Eger - hetilap, 1864
1864-01-21 / 3. szám
20 folytán a központi bizottmány Gyöngyös város kérelmező inségi bizottmányát oda utasítja, hogy mivel a megye szü- kölködői fólsegélésére szolgáló segélyalap igen korlátolt, — a segélyezést, a meddig csak lehet, halaszsza el, ha pedig a segélyezés okvetlenül szükségessé válik, azt minél korlátoltabb körre szorítsa. A segélyezés természetben adandó ki, még pedig úgy, hogy minden segélyre szorult naponkint 1 font kenyeret s 1 itcze rántott levest kapjon, a 10 éven alóli gyermekek pedig az adag felében részesit- tessenek. Hogy pedig ez élelmezésben fennakadás ne történjék, a környékbeli községekben gyűlt, és Gyöngyösre szállított, s a gyöngyösi polgármester gyűjteményével együtt mintegy 50 p. mérőre tehető gabona azonnal, az árlejtés utján beszerzendő s ugyanannak Gyöngyösön lerakandó 600 mérő rozs legelső szállítmányából pedig 100 mérő annak idején, végre a megyei főpénztárban létező segélyalapból 500 frt készpénz a gyöngyösi inségi bizottmány rendelkezése alá bocsáttatni határoztatok. A tanácskozmány egyéb tárgyait legnagyobb részt egyes, 100 holdat meghaladó földek birtokosainak kölcsönért benyújtott folyamodványai képezték, mely kérelmek teljesítése a bizottmány hatáskörét meghaladván, pártoló jelentés mellett a m. k. helytartótanácshoz fólterjesz- tetni határoztattak. i A bizottmány f. hó 9-én tartott ülésében ismét nagyszámú tárgyak, legtöbbnyire segélyért benyújtott kérelmek. voltak elintézendők, melyek tárgyalása azon szomorú tapasztalatot nyujtá, hogy az Ínség napról napra aggasztóbb szint ölt. Ez alkalommal több Ínséges község részére összesen 5629/j6 pozs. mérő élet kiszolgáltatása határoztatok ; névszerint az országszerte gyűlt könyöradományok- ból kettős megyénk részére jutott s Török-Szent-Miklósra szállított terményekből kapott: Kőtelek község 30 mérő rozsot, Tisza-Püspöki 30, Dévaványa l9iy2, Fegyvernek 60, Tisza-Beő 40, Tisza-Szalók 40, Kenderes 100 mérő rozsot, Török-Szent-Miklós 70l/2 m. kétszerest, 31 m. árpát, 2x/2 m. zabot, 21/4 m. babot és yi6 m. lencsét; továbbá a környékbeli községekből gyűjtött s a megyeházhoz beszállított gabonából kapott: Vécs község 10, Deménd 10, Kömlő 10,Nagy-Füged 20 és Zsadány 15 p. mérőt. Felhívás az egri fogyasztási adó haszonbérlőjéhez. A múlt év végén rémítőleg terjedt-el a hír, hogy az egri fogyasztási adószedést, melyet eddig a városi hatóság kezelt, valamely idegen zsidó feles ajánlata által vállalta fel. A dologgal azonban egész új évig hallgattak. Mi városiak vártuk, mi fog már történni? Uj évkor kidobolták, hogy mi bortermesztők jelentsük be boraink mennyiségét a pénzügyőrségnél. Mi megtettük,bár a „mikéntre“, sőt további magunk miheztartására is semmi utasítást sem nyertünk. Hogy ily bejelentés tökéletes nem lehet, az kétségtelen, miután boredényeink méretlenek, és vártuk, hogy majd tisztába hozzuk a dolgot, ha a pinczénket vizsgálatra veszik. Azonban elmúlt két hét, mi sem történt; pedig két hét alatt sok mindenféle előfordulhat egy pinczében. A közvélemény az volt, hogy az adószedést maga a pénzügyi hivatal kezelendi ; most már azt beszélik, hogy a haszonbérlők néhány nap előtt megérkeztek, de mindeddig magukról mit sem hallatnak. A dolog húzódik, ezalatt történik boreladás, fogyasztás, töltö- getés stb, mi nem tudiuk, mit kell tennünk ? kérdezősködünk egymástól, kiki elmondja saját véleményét, de a valóságot senki sem tudja ; oly dologban pedig, hol fizetésről van szó, határozott tudomással kell birnunk minden részletről. A nyerészkedők talán a szabályok áthágásaira épitik reményöket? de csak az büntethető jogosan, ki ismeri a szabályokat. Ezennel felhívom tehát az illetőket számos bortermesztők azonos kivánatával, tudassák először azt: hol ütötték fel sátorfájukat, hogy szükség esetében tudjuk őket hol keresni? 2-szor adjanak utasítást, mihez tartsuk magunkat boreladás, lefejtés, elfutás, vagy átürités esetében? mint áll a dolog a töltelékkel, seprűvel? ha átürités esetében a hordó meg nem telik a másikból, a hiány honnan töltendő? — 3-szor miután az elfogyasztott bortól fizetnünk kell, tudassák: mit kell fizetni a borért, lőréért, és mikor, hol és kinek kell fizetni? — Ezekre nézve világos utasítást kívánunk. Es a dolog több részleténél fogva, nem elég erre egy kidobolás vagy a városházán egy iv papiros kifüggesztése; hanem közöltessék az a helybeli lapokban, és osztassák ki külön lenyomatban is. A dolog köztünk egészen új , és a szabályokat oly okmányban akarjuk bírni, melyre szükség esetében hivatkozhassunk. Már a bejelentési Ívvel együtt kellett volna ezt kiosztani. Egy bor termesztő. i Apróságok. A(Oriáskaktusok.) Délamerikában a Santa-Cruz völgyében meglepetve pillantja meg az utazó az óriás- vagy oszlop- kaktusokat, melyek az ottani lakosok előtt „saguarro“ név alatt ismeretesek. E roppant nagyságú kaktusfajról Frőbel Gyula többek közt igy ir: „A saguarro embernyi vastag oszlopot képez, mely 30—40, sőt 50 láb magasra is megnő, s felső részén néha 3—4 karja van, úgy hogy az egész messziről óriási karos gyertyatartónak tűnik fel. Fűgealaku, megehetö gyümölcsei az oszlop felső részén egymás alatt, gyakran tetemes mennyiségben cstigg- nek, melyek az oszlopok magassága miatt az utazóra nézve hoz- záférhetlenek volnának, ha e nevezetes növény maga nem nyújtana eszközt azok leszedéséhez. T. i. a régi kaktustörzsek szét- mállásukkor hengeridomu, vékony póznákká kasadoznak egész hosszukban, melyeket igen sikerültén lehet a gyümölcs leverésére használni. E gyümölcsöt különfélekép lehet táplálékul használni; nedvéből mézet főznek, mely Sonorában „mivel de saguarro“ néven ismeretes ; megmosott és szárított magvaiból, melyek alakjuk és izökre nézve némileg a mákhoz hasonlitanak, s mindegyik gyümölcsben rendkívüli mennyiségben találtatnak, — lisztet őrlenek, melyből részint kenyeret, részint chocolade-nemű italt, úgynevezett „atole“-t készítenek. Sonora lakóira nézve a saguarro nagyfontosságu, különösen ha az aratás silányul üt ki. A (Földtani ritkaság.) A Quartely Reviewben olvastuk, hogy Hirane de Witt, amerikai tudós, Kaliforniából egy ökölnagyságu aranytartalmu kovarczdarabot hozott magával, mely egy társaságban mint ritkaság kézről kézre járván, véletlenül a földre ejtetett és kettétört. A kovarcz közepében egy kis vasszeget találtak, mely kissé meg volt rozsdásodva. Kérdés: ki készítette e szeget, talán évezredek előtt? mikép került az a kovarcz belsejébe, mely még akkor jegeczedve nem lehetett? s átalában hogyan került Kaliforniába ? Ha e szeg beszélni tudna, alkalmasint nagy világot vetne Amerika régi történetére. A (A tengeren Űzött világkereskedés) éven- kint 3,600,000 személyt foglalkoztat; azon áruczikkek összes érmelyek a tengereken szállitatnak, 2 milliárd dollárra tétetik. A hajótörés s más hasonló okokból eredt veszteség összege kö- zépszámitással 25 millió dollár évenkint. A (Az első zongora) 1717--ben készült; feltalálója Schröter Gottlieb Krisztián volt.
