Eger - hetilap, 1864
1864-10-27 / 43. szám
348 Xántus János a muzeum érdekében szólalt föl a „P. N.“-ban, s fölszólalása élénk viszhangra talált a többi lapokban is. Több termet társulatok vagy egyesek bebuto- roztak ugyan, azonban nem úgy, mint kellett volna, s mig nehány terem tulgazdagon van ellátva, addig más osztályok, például a csontvázgyüjtemény, kitömött hüllők sat. védtelen helyzetben, a pornak vannak kitéve. Továbbá Xántus ajánlja, hogy a sajtónak nagyobb figyelemmel kellene kisérni a muzeum ügyeit, mely ajánlatát a lapok csakugyan szivökre vehetnék, mert a sajtónak mintegy ellenőrizni kellene az igazgatóságot, hogy nagyobb buzgalmat fejtene ki, mint nem fejtett ki a mostani igazgatóság évek óta. Reményi hangversenyzése a nemzeti szinházban egyik legérdekesebb napi esemény. Először 19-én, másodszor 21-én lépett föl, s mindkét hangverseny után általános a vélemény, hogy Reményi tetemes előhaladást tett négy év előtti szereplései óta. Nagyobb művészi nyugalmat és higgadtságot tanúsított, s mig ezelőtt inkább a forte-k és általán a tüzesebb játék mestere volt, most már művészileg tudja magát mérsékelni ott, a hol kell, s több érzéssel játszik. Tanítványa, a fiatal Plotényi Nándor, zongorajátéka, de még inkább kitűnő hegedííjátéka által méltán kiérdemelte a közönség tetszését. Reményi harmadik és utolsó hangversenye f. hó 24-én lesz, mely után még egy hangversenyt rendezend a zenész-segélyegylet javára a nemzeti múzeumban. A korán elhunyt Reviczky Szevér síremlékére művészek és műkedvelők e hó végére nagy előadást rendeznek a budai népszínházban. Hir szerint Felekiné-Munká- csy Flóra és Reményi is közreműködnek. Toldy István és Kvassay Ede fiatal irók pedig Bérezik Árpád „Ádám és Eva“ czimű vigjátékában fognak szerepelni. Ugyancsak Bercziktől Reményi első hangversenye alkalmával „Egy szellemdús hölgy“ czimű vígjátékot adtak elő, mely a közönség tetszését igen megnyerte, s a tekintélyes lapok szinbirálói által is kedvezőleg fogadtatott. A pesti főreál-tanodába ez idén annyi tanuló jelentkezett, hogy sok szülő aggodalmát fejezte ki, vájjon képesek lesznek-e a tanárok, ily sok tanulót a tudományokban kellőleg vezetni. Tehát vagy párhuzamos osztályokat kell felállítani, vagy pedig még egy reál-tanodát alapítani Pest városa számára a Teréz-külvárosban. Különben örvendetes esemény, hogy az eddig elhanyagolt anyagi tér felé oly nagy számmal igyekszik a tudnivágyó fiatalság. Vájjon Egerben hogy áll a reál-tanoda ügye? *) Molnár György ismét azon reménynyel táplálja magát, hogy rövid idő múlva ő veendi át a budai népszinház igazgatását, miután a csődöt ellene megszüntették. Meglehet, ámbár a népszinház kérdése oly zavaros, hogy egyelőre nem lehet vele tisztába jőni. II. Á. Az alakítandó gyöngyösi tak. pénztár ügyében, Gyöngyösön 1864-ik év október 16-án, Kovách László elnöklete alatt tartott közgyűlés jegyzőkönyve. 1. Elnök az egybegyíilt tagok szívélyes üdvözlése után elő- adá, miként a múlt év okt. 4 én e.tárgyban tartott, — s ez alkalommal felolvasott — közgyűlés ‘ határozata szerint, személye *) Tudtunkra sehogy ; még alelemi iskoláink körül sem veszünk észre lendületet, pedig ezekre, valamint az állítandó dolgozóházra jelentékenyebb összeg van felajánlva és a városi tanács rendelkezésére bocsátva. S z e r k. I bízatott meg arra, hogy boldogabb idők beálltával egy újabb i közgyűlést hívjon össze, mely a megalakulást elhatározza. S miután az időt elérkezettnek tartá arra nézve, hogy ezt tenni lehes- [ sen, — az eléje szabott kötelességet ezúttal teljesítvén, kéri a t. részvényes tagokat, hogy e tárgyban határozni méltóztassanak. A m. kir. helytartótanács intézvénye szerint, a 100 ftról 200 ftra emelt részvénydij, az eddig kötelezett részvényeseket kötelezettségeik alól feloldozván — e tárgyban a részényesek újabb fölszólitását tette szükségessé. Miután azonban az ennek folytán kiküldött aláírási iveknek — az idő rövidsége miatt — nagy része be nem érkezett, a beérkezetteken foglalt részvények száma pedig az alapszabályban foglalt összeget nem fedezi, — az alakulás azon időre halasztatott, midőn az aláírási ivek áta- lában beérkeznek, s a megkivántató összeg fedezve lesz. Addig tehát az ügyek vezetésével ismét Kovách László ideiglenes elnök bízatott meg olyformán, hogy az alapszabályban — am. kir. helytartótanács intézvénye folytán tett változás közlésével, az aláirási ivek a t. gyűjtőknek kiküldessenek, azon megjegyzéssel, hogy azt az illetőkkel közölvén, a részvények meg, vagy nem tartása iránt újabban felszólittassanak, — kik nyilatkozatukat sajátkezüleg aláírni, ellenkező esetben helyettük a t. gyűjtök jótállani kötelesek — azt, legkésőbb f. év deczember utolsó napjáig, Rigó Antal egyleti titkárhoz beküldeni szíveskedjenek ; mi megtörténvén, elnök megbizatott, hogy — am. kir. helytartótanácsnak múlt évi 2103 k. i. sz. a. kelt rendeletében foglalt 15. és 16-ik pont beiktatásával, a befizetésekről szóló 5-ik pont azon módositásával, hogy a befizetés a részvénydij fele erejéig négy ízben, — meg pedig 25 forint a fensöbb megerősítéstől számítandó egy hó alatt, a többi rész pedig ettől számítandó minden évnegyedben szintén 25 ftonkint — történik; a részvénydij másik felerésze pedig vagyis 100 forint, csak akkor lészen fizetendő, a midőn annak befizetését a közgyűlés szükségesnek nyilvánítja — az alapszabályokat igy kiigazítva leírassa, s mihelyest a beérkezett részvények száma az alapszabályban foglalt összeget fedezi — megerősítés végett — az illető helyre terjeszsze föl, s alakulás végett újabb közgyűlést hívjon össze. Mindezek után elnök, a t. részényes tagokat e téren csak uj év után remélvén üdvözölhetni — boldog uj év kívánása mellett az ülést feloszlatá. Kelt mint fenn. Jegyzetté: Rigó Antal, ideigl. jegyző. Levelezések. Debreczcil, október 13. Azon viszonyok, melyek a legközelebb lefolyt három iusztrum alatt a társadalom minden rétegére visz- szahatottak, különösen nagy befolyással voltak a kereskedelem s ipar terén fölmerülő átalakulásokra. Ha mást nem említünk is, a vaspálya hálózat szükségkép maga után vonandotta, mint mely közlekedési utat nyitott a világgal, s érintkezésbe hozta productiv erejéről ismert honunkat a külfölddel. E közlekedés, ez érintkezés alaposak b kiképezte- tést, nagyobb készültséget igényel a közvetítők részéről, ha a concurrentiát kiállani akarják — mint mennyivel azelőtt, elszigeteltségünkben megelégedheténk. Ha tekintjük az eszközöket, melyekkel e végre rendelkezhetünk, ha vizsgáljuk iskoláink szervezetét, a tanítási rendszert: az elemi osztályokat hiányosaknak, a gymnasialis tanszakot iránytévesztettnek találjuk e tekintetből. Ennek fölismerése tudata ébresztette az eszmét, s vezette az eszme valósítására a kereskedői testületet, hogy vasárnapi
