Eger - hetilap, 1864
1864-08-18 / 33. szám
II. évfolyam. 33. szám. Angnsztus 18-án 18114. Előfizetési dij: Egész évre , . 5 ft - kr Félévre . . . 2 „ 50 „ Neg37edévre . . I ,, 30 „ Egy hónapra . — 44 „ Hirdetésekért minden hasábzott sorhely után 4, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30 kr fizettetik. Hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Kisfizetésűket elfogad .* EGERBEN a szerkesztőség (újváros, rózsa-utcza 800. szám), — a kiadó-hivatal (Szent-János-utcza Violét Otto könyvkereskedése) ; az érseki ly ceum i nyo m d a i r o d áj a, — Je n ts c h Gotlieb könyvkereskedése ; — MISKOLCION F ra en k l Be mát könyvkereskedése;- GYÖNGYÖSÖN Popl a n Ede könyvkereskedése, és minden cs. kit. postahivatal. igirr.-.,-—......-....................................................a mé ...... M ezőgazdászatunk egy nagy hátránya Borsod- és Hevesmegyében. Az aratást maholnap teljesen bevégezzük, és a nagyobb birtokokat kivéve, a hordás is be lesz fejezve. Azonban ez az aratásnak csak első stádiuma, hátravan még a nagyobb baj, mely azt sajátkép befejezi t. i. a cséplés, nyomtatás. A múlt évi szárazság folytán megfogyott lószám miatt az idén leginkább csak csépel a kisgazda; de hát a nagyobb, a párezer holdas gazda mi tevő lesz ? csé- peltetne is, nyomtattatna is, meg ugarolna is, ha elegendő j erővel rendelkezhetnék ; pedig itt lesz a vetés alá szántás is, és mag is fog kelleni; némely tán el is adna valamit terméséből, másnak tán kenyérnek való is kell a múlt évi ; szükség után. Hozzáfogunk tehát majd a cséplés, nyom- í tatáshoz, ahogy az idő engedi, s erőnktől telik, meglehet, , némely gazda még karácsony előtt is bevégzi munkáját, i Karácsony! biz az még messze van, még addig' sok esős és hideg napot kell átélnünk, és tán pénzre, a búza árára is lesz szükségünk! Két év előtt augusztus utóján és szeptember elején bejárván Arad és Csanádmegyék pusztáit, bámulva tapasztaltam, hogy ott többnyire minden gazdának búzája már a magtárban volt, sőt némelyik már el is adta szerencsésen, jobb áron, mint ha tavaszig tartotta volna. Kérde- zém tehát, hogy lehet az, hogy valaki már augusztus végén 1000 köböl újbúzát tisztán a kereskedőnek átadhasson? Felvilágosítottak. Van a vidéken egy*) vállalkozó, ki több cséplőgépet tart, felvállalja a cséplést részért, sorba járja gépével a gazdákat, és végez egy két-hét alatt egy-egy helyen. Miután pedig a vállalkozó gabonakereskedő is, egyszersmind az a haszna van, hogy a gazdáktól buzarészt nyervén, megismeri annak gabonáját, és e mellett azt is megtudja, mennyije van ? sőt e részben tájékozhatja magát az egész vidékre nézve; mi hogy egy kereskedőre s gőzmalomtulajdonosra nagy előny, azt, úgy hiszem, könnyű belátni. Volt alkalmam a cséplést is látni egy rokonnál, hol egy hetet tölték, épen midőn bevégezték a munkát, örömmel szemlélve a gyorsaságot és nagy eredményt. Ezeket hallva s látva lehetlen, hogy azon óhajtás ne támadjon bennem: vajha nálunk e vidéken is akadna egy vállalkozó, ki gabonáinkat szintoly gyorsan elcsépelné ; gondolván, mily nagy előny lenne ez reánk nézve? marháink mennyi mindenféle munkát végeznének, és cselédeinknek is mily sok hasznát vehetnők a helyett, hogy itt cséplés, nyomtatás körül töltik a hosszú időt, és mig mi itt napokig, hetekig várjuk az alkalmas időt a nyomtatásra, kedvező szelet a szórásra, addig ama szerencsés vidéken az egész dolgot elfeledték. Mi pedig hónapokig őrködünk a szérűn összetett kézzel, majd a naphevében, majd fagyos hidegben, hogy nemit megmentsünk, mialatt egyéb dolgokat kényelmesen végezhetnénk. Es mily bosznság az, midőn látjuk, hogy drága búzánkat falják, piszkolják idegen lovak, lopják, pusztítják az emberek a nélkül, hogy mindezen bajon segíthetnénk. Úgy hiszem, minden józanul gondolkozó belátja, hogy ez csak szomorú kénytele n s é g, és lehetlen, hogy ne kívánna e bajoktól menekülni. Csak sajnálni lehet tehát, hogy nem akad e vidéken oly pénzes vállalkozó, ki több gépet hozatva, rajtunk segítene. Igaz, hogy van már vidékünkön egy pár gép, de ezeket két nagybirtokos teljesen elfoglalja, s igy másoknak nem dolgozhatnak. A többi tehát azon közmondásra van utalva: „segíts magadon, az Isten is megsegít." És valóban többen vannak, kik iparkodnak segiteni magukon: vettek H e n s m a n n-féle cséplőgépet, Garre t-f'éle, lóerőre alkalmazott hajtógépet és ezekhez alkalmas rostákat. Mindezek azonban még sem kielégítők, bár sok pénzbe kerülnek, és egészben nem egyéb, mint az erőnek elforgácso- lása; egy gőzerőre alkalmazott cséplőgép, mozdítható gőzgéppel, felér 10 amolyannal, és gyorsan, tökéletes munkát végez. Az ilyenek megszerzésére kell tehát törekedni, de hogyan ? Egy kisebb, párezer holdas gazdának ily gőzcséplő- gép sok, az igaz, de nem sok 4—5 gazdának. Minden 8— 10,000 holdra, mely kellő arányban gabonaföldekkel bir, felülik egy gép; társuljon tehát 4—5—6 birtokos, szerezzenek közös költségen gépet, melylyel saját terményeiket ki- csépeltetnék, megállapítva bizonyos részt (például 9 —10 száztólit), mennyit minden gazda elcsépelt terményéből adni köteles. A közös gépnek e jövedelme is közös lenne, melyből a költségek fedeztetvén, a többi osztalék gyanánt szolgálna. E gőzcséplőgép mintegy 5000 forintba kerül, minden hozzávalóval helybe szállítva; melyet azonban, kellő biztosíték mellett, 1200 frt lefizetése mellett is meg lehet szerezni a gyárból, a többit részletekben később is fizethetni, s pedig már a bizonyos jövedelemből, minélfogva a társakat épennem terhelné; mert hiszen mindegy, akár a nyomtatóknak adjuk a részt, akár a gépnek; ebből tehát ki lehet fizetni. Tegyünk egy kis számadást. Naponkint kicsépel a gép legalább 100köblöt; egy hétre 5 munkanapot számítva tehát 500 köblöt.*) Vegyünk fel október végéig 12 hetet vagyis 60 napot, ez alatt kicsépel 6000 köblöt; ennek 10 száztólija 600 köböl, melynek értékét *) Azóta többen vannak, még egyes gazdák is. *) Midőn e sorokat irom, értesítenek az alföldről, hogy 6 nap alatt 1000 köblöt csépeltek ki, s szállítottak tisztán a magtárba.
