Eger - hetilap, 1864
1864-11-17 / 46. szám
II. évfolyam, 46. szám November 17-óu 1864. Hetilap, megjelenik minden csütörtökön, Hirdetésekért minden hasábzott sorhely után 4, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30 kr fizettetik. Előfizetési dij: Egész évre . . 5 ft — Félévre . . . 3 „50 Negyedévre . 1„30 Egy hónapra . i- 44 Előfizetéseket elfogad EGEHBEN a szerkesztőség (803. szám), — a lciadó-hivatal (Szent-János-utcza Violet Otto könyvkereskedése); az érseki lyee umi nyomda irodája, — deutsch Gottlieh könyvkereskedése; ~ MISKOLCZON F r a e n k l Bern át könyvkereskedése; — GYÖNGYÖSÖN Popl an Ede könyvkereskedése, — és minden cs. kir. postahivatal. Néhány magasságmérés Hevesmegyében, légsúlymé- rővel végrehajtva. Az ember már a vele született kíváncsiságnál fogva is viseltetik érdekkel a hegyek magasságának megtudása iránt, de ki azon roppant befolyást ismeri, melyet a föld- felűlet egyes pontjainak emelkedettsége a tengerszíne fölött ugyanazon pontok éghajlati és időjárati jellegére gyakorol, az a magasságmérések általános nyomosságáról is meg van győződve, s azoknak mennél több pontra kiterjedését óhajtja. Nálunk, Magyaroszágon, a természettani földrajznak épen ezen része, fájdalom, sok ideig parlagon bevert, és népünk korántsem viseltetett iránta azon érdekkel, melyet e dolog fontossága érdemel. A mit lakhelyeink, hegyeink magasságáról biztost tudtunk, az kevés volt, s azt is többnyire idegen kútfők nyomán tudfrik, vagy épen régi könyvekből irtuk ki anélkül, hogy a kiírt adat bírálatával sokat vesződtünk volna. Es ha már a tulajdonképi hegyek magasságára nézve igy állott a dolog, úgy a rónák és lakhelyek tengerszín fölötti magasságát illetőleg mondhatjuk, hogy talán még kevesebbet tudtunk. Történtek ugyan lejtmérések nálunk is gyakrabban, mind a kormány rendeletére katonai és egyéb közczélokra, mind uradalmi és magánmérnökök, vagy más magántudósok által: de ezen mérések eredményei csak gyéren és nem mindig biztosan jutottak a közönség tudomására, s azonkivül még tudományos becsük sem volt mindig kellőleg megbírálható, és innen van, hogy aránylag csak kevés helynek és hegynek ismertük a tengerszín fölötti magasságát, s azt is különféle könyvekben különféleképen tapasztaljuk előadva. A régebb mérések leginkább a Karpáthegységre és kevés nevezetesebb városra szorítkoztak; és részint a cs. k. táborkarnak, részint Beudant és gróf Rum ford franczia, Wahlenberg svéd, és Lerchenfeld, meg más néhány német, végre Lipszky, Bogdánovich, gróf Waldstein és Kitaibel magyar tudósok művei. Csak az újabb korban találkozunk nagyobb lendülettel e téren is. Nemcsak a természettudományok iránt fölébredt és folyton növekvő rokonszenve a nemzetnek, s e tudományoknak még a középtanodákban is mindinkább elterjedő alaposabb taníttatása, meg a mérés módszerének és a mérőeszközöknek folytonos tökélyesbülése művelte ezt; hanem főleg azon gyakorlati vállalatok is. melyek újabban hazánkban létesültek és folyamatban vannak. Az országnak a cs. k. táborkar által végrehajtott fölméretése, a Duna, Tisza, Maros, Béga és más folyók szabályozása, a vasúthálózat, melylyel hazánk mindinkább bevonatik, mindannyi alkalmat nyújtott lejtmérésekre is, sőt azokat elkerűlhetlenné tévé: csakhogy ezen utóbbi lejtméréseknél nem annyira a helyek és pontok tengerszín fölötti emelkedettsége kerestetik, hanem inkább azok magassága bizonyos pont fölött, mely a lejtmérésnél indó- pontul szolgál. Mindezen műveletek azonban a tengerszín fölötti magasságukra nézve ismeretes helyek számát is szaporították, s ugyanezt köszönjük azon méréseknek is, melyeket a bécsi földtani birodalmi egylet küldöttjei hazánkban több helyt végbezvittek. De mindamellett még annyi a teendő e téren, hogy kivánatos volna, miként szakértő emberek egyetlen alkalmat sem mulasztanának el, hol magasságmérésre tér nyílik. E mérés kétféleképen történhetik, t. i. háromszög- tanilag és a légsúlymérővel. Az első módszer mindenesetre pontosabb eredményeket szolgáltatna, ha a sugártörés mennyiségét a láthatáron és annak közelében teljesebben ismernők; de igy ezen elem befolyása gyakori hibáknak gazdag kútforrása, s a mellett e módszer körülményesebb és drágább eszközöket igényel, melyekkel nem minden ember rendelkezhetik. Ellenben a légsúlymérőveli magasságmérés kevesebb, olcsóbb készülettel kivihető, és a mióta a légsúlymérők nemcsak pontosságra és a szállításban légsürüleges elzárathatásukra nézve minden méltányos igénynek megfelelnek, hanem e mérési módszer elmélete is alaposan, és tekintettel a befolyást gyakorolható minden körülményekre kifejtetett: ügyes és gondos szakférfiú kezében a helyesen készült légsúlymérő a leghasználhatóbb és legegyszerűbb magasságmérő. 1859-dik évben volt az, hogy a magyar akadémia dr. Szabó József urat, ki jelenleg magyar tudomány- egyetemi tanár, Hevesmegyébe küldé, e megye helyrajzi, föld- és ásványtani viszonyait nyomozandó, s én felhasználván az alkalmat, örömmel csatlakoztam e tudós ügytársamhoz, hogy a bejárandó helységeknek és utunkba esendő hegycsúcsoknak tengerszín fölötti magasságukat megmérhessem. Már pedig annyival mohóbban ragadtam meg ez alkalmat, mivel tudtam, hogy a magyar érezhegy- ségnek délre húzódó egyik ágáról, a megyénk felső részeit elborító, ásvány-, érez- és fagazdag Mátrahegység magasságáról biztost még alig tudunk. En műveletemet az Eger és Miskolcz közt elhúzódó Bükkhegységre is szívesen kiterjesztettem volna, mi azonban ekkor a körülmények által megakadályoztatván, máskorra maradt, és ha az Isten erőmet, egészségemet megtartja, mindenesetre meg is fog történni. Dr. Monte Dégói Albert Fér. (Vége követk.)
