Eger - hetilap, 1863
1863-10-01 / 14. szám
106 hozni nem lehetett. A házi állatok, különösen a lovak igen hullottak, és sok ember is kihalt vala. Erre ragadós betegségek és éhhalál ütött ki, melyek a népességnek egyhar- madát elpusztiták. Olaszországban is hasonló szerencsétlenség uralkodott. (Annales bertiniani, fuldenses, remenses)... 994-ben egész Németországban rettentő hideg volt a tél ésnov. 12-től máj. közepéig tartott. A tavasz és nyár utána csapást csapásra hozott és egy pusztító epidémia dühöngött mind az emberek, mind a házi állatok között. Olaszországban minden folyót vastag jégfedél bontott és a növények kifagytak. (Szász krónika) .... 1067 — 68-ban a rettentő tél nov. 13-tól márcz. 12-ig tartott, utána sem a szőlők, sem a fák gyümölcsöt nem termettek. Ez és a múlt év terméketlensége Angliában oly Ínséget okozott, hogy a szerencsétlen emberek kénytelenek voltak magukat kutya-, ló-, sőt emberhússal is táplálni. (Chron. remense és Rogeri de Hoveden Annales) __ 1224—25-ki tél rendkívüli hideg és a sok hó miatt, mely szakadatlanul esett, kiállhatatlan volt. Sok gyermek és asszony meghalt a nagy hideg miatt. A tavakban, melyek majd fenékig fagytak, a halak kidöglöttek. Braubant-ban egy különös dolog történt: számtalan angolnák a hideg által iszapjaikból kiűzve, a közel pajtákban kerestek menedéket, hol összefagytak s megrothadtak. A rósz időjárás miatt tömérdek szarvasmarha kidült, a fák csak májusban kezdettek hajtani. (Guillelmi de Nangiaco Chronicon.) ■.. 1133-ban Olaszországot borzasztó tél sanyargatta , a Po Cremonától egész a tengerig befagyott és az utakat a nagy hó járhatlanokká tette. A bor megfagyott, a tölgy- s diófák meghasadtak, az olajfák és szőlőtök kivesztek. Oly nyomorúság következett ezután, hogy Padua körül az emberek magukat füvekkel táplálták. (Toaldo).... 1216-ban Olaszországban oly hideg tél dühöngött, hogy a Po több rőfnyi vastagságra befagyott és a pinczékben a jéggé fagyott bor szétvetette edényeit, mikben tartották. (Toaldo és Peignot.) 1281—82-ben egész Ausztriában oly rettentő hideg s oly tömérdek hó volt, hogy a falusi házak alig látszottak ki belőle. Csehországban a márcz. 25-kén beállott olvadás pusztitó áradásokat okozott. Francziaor- szágban is a Szajna rettentőn kiáradott s sok kárt okozott. (Canonici pragenses continuatores Cosmae, és Peignot) 1408. Ezen esztendő tele a legborzasztóbb volt 500 év óta északi Európában, és nov. 11-től január végéig oly kemény hideg uralkodott, hogy a szőlők és fák gyökerestől kifagytak. (Felibien Histoire de Paris). Ez idő alatt a szabadban dolgozni nem lehetett és a törvény emberei, ha valamit a jegyzőkönyvbe beírni akartak, serpe- nyükben vitették maguk után a parázstüzet, hogy tintájuk be ne fagyjon. (Parlaments register). A malmok nem őrölhettek és mind a tűzifában, mind az élelemben nagy szükség volt. Midőn olvadni kezdett, a folyók kicsaptak medreikből s borzasztón pusztítottak. Párisban a sz. Mihály hidját elsodorták. (Enguerrand, és Peignot)— 1422-ben „jan. 12-kén oly irtózatos hideg állott be, minőt még ember nem élt soha, mert kevesebb, mint bárom nap alatt az eczet és must a pinczékben jéggé lett és maguk a források is befagytak. És ezen kiállhatatlan hideg 18 egész napig tartott. E hideg beállta előtt oly roppant hó esett, minő harmincz év óta országunkban nem volt. Az igaz, hogy borzasztó tél volt, a jégcsapok a kutakról és ereszekről márcz. 25-ig le nem váltak és a kakasok tarajai is mind lefagytak“. (Párisi Journal)... 1433 — 34-ben a borzasztó tél három egész hónapig s 9 napig tartott. Az enyhébb időjárás husvétkor, mely ez évben april 17-re esett, kezdődött. Hollandban 40 napig folyvást esett a hó. Ausztria és Magyarországban a szőlőtök kifagytak. (Cronicou elwacense). Ezen tél Angliában „nagy tél“-nek neveztetik (Trusler Chronology) ... 1457—58-ban szintén nagyon kemény tél volt és sz. Márton napjától febr. 18-ig tartott, a legnagyobb folyók is befagytak, borzasztó hóesések az utakat járhatlanokká tették, mikből aztán nagy árvizek lettek. Magyarország ban a Duna jegén 40,000 ember ütött tábort (Guillaume Marcel) .. . 1468 —69-ki nagy télről Comynesi Fülöp tesz említést. A burgundi her- czeg katonáinak Lüttich körül a megfagyott bort fejszékkel vágatta szét s kosarakból osztatta ki.. . . 1503-ban Olaszországban II. Gyula pápa katonái a Po jégfedelén vonultak át. (Toaldo) •• • 1544-ben a kemény hideg miatta borok a hordókban megfagytak s darabokra törve fontszámra mérettek ki. (Mezeray, Histoire de France) .... Erdélyi ügyek. A nyelvkérdés Erdélyben egyike a logfontosabbak- nak, és mi óhajtanék ezt a jelen alkalommal akkép megoldatni, hogy azon esetre, ha a magyar is törvényhozói asztalánál ülend, e sensitiv tárgy többé szenvedélyeket ne kelthetne. A nyelv ügyében a szept. 21-ki ülés volt a legérdekesebb, mely a 11. §. fölött vitatkozott. E czikk igy hangzik : „A törvényhatóságokban, az illető hatóság képviselete határozza meg a törvényhatóság ügykezelési nyelvét." Sterca Siulutiu érsek minapi elutazása óta csak ma jelent meg először a magas házban, s mint olyan, ki magát vezérszerepre hivatva érzi, a szót ekkép kezdette meg: „A 11. §-nál aggodalom szállja meg lelkemet azon legnagyobb kincs felett, mely isteni és emberi jognál fogva leg- félthetőbb tulajdona az egyesnek ép úgy, mint a nemzetnek. Ezen jognál fogva méltányosnak tartanám : hogy a törvényhatóságokban az át alános többséig nyelve legyen az eredeti hivatalos nyelv.És e §-t ekkép kívánom módosíttatni : „hogy ne a törvényhatóságok képviselete, hanem az ösz- szes választók testületé határozza meg az ügykezelési nyelvet".. Természetesen a román tömeg, mely számra legnagyobb, lebeghetett a nemes főpap lelki szemei előtt ; ezután könnyű lenne, nemcsak a román nyelvet Erdélyben uralkodóvá tenni, de egyszersmind a románok részére a legjobb hivatalokat is biztosítani. Két roppant előny egy csapással ! Persze oly érvekhez nyúl, a minőkkel rendelkezhetik, de meg kellett volna gondolnia : hogy a választó kerületek teendője minden alkotmányos országban csak az országgyűlési követek megválasztására szorítkozik ; a törvényhatóságok nyelvét pedig már csak azért sem határozhatják meg, mivel tanácskozásra összegyűlni nincs alkalmuk.. Ezen módositvány mindenesetre anarchicus természetű, mert 6 — 8 ezer választót akar tanácskozó testületté alakítani, és a s o u f f r a g e u n i- versélt tűzi fel a zászlóra, mi forradalmi divatelv.. Ki hitte volna, hogy Siulutiu érseket buzgalma ennyire ragadja ! Az erdélyrészi Magyarország az összes terület 2/3-át foglalja el, a birtok és értelmiség itt van többségben, a magyarokat illeti a történeti érdem is, hogy Erdélyt elfoglalták s megtartották ; s mindezeket mellőzni akarták, hogy a fejszám, a nyers erő uralmát, melynél állhatatlanabb s bántóbb nincs, megállapítsák..
