Eger - hetilap, 1863
1863-08-27 / 9. szám
Hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Hirdetésekért fizettetik minden háromszor hasábzott sorhely után 4. további közzétételeknél 3 kr; azonfelül bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30 kr.^ Előfizetési dij : Egész évre . . . 5 ft — kr félévre . . . . 2,, 50 „ Negyedévre . . . 1 „ 30 „ Egyes szám ára 13 kr. I. évi folyam. Előfizetéseket elfogad : EGERBEN a szerkesztőség (újváros, rózsa-ulcza 800. szám), — az érseki lyceumi nyomda ir o d áj a, — J ént a eh Qotlieb könyvkereskedése ; — MISKOLCZON Fraenlcl B. könyvkereskedése; — GYÖNGYÖSÖN Poplan Ede könyv kereskedése, — és minden cs. kir. postahivatal. 9. szám. Az „EGERu-re előfizetéseket folyvást elfogad félévre.............................2 frt 50 kr. évnegyedre.........................1 „ 30 „ a kiadó-hivatal (éra. lyc. könyvnyomda). Az aszály okairól. I. A szokatlan nagy szárazságnak okait sok ember kutatta már ez ideig. Indítványba hozattak több rendbeli eszközök, annak kétségbeejtő hatása és következményeinek eltávolítása tekintetéből. És ki fogja tagadhatni, hogy mindezen okokon felül, létezhet még egy más is, — mely az isteni gondviselésnek akaratában keresendő? Az kétséget nem szenved, hogy e szárazságnak legközelebbi okait magában a természetben kell keresnünk ; a mely okok lehetnek közeliek, de lehetnek a földgömb északi és déli sarkainál is, a hol a jégmezők nem rendes időkbeni olvadása, vagy a forró égöv alatti meleg szelek tartós és meleg hatásaik alatt, a mi közeli légkörünk ezen rettentő tüneményei képződnek és a földteke egyéb részeiben tartós szárazság, késői fagyok, avagy bő esők alakjában jelentkeznek. A késő tavaszi vagy kora nyári dereket, fagyos, hideg légáramlásokat rendesen az északi földsarknál későn beállott jégtömegek olvadásainak szokták a természettudósok betudni. De miért olvadnak ezen jégtömegek későbben a rendesnél? hol van oka annak, hogy a forró égöv alól elvonuló meleg szelek nem rendes időben jelennek meg, és a tengerek vizeiből az esőfelhőket alakitó kigőzölgéseket nem idézik elő? Ezek oly kérdések, a melyek megfejtéséhez több mint emberi tudományra volna szükségünk. Mi itt hazai speciális légköri állapotaink tüneményeit tekintve, a szárazság okainak kutatásánál különösen két közeli okot veszünk figyelembe, nevezetesen az erdők Augustus 27-én, 1863. irtását és az álló vizek nagymérvű kiszá- ritásait. Az erdő műveltség-történelmi missiójánál fogva nagy jelentőséggel biranépek életében. És jellemző dolog, hogy azok legnagyobb veszélyei különösen a népforradalmak korszakába esnek. Görres Guido 1852-ben ekként ir: „Ins- besondere könnte man die einzelnen Phasen dér franző- sischen Revolution an dér Verwüstung dér franzősischen Waldungen nachweisen . . . also dass heitigen Tags ein Theil Frankreichs, Dank seinen siebenmal sieben Revolu- tionen, nackt ist wie dér Scheitel eines Kahlkopfs.“ Ugyanezen évben a herczeg-elnök az erdők kérdésének uj korszakát nyitotta meg azáltal, hogy azoknak 35 millió frank értékig való eladatásukat decretálta. Később e ballépés következményeit belátván, a francziaországi letarolt hegyeknek fákkali beültetését császári programmjába vette föl. Az erdők eladatása és azok kiirtása sehol sem történik absolut szükségességből. Még az emberiségnek van annyi földje, tüzelő-anyaga, hogy azzal beérje. Hanem a mai kornak máról holnapra számitó gazdászati h a s z o n- tana, eme uj libaralis oeconomismus, semmi magasabb ideált nem ismer a répa és repcze termelésénél, a miért a százados bükk-, tölgy-, cserfáknak pusztulni kellett, hogy e növényeknek helyet adjanak. Nem törődött a mai kor egoismusa az Ő3ök föntartó gazdászati irányával, mely több nemzedék jóllétére volt tekintettel intézkedéseiben. Hanem fényűző, vesztegető életrendjének föntartására, az okos takarékosságban elég pénzforrást nem találhatván : a jelenben a jövendő nemzedékek élelmét fogyasztani kezdette — az erdőirtások nagymérvű meginditása által. Azt tartják ezek : a ki utánam jő, tegye be az ajtót. Oly nemzedék előtt tehát, mely csak a futó pillanatért él, kegyelmet nem találhatott az erdő, holott azt az emberiség jóltevője gyanánt kellett vala tekintenie. Azonban keményen boszulta meg magát ezen erdő-pusztitás. Bekövetkeztek ennek nyomán a rögtönös és dúló árvizek Fran- cziaország tetemes részeiben, — a mely árvizekről azelőtt mitsem tudtak az emberek. Toskanában kimerült a termő föld-réteg erejéből, és többé alig helyrehozható visszaesés
