Eger - hetilap, 1863
1863-10-15 / 16. szám
124 rugó feldunai szállítmányok valók, a készletek lassankint igen megapadnak. A hírlapi piaczi tudósítások ugyan átalános pangásról szólnak, de azért ne hagyjuk magunkat ámittatni; a nagykereskedők nem a piaczon vásárolják a gabonát ; ide főleg a városi lakosok szorulnak saját szükségletekkel, melyről azt hiszik, ezt mindenkor beszerezhetik. A kis gazdák, kik a piaczokat látogatják, lassankint kimerülnek és maholnap ott leszünk, hogy a piaczon mit sem fogunk találni. Ne ámittassuk magunkat külföldi segélyezésekkel, Oláhországgal; hiszen ha Oláhország minden feleslegét nekünk adja is, mi az azon nagy területhez képest, mely hazánkban a szárazság által Ínségre jutott? hát a többi külföld mit adhat nekünk, mely soha sem birt felesleggel ? Én úgy vélem, hogy igen okosan cselekszik az, ki házát a jövő télre a kellő szükségesekkel ellátni iparkodik. Joo János. Magyar földhitelintézet. A Magyar földhitelintézet az országos Ínség enyhítése czél- jából alapszabályainak 154. és következő szakaszai alapján egyelőre 500,000 frtot határozott készpénz-kölcsönökre fordítani. Ezen alapból egyedül községek és pedig csak az Ínséges vidékek községei nyerhetnek kölcsönt. A kölcsönöszlet, mely egy-egy község számára nem lehet kevesebb 4000 ftnál, s viszont 24,000 ftot túl nem haladhat, — nyílt hitel alakjában évenkinti 6°, 0-os kamat mellett, öt év alatti visszafizetésre készpénzben nyujtatik. Hogy a kölcsönkérvények a czélnak megfelelőleg, s mégis az alapszabályok alapján, rendkívüli gyors elintézést nyerhessenek, az intézet hivatalnokai hazafiui részvétből önként ajánlkoztak : azokat a hivatalos órákon túl s ekép sorrenden kivtil tárgyalni, az elnökség pedig eszközölni fogja, hogy a feldolgozott kérvények, a szükséghez képest, rendkivtili igazgatósági ülésekben intéztessenek el. Minden zavar megelőzése végett, az ily kérvények kividről e felirattal : „az inségi alapból11 olyképen látandók el, hogy az iktató-hivatal figyelmét el ne kerülhesse. E rendkiviili kérvények egyéb kellékeit s a kölcsön módozatát és föltételeit külön utasítás szabályozza, mely az intézet értesítő-hivatalában e folyó hó 10-töl fogva nyomtatásban lesz kapható, s bérmentes felszólításra az illetőknek azonnal megküldetik. Kelt Pesten a magyar földhitelintézetnek 1863. évi October 6-án tartott igazgatósági üléséből. Gr. DessewffyEmil, Csengery Antal, elnök. titoknok. A kincstári vetőmag kiosztása s értékének visszafizetése. A kincstár által az Ínséges vidékek részére kölcsönzött vetőmag kiosztása, nevezetesen pedig a vetőmag értékének az állam- kincstár részére leendő visszatérítésére nézve megtartandó szabályok, mint a „Sürgöny1' és „Független" bécsi levelezői Írják, legfelsőbb helyt is utólag már helybenhagyatván, a következőkben összpontosulnak : A kiosztott vetőmag, értéke szerint, úgy tekintendő, mint az állam részéről adott pénzkölcsön, mely a rendes adóval fog visz- szafizettetni. Az adósság összege, mely a kölcsön adott vetőmag mennyiségéhez képest, azon ár szerint fog kiszámíttatni, a mint ezen vetőmag az állam által az osztrák ipar- és keresk. hitelintézetnek, mely a gabonát veszi, és egyéb költségek betudásával, szerződésileg fizettetik. Ezen adósság visszafizetése 1865-dik év január 1-ső napján kezdődik, negyedévenkint történik, három éven keresztül tart, s igy összesen tizenkét részletben fog teljesen megtéríttetni. Ezen kölcsöntől kamat nem fizettetik ; azonban a vetőmag kiosztásánál, valamint az illető érték beszedésénél mulhatlan veszteségek nem nélkülözhető pótlására, a fentebbi módon megállapított tartozási összeghez aránylag másfél százalék lesz számítandó. E kölcsönöket elismerő kötelezvényeket a pénzügyi ügyészség állítja ki. A vetőmagban részesített minden egyes község közönsége együttvéve mint jogi személy csak egy ily adóslevelet ad ki ; hanem ezen adóslevélnek a község mindazon birtokos lakosai, kik vetőmagot nyertek, külön-külön aláírják nevöket, egyik a másikért s igy az egész község tagjaiért magát egyetemleg kötelezvén ; a ki Írni nem tud, nevét bizonyságok jelenlétében keze keresztvonásával jegyzi föl. Ez adóslevelek aztán, melyekben a minden egyes részesített által megtérítendő kölcsön mennyisége láthatóvá tétetik, az illető adóhivatalnak fognak átadatni. A mennyiben oly intézkedésnek szüksége forogna fenn, hogy a községek, melyek a fönnebbiekhez képest az állam követeléséért jótállani tartoznak, az egyes segélyezettek irányában szintén eléggé biztosítva legyenek, e tekintetben alkalmasint szintén a m. kir. helytartótanácsot fogja a további rendelkezés illetni. Miután a szabályoknak, melyekről emlékezünk, a magyar kormánynak a cs. kir. pénzügyminisztérium egyetértésével kellett valószínűleg megállapittatniok : annálfogva a vetőmagok kiosztása és értékük beszedése körüli eljárásnál sem mellőztetik a pénzügyi közegek részvétele és közreműködése. Apróságok. ^(Ezeréves rózsabokor). A természettudósok figyelmét már századok óta magára vonta azon vadrózsabokor, mely a hildesheimi temetőben van. A nép több legendát köt e rózsatö- höz, mely tudvalevőleg Európában a legrégibb. Hogyan, mi okból, és ki által ültettetett, s kinek emlékét jelöli ? e kérdésekre, melyek annyiakat érdekeltek, nem lehet biztosan felelni, mert 1013-ban a hildesheimi püspökség iratai, melynek alapítását a népmonda e rózsabokorral hozta összeköttetésbe, a tűzvész alkalmával megégtek ; azonban 1078-tól, midőn Heziló nevű püspök fallal kerittette be, már okmányokkal is igazolható régisége. Ez évben annyival lön újabb figyelem tárgya, mert a nyár folytán gyökeréről két ifjú sarj hajtott ki, melyeknek egyike már 12 lábnál magasabb, átmérője pedig a gyökérnél egy hüvelyk. (Vén gyermekek.) A történetben olvassuk, hogy a görögök legnagyobb bölcse, Sokrates, aggkorában többször kis gyermekek társaságában vesszőparipán lovagolt Athén utczáin. Ugyanily játékkal mulatta magát Agesilaus, Spárta királya, saját gyermekei körében. — Egykor idegen követ lépett be IV. Henrik, franczia király szobájába, épen midőn ez, kis fiával a hátán, négykézláb a földön mászkált. „Apa-e ön ?" kérdé a király a belépőt, s midőn az igennel felelt, igy folytatá : „Úgy hát nincs okom, ön előtt pirulni viseletem miatt." — Newton, a nagy természetbúvár, a sugártörést tanulmányozandó, szappanbuborékokat fútt, miért eleinte tébolyodottnak tartották. Később gyermekekkel játszva is tette ezt, midőn látta, hogy azok nagy örömüket lelik a szappanbuborékokban. A (T ö r ö k közmondások.) A mely gyermek nem sír, azt nem szoptatják. Ne a halottakat, hanem a bolondokat sirasd. Ingyen dolgozni jobb, mint ingyen sétálni. Az éhes medve nem tánczol. A fogadás vagyonúnkat nem fogyasztja.
