Eger - hetilap, 1864
1864-09-01 / 35. szám
275 az eszék-zimonyi (23 mfd), a székesfehérvár-pécs-eszéki (32mfd), a zágráb-kottori (14.5 mfd), a nagykikinda-erdődi (17 mfd), az arad-temesvári (6 mfd), az arad-alvincz-sze- ben-vörostoronyi (41 mfd), az alvinczgyula-fehérvári (1-n mfd), a piski-hátszegi (4 mfd), a gyulafehérvár-kolozsvári (17 mfd), a kolozsvár-szigeti (27 mfd), a gyulafehérvár- brassói a határokig (40 mfd), a debreczen-szigeti a határokig (59 mfd), a kassa-tarnovi (26 mfd), a pest-miskolczi (24 mfd), a kassa-oderbergi (42 mfd), a beszterczebánya- szucsányi (9 mfd), a pucho-diószegi (16 mfd). A birodalomban a forgalomnak átadott vasút van eddig 821 mfdnyi, s készülőben 126 mfd. Az emlékiratban még 922 mfdnyi vasút terveztetik, melyek közül 117 mfdnyiiiek építése már egyes társaságoknak engedélyezve van. A tervezett hálózat kiépítése után a birodalmi vasutak hossza lu69 mfdnyire fogna terjedni. Azonban az osztrák birodalom az európai nagy államokkal még e miniszteri terv teljes létesítése után sem mérkőzhetnék a vasutakat illetőleg. Száz négyszögmfdnyi területre ugyanis a birodalomban esik jelenleg 7, s a tervezett egész hálózat kiépítése után esni fog 16 mfdnyi vasút; holott Belgiumban és Angliában jelenleg is 46, Szászországban 39, Svajczban 22, Franczia- és Poroszországban 16 mfdnyi már forgalomban levő vasút esik 100 □ mfdnyi területre. Még kedvezőbb az arány az utóbbi országokra nézve, ha a lakosok lélekszámát tekintjük ; mert mig Ausztriában minden 1 millió lakosra a használatban levő vasutakból 22.s mfd, az építés alatt álló vonalokkal 26.3 mfd, és tervezett hálózat elkészítése után 51.9 mfd vasút esik; addig Angliában 90-s, Svajczban 65.9, Belgiumban 53.4, Szászországban 48.6, Poroszországban 45.5 s Francziaországban 42.2 mfd egészen kiépitett s használatban levő vasút esik minden egy millió lakosra. Ezen államok azonban folyvást vasúthálózataik tökéletesbitésén munkálkodnak. így például Francziaországban jelenleg 161 mfd van épités alatt, 935 mfd pedig újabban engedélyezve, mely utóbbi vonalok a legközelebbi években el is készülendnek. Ausztriának tehát különösen meg kell magát erőtetnie, hogy az eddigi mulasztást helyreüsse. A mi a vasútvonalok kiépítésének sorozatát illeti, e tekintetben az emlékirat némelyeket sürgősbek s tehát előbb kiépítendőknek mond. E slirgősb vonalok összes hossza 465 mfd. Az összes javasolt vasutak költségvetése 684 millió írtra van téve ezüstben; az előlegesen kiépíttetni javasoltaké 355 millió. A vasuttervre nézve a „P. N.“ azt a megjegyzést teszi: hogy a mi érdekünk szempontjából bírálva, első tekintetre föltűnik abban Erdély érdekeinek s azon nagy érdekeknek mellőzése, melyek a nagyvárad-kolozsvár-bras- só-galaczi nagy világkereskedelmi vonallal kapcsolatban állnak. A tervező minisztérium e nagy tekinteteket a kisszerű szebeni szempontnak rendelte alá. Fehér János alapítványa és az egri dologház érdekében. Tisztelt szerkesztő ur! Becses lapja múlt évi szeptember 17-én megjelent 12-ik számában örömmel olvastuk, hogy néhai F e h é r J á n o s, egri ez. kanonok végrendeletének 7-ik pontja szerint, a városunkban alapitandó dolog házra nagyobb összeget, 7—8 ezer forintot osztrák értékben, hagyományozott. E közlemény igen kellemesen lepett meg minket, és fölébreszté figyelmünket, hogy figyelemmel kisérjük, miként fog a nemeslelkü jóltevő szándoka valósulni ? Minthogy azonban már egy éve lesz maholnap és semmit ez ügyben nem hallottunk, megenged szerkesztő ur, ha az ügy iránti érdekeltségünkből kegyedhez nyílt kérdést intézünk s arra kérjük : adjon becses lapjában felvilágosítást : mi tudomással bir ezen ügy állásáról ? Jól tudjuk ugyan, hogy a kérdéses hagyományon még korántsem alapíthatunk dologházat, de az mégis oly összeget képvisel, mely az évi kamatokkal növekedve, biztos alapot nyújt a létesítendő dologházhoz, kivált, ha még alkalmas időben intézendő gyűjtés, vagy más ártatlan mód- p. o. e czélra rendezendő tánczvigalom, vagy jótékony színi előadás jövedelmével évenkint legalább nehány forinttal öregbittetnék. Az iigy mindenesetre méltó figyelmünkre és pártolásunkra. Egerben augusztus 1-én 1864. Több egri polgár.*) Levelezések. Heves, aug. 29. Tisztelt szerkesztő ur! Miután az „Eger“ eddigi levelezője Hevesről, Hevesi, utolsó levelében azt írja — hogy ö többet írni nem fog, hanem lehajtja fejét, az ördög vánkosára, a restségre, nehogy az „Eger“ Reichsrathjában Heves képviselő nélkül maradjon, fölveszem a letett levelezői tollat, s mindenekelőtt a volt levelezőhöz van egy pár szavam: Kár volt neki az ördög vánkosára hajtani a fejét, kár volt elrestiilnie — mivel a restség a test ostobasága s az ostobaság a lélek restsége, — a rest emberek rendesen elhíznak, aluszékonyak lesznek, hasonlítanak a murmutirhoz s a medvéhez, s utóvégre a guta által agyoncsapatnak, s végre ilyen siriratot kapnak: Élt, evett és ivott, S puha párnán nyugodott. Ha kérdeztetett, csak fejével bicczentett, S most saját zsirjában fuladt meg. Ezt elörebocsátva, most már, hogy magyarul fejezzem ki magamat,registrálom a hevesi híreket,ha mégis vannak.Legnagyóbb újság mindenesetre az, hogy e hó 19-én három tudós látogatott meg bennünket: Henszlmann Imre, Römer Fólris s Dudik Béla, a morvaországi történelmi társulat képviselője ; az említett tudósok a természetvizsgálók gyűlésére utazván, a Jászságon keresztüljö- vet, Hevest is utjokba ejtették, hogy a hevesi vár romjait fölfedezhessék ; de mert romok nincsenek, s a föld szólani nem tud^ csak az Isten tudná megmondani, hol feküdt egykor a hevesi vár. — Két éve elhalt egyik hevesi közbirtokos, a 70 éves R. P., azt állította, hogy a hevesi vár ott volt, hol jelenleg a hevesi templom van, s a hevesi templom a vár köveiből épült. Ez állítás, ha nem is bir históriai bizonysággal, mindenesetre valószínű, mivel az egész városban a templom helye a legemeltebb hely. — Henszlmann a hevesi templomot a XV. század müvének tartja, azon körülmény azonban, hogy Hevesen már 1332-ben templom volt, s annak, hogy a templom előbb elpusztult volna, mint a törökvilág volt, midőn a hevesi templom nagy részben elpusztittatott, semmi nyoma nincs, — Henszlmann állításával ellenkezik, s azt látszik tanúsítani, hogy a templom a XV-ik századnál jóval előbb épült. Römer Flóris régiségeket, különösen régi cserepeket keresett; azonban nem szolgálhattunk volna neki más cserepekkel, mint *) T. polgártársainknak a lapunk idézett számában közlötte- ken kívül csupán azon felvilágosítást adhatjuk, hogy hallomásunk szerint, az ezen alapítványra vonatkozó számadások megvizsgáltattak, s helyesnek találtattak. Különben magunk is óhajtjuk, és rajta leszünk, hogy e számadások kivonatát és igy a szóban levő alapítvány állapotát lapunkban megnyugtatásul és tájékozásul közölhessük. S z e r k. *
