Eger - hetilap, 1863
1863-08-27 / 9. szám
66 történt a gazdászatban, az azelőtt gazdag szántóföldek, rétek, völgyek nem adják meg a földnépének a régi áldásokat. Az azelőtt mézgazdag attikai erdők és völgyek, a virágos rétek, nyitva vannak az égető napsugaraknak, és nem adnak többé a mébeknek táplálékot. A völgyek és hegyek egyaránt kopárak, sziklásak, terméketlenek az azelőtt pálmafákban és mindenféle gyümölcsben gazdag Palesztinában. Amerikában messze mérföldekre kiterjedő ős erdők nyomán, futó, terméketlen homok keletkezett, és a gyarmatosok szorgalmát sok helyütt többé nem fizeti ki a földművelés. És mindez azon egyszerű oknál fogva : mert az erdők fáinak lombjai nem hűsitik jótékony árnyékukkal a hegyeket, a magaslatokat boritó mohák, a fagyökérszá- lakkal átszőtt erdőföld nem tartóztatják vissza az esővizeket, nem nevelik a forrásokat, nem hoznak harmatot a völgyekre, a miért a pusztulás és terméketlenségnek rögtön be kellett állania. Pedig a pillanatnyi élvezet is tanácsolta volna, a lombos fák kedves árnyéka miatt, azok életének kedvezni. Álljon itt az erdőpusztitás következményei közül egy példa Humboldt után. 0 két Ízben járta be Amerika földjét. Első útja alkalmával, egy népes gyarmatot talált letelepülve egy nagy tó partján, melynek körét lakóházakkal vették körül ; a háttérben és köröskörül ős erdő fogta körül e roppant tavat. Midőn több évek múltán másodízben újra e gyarmathelyhez vetődött, a települőket el- széledve, a házakat elbontva,a tavat teljesen kiszáradva — de az erdőt is kiirtva találta. így pusztította el saját jóllétét e nép, oktalan oeconomiája által. A jelenkori agrariai tudomány ezen észleleteket kétségen felüli bizonyossággal állítja, és az erdők conserva- tióját, a fák tenyésztésének az emberiség culturájában fontos hivatását igen magasra becsüli. Érintettük már, hogy III. Napoleon császár az elpusztított francziaországi erdőségek lielyreállitását császári gondjai közé vette ; most pedig Richard abbét, a hires forráskutatót, Afrikába küldötte államköltségen, — hogy ezen megmérhetlen sivatagokban forrásvizeket fedezzen föl, artézi kutak helyeit jelölje ki, — miáltal a folytonosan mozgó homok-tenger megköttetik, fákkal benépesittetik és lakhatóvá alakittatik át. És ezen intézkedés t. i. e homokmezőkön ásatandó kutak és fölfedezett forrásvizek az afrikai sivatagok culturájának első lépcsői fognak lenni és az afrikai nomád népek életmódjának más, szelidebb irányt fog adni. Hazánkban az erdő-pusztitás hasonlóan igen nagy arányokban haladt elő. Nevezetesen az aszályban igen szenvedő alföldön dúlt legdühösebben a fejsze. Például tekintsük Szabolcsin egy ét. A merre az ember beutazza ke- resztül-kasul e megyét, letarolt, kiirtott nagy erdőségek nyomaira fog akadni. Főleg a Tisza folyásának mentében százados élőfákat látunk még itt-ott búsan állani, mint- egy vádolva a nemzedéket, mely társait kiirtotta és uj nemzedék növekedéséről nem gondoskodott. Azóta e vidék égalja szárazabb, éjjelei harmattalanabbak, homokföldje mindinkább terjed és terméketlenebbé válik. És ez erdőirtás már vége felé közelit, miután alig van egynéhány e névre érdemes erdő e térés megye földjén, a többi erdők földje mind szántás alá vettetett. Mennyi harmat, hány jótékony eső veszett el ezek kiirtásával? Mármarosban, mely megye majdnem az ország felét épületeknek való fe- nyüfákkal látta el — az azelőtt sűrűén benőtt heg) ek vállai kopaszodnak ; a pazarló nemzedék, mely minden áron pénzhez kíván jutni — feledve a jövendőséget, egyremásra vágatja afeny veseket,melyeket őseink gondossága megőrzött számukra. Ugyanezt tapasztaljuk Borsod és Heves megyék erdőségeiben; ezt írják a lapok a dunántúli megyék erdőségeiről is. Ezek következtében csodálni nem lehet, ha a Tisza, Sajó, Hernád, Bodrog stb. folyók, középszerű esők idejében is, oly hirtelen áradásokkal lepik meg a vidéket, a mily áradásokra azelőtt nem emlékeztek az emberek. Egyszerre lefut most már az esőviz a hegyekről, mert nincs, a mi foltartóztassa a nedvességet; tátongó vízmosások, erdőföld-szakadások lepik meg most ama hegy-hátakat s oldalokat, a melyek egykoron gyeppel, lombos fákkal, mohával benőve valának — és az erdei forrásokat, tartalékvizeikkel ellátták. így kötötte össze a gondviselés az emberiség jóllétét titkos szálakkal, az erdők létével, a fák conservatiójával, hanem ezt sokan megérteni nem akarják. Erdélyi ügyek. A válaszfelirat feletti átalános vitákon a nagyszebeni gyűlés szerencsésen túlesvén, aug. 13-kana részletes tárgyalás vette kezdetét. Nem lévén a képviselőházban semmi elvkülönbség, sem'oppositionak legkisebb nyoma, ily uralkodó harmóniában azt hittük : hogy ezt is, mint az előbbi nagyfontosságu ügyeket, pár napi szónoklat után befejezik; azonban nem úgy van, tömérdekstylaris módo- sitvány merült fel, tán csak azért, hogy a kinyújtott tanácskozásoknak legalább végén a magyar és székely képviselők résztvehessenek. Azonban ember tervez, Isten végez : noha már 10 napja, hogy a választások megtörténtek, ezek épen nem sietnek a szebeni országgyűlésre, mely alkalmasint ezután is nélkülük fogja az ország törvényeit megcsinálni. Úgy halljuk, hogy az újra megválasztott előbbi magyar s székely követek nyilatkozás esetére nem fognak együttesen nyilatkozni ; mert nincs is módjuk, eziránt együtt tanácskozni, s közölök többen jelenleg nincsenek is Erdélyben. E részletes vitáknál a 21-dik pont olvastatván fel, melyben sajnálat fejeztetik ki, miszerint némely választó-kerületek tudtukon kivül, sőt akaratuk ellenére nincsenek képviselve e teremben. — Schmidt K. nem kiván a tényekkel ellenkezni, miszerint sajnálat fejeztessék ki azon kerületek távolléte felett, melyek újólag előbbi képviselőiket választották meg. Filsch mind a mellett a szerkezetet kivánja meghagyatni ; mert épen azon tény, hogy a választók választottak, a képviseltetés kívánságát fejezi ki. — De hát akkor is: midőn a gyűlésre nem ment, és menni nem akaró képviselőket újra megválasztják? Ez erős logica. — E vitáknál a 24-ik pontra még kiemelendő, hogy Maager ur az oct. 20-ki és februári okmányokra nézve ezt indítványozta : „Az ország kész e két diplomát, mint kir. előterjesztést, tárgyalás alá venni, iránta Erdély viszonyainak és az örökös tartományok óhajainak megfelelő módon határozni, az akként létesült törvényjavaslatokat ő Felsége szentesítése alá terjeszteni és az Érdélyi törvények közé beczik- kelyezni." De van ezek mellett egy kedvesebb újság is Erdélyből: a királyi kormányszék ő Felségéhez egy legalázatosb fölterjesztést fog nyújtani a Magyarországból oda tömegesen vándorló szükölködők fölsegélése iránt. A terv, mely e fölterjesztéshez csatolva van, nagyon czélszerli intézkedéseket tartalmaz, és a segélyezéssel a n.-várad-kolozsvári vasút épitése is kapcsolatba hozatott. Ennek engedélyezését már most a kir. kormányszék is sürgeti.
