november 1-től 1864. év végéig“, 8-szor alatt „a töltés habok elleni oltalmazhatása, és 9-er alatt: az 1863-ban gyülésileg megválasztott „árvízi bizottmány“ 1864. időszakrai megerősítéséről rendelkezett, s idetarto- zólag olvastatott az 1864. „árverési bizottmány“ •/. mellékelt hivatalos jelentése, melyben a koronkinti közös intézkedéseket elö- tüntetö, 1-töl 16-ik számozott jegyzőkönyv és okmányok csatolásával, mondatik: hogy az 1864. január 19-iki választmányi ülés által megrendelt védszerek, „rözse és fenyöszálak“ árcsökkentés utján szerezvék be, a politikai hatóság figyelmeztetése folytán, a január 19 iki ülés által megrendelt rözsén felül még 6200 kéve rözse vásároltatott be, a derzs-vakvári töltés a sebesen alája to lult árvíz miatt össze-vissza repedezett, de megtartása sikerült, végre a vizszinén lebegő fenyü-szálak a habok megtörésénél czél- szerütleneknek találtattak, s egyedül a kákarözse borítás s a habtörökül a töltés előtti két-három sorban össze-kötött rőzseké- vék ajánltatnak“ stb. (Folyt, követk.)
