Eger - hetilap, 1863
1863-07-02 / 1. szám
3 tak. A bankjegyekhez szükséges papirt pénztárnokok őrzik, s belőle bizonyos mennyiség a nyomdába mindig csak a főpénztárnoknak a nyomda főnökéhez intézett Írásbeli parancsa folytán küldetik. A jegyek kétszer nyomatnak ; az első nyomat váznyomatnak neveztetik. Ezt három gőzgép eszközli, melyek mindegyike óránkint 3,000 darab váznyomatot képes elkészíteni. A gép mellett óramű is van, mutatóval, mely minden egyes nyomásnál előre ugrik, úgy hogy innen pontosan láthatni, hány jegy nyomatott. A nyomáshoz szükséges rézlapokat, bezárt műhelyben, mindig egy személy késziti az eredeti után, mely maga nyomásra sohasem használtatik. A régi elkopott rézlapok a rézmetsző-műhely egyik szögletében nyugalomba tétetnek. A váznyomás bevégzése után a jegyek egyidőre ismét félretétetnek, mignem a főpénztárnok parancsára, a nyomda igazgatója azokat teljesen elkészítteti. Most tehát a Oldham által feltalált bélyeggépek alá kerülnek, mely- lyek nemcsak a bélyegzést, hanem betűszedői tisztet is teljesítenek, mert minden lenyomás előtt a használt számot eltávolítják s helvébe a következőt teszik. A bankjegyen a két első betű s a most említett számok teszik a bankjegy lelkét; ha a többi rész elszakadt s elveszett is, mihelyt a szám és a két betű még megvan, a bankjegy teljes értékével bir. Sőt mi több, ezek is megsemmisülhetnek; mihelyt a tulajdonos a számot meg tudja mondani, a bank azonnal uj jegygyei pótolja a megsemmisültet, föltéve, ha elegendő biztosítékot képes nyújtani a visszafizetést. illetőleg azon esetre, ha az állítólag megsemmisült jegy netalán ismét a bank elé kerülne. A jegyek megbé- lyegeztetésök után megvizsgáltatnak, s a hibátlanok ötszázanként beesomóztatván, a kincstárba szállíttatnak. Ez egy földszinti terem, mely egész sor vasasládát és rekeszt tartalmaz. Itt őriztetnek a bankjegyek, valamint az arany és ezüst is. Az 1844-iki Peel-féle banktörvény szerint, a banknak 14 (most 14 y2) milliónyi bankjegyet szabad kibocsátani, melyért az az államnak 11 millió fontnyi adósságát s 3 millió font sterlinget pénztárjegyekben (exchequer bills) alzálog fejében bir. Minden 5 font sterlingért papírban, melyet ez összegen fölül kibocsát, ugyanannyi készpénzt kell pénztárában készen tartania. Azon haszon, melyet a nemzet s a bank e papirpénz- kiadásből húz, a következőkben áll: előszóra 14'/2 millió bankjegynek, melyek fódözet nélkül forognak, kamataiban ; másodszor a nagyobb fizetések kényelmes!) eszkö- zölhetésében ; harmadszor abban, hogy a bankjegyek nyo- matása az érezpénz veretesénél kevesebb költségbe kerül, s végre negyedszer azon veszteség elmaradásában, mely az érezpénz kopásából származik, mi az aranynál 25 évi forgás alatt egy százalékra rúg. A bankjegyek a kincstárból a kiadó-pénztárba vándorolnak, miután ez az átvett jegyeket aranynyal előre kifizette. A kiadó-pénztár a jegyeket forgalomba bocsátja, és pedig vagy úgy, hogy kívánatra aranyért papírpénzt ad, vagy úgy, hogy a befolyó váltókért bankjegyekkel fizet. Minden kiadott jegy számával s forgalomba bocsátásának napjával a kiadó-pénztár könyveibe bejegyeztetik. Az egyes bankjegyek életpályája rendszerint igen rövid. A visszakerülő jegyekkel nem kevesebb mint száz banksegéd s több mint húsz munkás foglalkozik. Természetes, hogy minden visszatérő jegy valódisága megvizsgáltatok, minthogy már 1758-ban keringtek hamis jegyek. A pénzhamisítás büntetése hajdan akasztófa volt, de e büntetést századunkban a közvélemény a bűntényhez képest igen szigorúnak találta ; az esküdtek többé nem akarták a pénzhamisítók fejére a „bűnöst11 kimondani, a tanuk vonakodtak vallomást tenni, s igy a bűnösök büntetés nélkül maradtak, mig végre Angolország legtekintélyesb bankárai s kereskedői 1830-ban kérvényt nyújtottak be a parlamenthez a büntetés enyhitése végett. Az alsóház azonnal megtette a kívánt változtatást, azonban a felsőház a törvényjavaslatot elvetette, s csak 1.832-ben, midőn az ismételve eléterjesztetett, hagyta jóvá. A mely visszakerült bankjegyek valódiaknak lőnek elismerve, azoknak aláírását a banksegédek szétszakítják, mert minden jegy, mely a bank kezébe visszakerül, irgalom nélkül halálra Ítéltetik. A szétszakított jegyek száma és visszatértük ideje a könyvekbe bejegyeztetik, mely eljárás mellett minden üzleti nap bezárásakor pontosan lehet tudni a forgalomban levő benkjegyek összegét. A szétszakított jegyek, vörös bélyeggel ellátva, névszerinti értékük és visszatértük ideje szerint rendezve, s becsomagolva a bank levéltárába letétetnek, hol még tiz évig maradnak, azután pedig elégettetnek. 1832-ig a bank pénztárainál darabonkint számlálták az aranyat ; e mód azonban a szükségnek többé nem felelt meg. Most tehát fizetéseknél nem számlálják, hanem mérik az aranyat, lapáttal rakván azt a mérlegserpenyőbe, úgy hogy 1,000 font sterling kifizetése a legrövidebb idő alatt eszközölhető. A befolyó souvereignek közül azok, melyek a kopás által vagy körülnyirbálás következtében törvényes súlyukat elvesztették, a teljes sulyuaktól elkü- lönöztetnek ama világhírű gép segélyével, melyet Cotton Vilmos, egykori bankkormányzó talált föl. Az aranyok t. i. egy igen érzékeny eszközre gördülnek, mely a teljes su- lyuakat jobbra, a nem teljes sulyuakat pedig balra veti. Az angol bank papírpénz-kiadási jogáért a kormánynak évenkint 120,000 font sterlinget fizet; mivel pedig 14y2 milliót fedezet nélkül bocsáthat ki, megnyeri ennek kamatait, tehát legalább is 420,000 fontot. Ezenkívül hajótörések és tűzvészek által évenkint temérdek bankjegy semmisül meg, melyek megtéritése a banktól nem köve- teltetik vagy nem követelhető. (Vége következik.) Szeressük egymást! Meglátogatta. Isten az ő népét. Súlyosan nehezül reánk büntető jobbjának csapása. Miért V ne keressük. Az ő utai kimagyarázhatlanok, s az ő végzései felfoghatla- nok. Oh ! a türelem és megnyugvás nagy mértékére van már is, s Isten tudja, milyenre lesz még szükségünk ! l)e hát, összetett kezekkel nézzlik-e az inség terjedését, midőn hatalmunkban áll. azon valamennyire segíteni ? Segits magadon, s megsegít az Isten. Példák vannak előttünk. tr O cs. kir. Felsége, gr. Forgách főkanczellár ur ő exctiájának meghagyta, hogy az uralgó szárazság következtében Magyarország némely részeiben beállott inség enyhitési módjáról javaslatait terjeszsze elő. E kegyelmes leirat következtében intézkedések tétettek részint a baj rögtöni orvoslására, részint jövendőbeli terjedésének meggátlására. Különösen, az inségi állapot megvizsgálására kiküldött királyi biztos , A b o n y i helytartótanácsos ur felhatalmaztatott, hogy egyes községeknek 100 írttól 500 írtig terjedhető kölcsönt adhasson, s e czélra egyelőre 50,000 frt tétetett az országos pénztár által folyóvá. Továbbá, uj jövedelmi források fognak *
