Eger - hetilap, 1863

1863-07-02 / 1. szám

írt 58 krra növekedett; tagokul pedig 246 kántortanitd, 15 altanitó, összesen 261 tag Íratta be magát. Azóta a részvét s adakozások folyvást emelkedőben vannak: az 1860-iki újabb számadás szerint az alap már 31039 frt 44‘/y krra ment, és a múlt év végén adott hiva­talos kimutatás már 40602 frt 98Va krról tesz bizonysá­got. E nyugdij-intézet ez idén élete második stádiumába lépett, a jogosult tagok, az első hat év letelvén, 1863-tól kezdik lmzni nyugdijaikat. És ezek tények, uraim, mik jobban beszélnek, mint minden czifra szavak s e meglepő kezdet a legszebb re­ményekre jogosit a jövőben. Nem is lehet az máskép : a mely mű számokon és felebaráti szereteten épül, annak szilárdul kell állani és biztosan fejleni. Midőn e sorokat Írjuk, lelkünk elé villan a „hálái ár­vaház “ képe, melynek első alapját hét forintocska tette, melyet alamizsnakép a szeretet adott át Francke-nak, és tiz kurta év alatt oly roppant intézetté nőtte ki magát, hogy 1705-ben benne már 70 tanító működött s 18 ezer kötetnyi könyvtára volt. — És bár az emberek ma önzőb­bek, korunknak iránya is anyagibb, semhogy e szerény intézetnek oly nagyszerű fejleményt jóslani mernénk ; de másrészt annyi bizonyos: hogy a mely intézet jól van szer­vezve, s elvállalt kötelességeit pontosan teljesiti, és a mely intézetet a közvélemény szeret és becsül, az élet feltételeit, magában bírja, — annak virágzani s emelkedni kell. Ezt reméljük mi és óhajtjuk : hogy belőle örök áldás szálljon és babér viruljon annak emlékére, ki ezt létrehozta ! A magyar földhitel-intézet. * A „magyar földhitel-intézet11 megnyitása, melyet az ország oly epedve várt, attól függött: hogy ezen intézet okmányai bélyegmentességet nyerjenek. È végre a föld­hitel-intézet igazgatósága a pénzügyminisztériumhoz fo­lyamodott, és a miért folyamodott, azt ő Felsége f. év junius 15-kén kelt legfelsőbb határozata megadta : mely szerint ezen intézetnek üzleti könyvei s mindazon okmányai, me­lyek az intézet nevében állíttatnak ki — a zálogadósokhoz intézett törlesztésképes nyugták s a záloglevelek és jöve­dékjegyek szelvényeinek kivételével — bélyegmentességgel rüháztattak fel. Ennek következtében a „magyar földhitel-intézet'1 el­nöksége és igazgatósága közhírré tette: „Hogy ezen intézet f. év július első napjától kezdve a kölcsöntigyi folyamodványokat elfogadja. Továbbá : Az intézet csak Írásbeli kérvény mellett nyújt hitelt. A kérvények ily czim alatt.: „A magyar földhitel-in­tézet elnökségéhez Pesten1', bérmentesen küldendők be. Nem bérmentesített, beadványok el nem fogadtatnak. A kérvények és csatolmányok mintái az intézet „Ér­tesítő-hivatalánál11 (Pesten, ujtér, volt l rményiház . 2-dik udvar, 2-ik emelet) és a vidéki bizottmányoknál, a szabály- szerüleg megállapított dij megtérítése mellett, készen kap­hatók. Ugyanezen helyeken, valamint Ráth Mór könyv- kereskedésében s általa minden hazai könyvárusnál meg- szerezhető a magyar földhitel-intézet „Ertesitvénye'1 is, mely az alapszabályokból, ügyrendből s kezelési utasításokból szerkesztetvén, magában foglalja mindazt, amit azoknak, kik a magyar földhitel-intézettel bármi tekintetben viszonyba kívánnak lépni, tudniuk kell. Helybeli beadványok az iktató-hivatalba nyújtandók be, mely e czélra, ünnepeket és vasárnapokat kivéve, na­ponként reggeli 9—12 óráig áll nyitva. A magyar földhitel-intézet 1863. jun. 18-kán tartott igazgatósági üléséből. . . Csengery Antal, titkár.11 Midőn ez örömhírt szerény lapunk is első leheletével viszhangozza, nem késünk kimondani azt is, mi szivün­kön fekszik: Vájjon azon hitel, melyet az uj intézet hol­nap megnyit, átkot vagy áldást hoz-e reánk? attól függ, miként használjuk fel azt. Ki nagy összegeket innen csak azért kér, hogy azokat úri kényelmi vagy fényüzési vágyai kielégítésére fordítsa, az rósz hazafi ; mert nem akarva is azon dolgozik, hogy a magyar föld lassankint idegen ke­zekre jusson, a magyar pedig proletár legyen azon hazá­ban, melyet ősei vérükkel szerzettek. A földhitel-intézet szent czéíja : a magyar földet magyarok kezében megtar­tani s módot nyújtani, annak jövedelmét, gazdagságát, ér­tékét lehetőleg fokozrd s általa a magyar családok függet­lenségét, jólétét, virágzását előmozdítani. A földhitel arra adatik, hogy a magyar ember birtokát kellőleg inserválva annak jövedelmét sokszorozza, miből mind a nagy adót s adósságait fizethesse, mind gyermekeit a jelen mérték sze­rint neveltethesse s igy gazdag s szabad ura legyen ősi birtokának ; de ezt nem esztelen parádé, hanem szorga­lom, önmegtagadás s okos takarékosság által eszközölheti. Erősen meg kell győződnünk azon igazságról, hogy a ma­gyarnak túlsúlya saját hazájában csak a nagy földbirto­kon s nagyobb műveltségén nyugszik, a régi nemesi czi- nierek kelete meglehetősen alászállt. s csak akkor ragyog­hatnak fel, ha a nagy birtok s nagyobb műveltség reális fényét visszaverik. A világ folyvást fejük, elszigetelten a viszonyok hatásától főn nem állhatunk s főleg birtokosaink nagy részének vétkes könnyelműsége odáig hozta a dol­got, hogy a magyarnak is fináncz-müveleteknél kell se­gélyt keresni. Minthogy a pénzintézetek nálunk még nem igen ismeretesek, tájékozásul meg fogjuk ismertetni Eu­rópa legrégibb és legnagyobb pénzintézetét, s ez : Az angol bank. Kezdjük ismertetésünket mindjárt a bank épületével. Ez nemcsak hogy London szivében van, hanem, mond­hatni, maga a világváros és kereskedés szive. Eredetileg, t. i. 1732-ben, ez épület csak azon tért foglalta el, melyen jelenleg az úgynevezett pénztárcsarnok létezik; azonban a várossal és üzleteivel növekedett ez is, s lassankint el­nyelt egy templomot, egy temetőt s csaknem egv egész egyházkerületet. A hajdani temetőből csinos kert lett az épület egyik udvarán, minthogy angol törvény szerint, te­metőket beépíteni nem szabad. Művészeti szempontból te­kintve, a banképület nem nagybecsű, mert nem egyéb az, mint a legtarkább végvidéké mindenféle építészeti síelők­nek. De nem is ez a fődolog. Az angol bank hármas feladatot teljesít : ez látja el a forgalmat papírpénzzel, ez kezeli az állam bevételeit és kiadásait, s azonfelül kölcsönöket vesz és ad. A bankjegykiadási osztályhoz tartozó nyomda nem­csak a bankjegyek nyomásával, hanem a bank számadási könyveinek készítésével is foglalkozik. E nyomda egy fő­nök s ennek helyettese alatt áll, s több mint száz felnőtt férfit, nőt és gyermeket foglalkoztat; azonban a főmunká­kat gőzgépek végezik. A papirt a bankjegyekhez már évek óta Portai, laverstokei papirgyáros szolgáltatja. E papir igen tiszta, rendkívül erős és oly hajlékony, hogy ha ösz- szegyiirődik. ki lehet ismét simítani ; vizjegygyel is el van látva, mely a bankjegyek értékét fejezi ki 5-től egész 50 font sterlingig. Az ennél nagyobb értékű bankjegyekből a vizjegy hiányzik, mert ilyenek még soha sem utánoztat-

Next

/
Thumbnails
Contents