Eger - hetilap, 1864
1864-08-18 / 33. szám
258 egyremásra 4 írtjával véve, tesz 2400 irtot; 400 irtot költségre leszámítva, marad tisztán 2000 írt a gép árába egy évben. De hiszen a gép még azontúl is működhetik, és annak még egyéb hasznát is lehet venni; igy például oly helyen, hol íolyóviz, patak nincsen, a gőzgép malomhajtásra alkalmazható, mi mellett egész éven át használni lehet, midőn megszűnt a csépelés. A csépelést következőleg végezhetni: a közösből fizettetnék a gépész, íütő és két berakó, továbbá az olaj és a gép szükséglete; a gépészt, fűtőt a gazda étkeztetheti, ő adja a tüzelőt, vizet és a szükséges napszámosokat. Sokan vannak, kik a tűztől íélnek; pedig még nem igen hallottuk, hogy a géptől tűz támadt volna. Mások azt hiszik, hogy a gépészszel van sok baj, és bajosan lehet jót kapni. Igaz, hogy ezek többnyire gyarló emberek, de hol több gép van, ott aztán több gépész is van; igy a íenn érdeklett alfóldön a gépészekben már válogatnak is. Bátran szerezhetünk tehát cséplőgépeket. Mily nagy kedvezés volna az reánk nézve, ha összes gabonatermésünk pár hét alatt a magtárban lehetne, tudnék, mennyi lett, és tetszés szerint rendelkezhetnénk vele. E felett nem is íélnénk aztán a lopástól, mega gyujtogatótól sem. Ennyiből áll javaslatom; örülnék, ha gazdatársaim azt figyelemre méltatnák. J. J. Az egri ínségeseket segélyző bizottmány augusztus 1-én tartott ülése. Az igen csekély számmal egybegyült tagok az elnöklő alelnök által üdvözöltetvén, mindenekelőtt ezen utolsó ülésben a hitelesítetlen több rendbeli jegyzőkönyvek lettek volna íelolvasandók, de miután a bizottmány jegyzője ez ülésben meg nem jelent, a hátralevő jegyzőkönyvek felolvasása tekintetéből még egy ülés tartása határoztatok. A pénztárnok már ez alkalommal bemutatta a bejött pénzek s élelmiszerekről szóló számadását, mely szorgalom kellő méltánylással fogadtatván, a számadások megvizsgálására Csiky Sándor, Ürményi Antal és Farkas János bizottmányi tagok kérettek fel, — a számadások alakjára nézve alelnök megemlité, hogy épen a múlt napokban íőispáni helytartó ő méltóságától azt hallotta: hogy már; több hét előtt minden inségi bizottmányhoz számadási minták küldettek meg; az egri inségi bizottmányhoz azonban ezen minták mai napig sem érkeztek meg, oda utasittatott tehát a pénztárnok, hogy a városi polgár- mesternél — kihez a megyei központi inségi bizottmány végzései küldetni szoktak — tudja meg, ha vájjon a kérdéses minták megérkeztek-e, ha igen, azokat vegye által, és ha a bemutatott számadás külalakja a szóban levő mintáktól lényegesen különböznék, számadását ehhez idomítsa. Ezek után az alelnök a bizottmánynak kezdettől fogva tett működését, és e működésnek számokban is kimutatott eredményét, rövid vázlatban a következőkben terjesztő elé : 1863-ik évi deczember 24-én tartott városi tanácskoz- mányban íőispáni helytartó ur ő méltóságának ugyanazon év és hó 19-én 9667. sz. a. kelt felhívása íolytán e bizottmány megválasztatván, munkálkodását azzal kezdette, hogy a város mind a 12 negyedében küldötteket nevezett ki, oly utasítással: hogy a szűkölködő szegényeket írják össze, egyúttal a tehetősebb lakosokat segedelem adására hivják fel. A kiküldött bizottmányi tagok mint az összeirt szegények, úgy az Ígért segélyezések lajstromát ez évi jan. 18-án tartott ülésen bemutatták. A bemutatott szükölkö- dők igazolása, lajstromozása, a pótlagosan bejelentettek felvétele, bár a bizottmány üléseit délelőtti és délutáni órákban folyvást tartotta., az egész január hónapot igénybe vevén, az élelmezést csak február 2-án kezdhette meg. A bemutatott s már lajstromozott összeírásokból látván a bizottmány a szegények roppant számát, egyelőre csak a munkaképtelen és vagyontalan szükölködőket látta lehetőnek élelmezhetni, a valóságos koldusoknak akol- dulhatást megengedte, de azokat számozott bádogjegyekkel látta el. Az élelmezendők száma igy is 1207 tagot számitó 434 családra rúgott, mindamellett is, hogy érsek ő nagyméltósága, a íőkáptalan egyes tagjai, a cziszterczi szerzet, lövész-társulat s más egyes jóltevők 649 tagot számitó 220 család élelmezését márcziushó végéig, a lövésztársulat pedig junius hó végéig nagylelkűen elvállalni kegyeskedtek. A közadakozásból élelmezendő szegények mikénti élelmezése tekintetében, miután a meleg étel íőzetése tett száradások után igen költségesnek, az élelmiszereknek, úgymint: liszt, zsir, főzelék, só, kenyér kiosztása pedig alig legyőzhető akadályokkal kapcsolatban levőnek mutatkozott, elhatároztatott, hogy a szegények csak egyedül kenyér kiosztásával fognak segélyeztetni, és pedig a családtagok számához képest 6, 12, 20 és 24 iont kenyérnek hetenkinti nyújtásával, azonban az első kiosztásnál ezen arány — nagy lévén abban a fokozat — czélaránytalan- nak, íőleg pedig igen sok kenyeret igénylőnek tapasztal- tatván, az arány 6, 8, 12, 16, 20 és 24 font részletekben állapíttatott meg, s ezen arány mindvégig meg is tartatott. Az alap, melyből szegényeink élelmeztettek, ebből állott készpénzben: Bevétel: írt kr Városunk lakosainak adakozása ... 915 87 A megyei központi bizottmánytól . . . 245 — Műkedvelői szini-előadásokból .... 347 60 Pesti bazar jövedelméből ....................... 200 — H evesmegyei takarékpénztártól . . . 175 — „ gazdasági egyesülettől . 50 — Elemi iskolák tanulóifjúságától . . . 102 — Gymnasiumi tanulóiljuságtól .... 66 15 A tiroliak küldeménye.......................60 — Ö sszesen: 2161 62 Kiadás: írt kr 86i/2 mázsa lisztért fizettetett............................ 590 62 9 0 köböl gabonáért............................... 742 50 5 0 köböl gabona őrléséért a gőzmalomban . 40 — Koldusok részére bádogjegyekért .... 7 Élelmi jegyekért a könyvkötőnek .... 7 — írószerekre...............................................................— 58 718 mázsa és 6 font liszt felsütéseért . . . 574 43 Összesen 1962 13 A bevétel tett összesen 2161 írt 62 kr Marad készpénzben 199 „ 49 „ Gabona-bevétel: kila A megyei központtól.........................................680 K észpénzért vásároltatott....................................180 E gyes adakozásokból...........................................48 E gyütt 908
