Eger - hetilap, 1863
1863-10-15 / 16. szám
123 nia, de nem egyszersmind választania. Szava azonban elhangzott és viszhangra nem talált. Mig a választási előmunkálatok folytak, a közbeneső ülésekben több rendbeli jelentékeny törvényjavaslat terjesztetett elő : Ilyen a dr. Ratiu (azelőtt Rácz) és társai által benyújtott törvényjavaslat, mely egyenesen a magyarok és székelyek, mint földbirtokosok ellen van irányozva. Ha tárgyaltatni fog, akkor bővebben ismertetjük, most csupán azt tartjuk megjegyzendőnek, miszerint a törvényjavaslat czélja, hogy a magyarok és székelyek kezeiben levő földbirtok és különösen erdőség egy egyszerű törvény által a román parasztságnak mint tulajdonbirtok átadassák. Ez a mily mélyen belevág a tulajdonjogba, ép ugy előre láthatólag keserű viszályok gyúpontja leend. Az okt. 9-én tartott ülésben Lászlóffy az örmények beczikkelyezése érdekében nyújtott be törvényjavaslatot. Ez annyiban is kiváló jelentőséggel bir, hogy Lászlóffy a román nemzet beczikkelyezése alkalmával mondá : ha ő nem királyi hivatalos, hanem képviselő volna, javaslatot tenne az örmények, mint ötödik nemzet beczikkelyezése iránt ; tehát már megkapta az utasítást és engedélyt. Gyors haladás : tegnap még négy nemzet, holnap talán már öt lesz Erdélyben és igy tovább, ha még másoknak hasonló kedve kerekedik. — Ugyanezen ülésben közölte az elnök a birodalmi tanács felsőházába következő kinevezettek neveit: gr. Nemes János, gr. Béldy György, Fogarassy Mihály püspök, magyarok ; Sterka-Szulutz g. k. érsek, b. Saguna András g. n. egyesült püspök, és b. Papp Konstantin bankigazgató, románok; b. Bruckenthal József, Rosenfeld Lajos és Binder Mihály superint. a szászok részéről. Mánap, az oktob. 10-ki ülésben, az országgyűlés kebeléből megválasztatott a 26 képviselő a birodalmi tanácsba, névszerinti Groisz országgyűlési elnök, b. Rei- chenstein alkanezellár, Papp kormányszéki alelnök Schmidt a szászok grófja, Moldován udvari tanácsos Aid u lean országgyűlési alelnök, Friedenfels udv. tanácsos, Rannicher főkormány széki tanácsos, B a r i- t i u gyárigazgató, Eranos esperes, B o 1 o g a kormányszéki tanácsos, Lászlóffy városi biró, Boheczel főkapitány, Sipotariu itélőszéki biró, Dunk a kormányszéki tanácsos, Negritiu (ezelőtt Fekete) kanonok, Remény főkapitány, Poppea főpap, Puscariu administrator, Cipariu kanonok, Zimmerman az egyházi főtanács elnöke, Trauschenfels ügyvéd, Schuller városi lelkész, Gull senator, Binder Mihály főtörvényszéki tanácsos, és Schuler-Libloy tanár. Érdekes részlet, miként történt e választás? Az országgyűlés képviselők nyolcz osztályra vannak felosztva. Az osztályok közöl a harmadik a magyar városok, a hatodik a székely székek képviselőiből állana; de ez osztályok rnainapig sem alakultak meg ; kiválaszsza tehát e két osztályra eső hat követet? A kérdés meg lön oldva: mert az összes képviselők megválaszták a távollevő magyarok és székelyek helyett a hat első követet; ezután választá- nak csak a királyi hivatalosok és az egyes osztályok kli- lön-kiilön. Képviselve lesznek tehát az erdélyi magyarok és székelyek is a birodalmi tanácsban ; de vájjon kik által? Talán küldötteik, talán nemzetbelieik által? A helyettük s nevökben megválasztott hat képviselő közöl csupán Groisz tartatik magyarnak. Mezőgazdasági állapotaink. IV. Eger, okt. 11. 1863. Az előadottakból láthatja a t. olvasó, mi okok folytak be arra, hogy gazdaságunk némi kedvező eredményt mutathat fel ; de bár ez eredmény látszólag kedvező, mégis igenrosznak mondható. Igaz ugyan, hogy egy család csak megélhetne belőle, menynyiben kenyérben fogyatkozást nem látna ; ámde régen meg van Írva, hogy nem csak kenyérből él az ember ! a mostani társadalmi viszonyok közt a fő kellék a pénz; pénzt pedig csak ugy szerezhet a gazdaember, ha van eladható terménye ; ha az nincs, vagy nem olyan, mit az ember illő áron eladhat, akkor fennáll a szükség a háznál. Már ha ily látszólag kedvező eredményű gazdaságnál is megvan azon szükség, hogy a nemgazda-közönség- nek mitsem juttathat, mit várhatni akkor azon számtalan gazdaságoktól, melyek hazánk sikföldén elterülnek, hol a gazdának sem kenyere, sem vetnivalója, sem takarmánya nincsen? — A múlt nyáron kétszer jártam meg Hevesmegyét Egertől a Jászságon át Szolnokig két irányban aratás előtt és után ; volt alkalmam látni azon gazdasági nyomort, mely mindenfelé mutatkozott, alig tűnt fel itt-ott egy kis látszólagos kedvező eredmény ; és a tiszántúli rész le egész a Marosig szemtanuk állítása szerint még ennél is roszabb állapotot mutatott. De nem szükséges ennyire menni a helyzet felfogására, csak az inségi bizottmány által kiosztásra rendelt gabonamennyiséget kell figyelembe venni s előttünk állhat képe azon nyomornak, mely a közelebbi télen reánk háruland. Figyelemre méltó, hogy daczára az állandó szárazságnak, épen ugy, mint Ostoroson, a sikföldön is akadtak egyes pontok, melyek némi kedvező eredményt mutattak. Feltűnt ez n. Abonyi Lajos helytartótanácsos, mint az Ínséges helyeket vizsgáló k. biztos előtt is ; s miután e kedvező pontok főleg az ugarföldeken találtattak, k. biztos ur egy, amagyar gazdasági egyesülethez intézett emlékiratában a régi ugarrendszer isméti felkarolását melegen ajánlja. Igaz, hogy az ugarrendszer ez idő szerint már nagyon a minimumra vétetett ; ez sajnos, de oka részint a mezőgazdaságban terjesztett uj tanokban, melyek szerint sokan az ugarolást mellőzhetni vélik ; részint a túlságos adózásban, mely az ugart is egyaránt sújtja, keresendő. Nem csak a tulajdonos, de a haszonbérlő is használni akarja a földet ; a roppant adózás következtében a haszonbérlések is tulcsigáztat- nak, kényszerítve van tehát minden gazda, földét lehetőleg kizsákmányolni ; ezért minél kevesebb földet hevertet. Én elismerem azt, hogy a földnek he verése kedvező a növényzetre ; de azért az ugart túl nem becsülöm, és a kedvező eredményt inkább a föld jól megmunkálásából következtetem ; mire az ugar igen jól felhasználható azért is, mert a trágyázásra igen kedvező. Hiszen csak télen és tavaszi munka után van időnk, trágyát hordani", már pedig ha földünk őszivel be van vetve, hová trágyázunk ? a tavaszi vetés alá? az árpára megjárja; de minek — legalább Eger vidékén — a sok árpa ? hiszen itt el nem lehet adni csak 25 köblöt is sommásan ! a zab alá pedig csak nem trágyázunk. Az ugar tehát az, mi kisegít; ezt jól megtrágyázzuk, idejében megdolgoztatjuk és bevetjük. A földnek jól megdolgozása tehát az, mi a gazdaságban legjobb eredményt nyújt; bizonyságul állíthatom saját rozsvetésemet, mely bár egyszeri szántásban is meglehetős eredményt nyújtott azon kimerült földben, mely ugarnak volt szánva, de a megelőzött kapálás által kedvező munkálásban részesült. Ha már most gazdaságaink jelen évi eredményét tekintjük, ugy találjuk, hogy az felette rósz és rendkívüli állapotban sinlik. Igaz ugyan, hogy nagybirtokosaink még múlt évekről nagyobb mennyiségű gabonakészlettel bírnak ; de ha a hírlapi tudósítások nem csalnak, a naponkinti 5, 10, 20 sőt 40 ezer mérőre is felüt
