Eger - hetilap, 1863
1863-07-30 / 5. szám
34 van annyi megtakarított vagyona, hogy a munkahiány beálltával ideiglenes segedelmeket nyújtson tagjainak. Hanem magától értetik: hogy mivel az associatio a közös érdekek alapján nyugszik, a jó sikert szükségkép csak a pontosság, szorgalom, becsületesség és egymáskö- zötti vallásos hűség és igazságosság idézik elő, mely ösz- szekötő kapcsok hiányában az ilyetén iparosok egyesületének jövője nem lehet. A mai kor politicai iránya, mely parányokra szereti a társadalmi osztályokat föloszlatni, hogy annál könnyebben alapíthassa meg hatalmát, nem kedvez ezen associatióknak. Hanem mi abban egy igen termékeny keresztény eszmét látunk nyilvánulni, mely a felebaráti szeretet kapcsait elevenitvén és újítván meg, a munkásosztályok között a közös segélyezés áldásos gyümölcseit hozza elő. Azért a hazai iparosok figyelmébe már csak azért is ajánljuk, mivel az európai industrialismus ez árnyoldalai a magyar földön már is nagyban mutatkozni kezdenek. Egyébiránt az associatiók eszméje nem a mai korból veszi eredetét. A katholika egyház volt azok szülő anyja, melynek keblében, eltekintve az ájtatos irányú és a nevelést s tudományt, majd a szépmüvészeteket előmozdító társulatoktól, oly szerzetes-testületeket is láttunk keletkezni, a melyek — az európai ős erdőket irtva, a vadföldet művelés alá vették, Lombardiában pedig mostanig áldásthozó viz vezető csatornák által, azon tartomány jóllétének alapját vetették meg. Ezen nevezetes eredményeket csak egyesített erővel, tehát associatio utján hozhatták elő. Fran- cziaországban a 12. és 13-ik századokban földművelők között több egyesület támadt, 20 —100 családapából alakulva, kik földjeiket közösen művelték, szükségeikről közösen gondoskodtak, gyermekeik nevelését közösen vezették , sőt néha közös háztartásba egyesültek, a vezetés a legügyesebbre bízatván. A római jog behozatala folytán, főleg a 15-ik század közepe felé, ezen egyesületek lassan- kint elenyésztek. Poroszországban a múlt században több lovag-birtok tulajdonosai közös kölcsönök fölvételére állottak össze terheik törlesztése és a jószágfölszerelés beszerzése végett; mely tőkéket, egyesekül ily kedvező föltételek mellett meg nem kaphatták volna. Az oroszországi parasztokat még napjainkban is láttuk közösen művelni földjeiket, a falu munkásnépe egy jeladásra egyszerre indult ki, közösen végezni az aratást, kaszálást, kapálást, és azután egyenlően osztozott a nyert áldáson. Ott a fekvő birtok tulajdonosa nem egyes, hanem a község vala; mely különösen a szláv népeknél otthonos elv, az újabban kihirdetett parasztfelszabaditó ezári manifesztum által csak részben van megsemmisítve. Es mennyi más társulat keletkezett már szemeink előtt, a melyek a jég-, tűz-, marhavész-károk és az emberi élet biztosítására, a gazdaságok emelésére, gépek beszerzésére, hasznos állatok nemesítésére, bányakincsek fölkutatására, a hitel emelésére, a szűkölködő munkások segélyezésére, a munkások kisdedeinek óvására, sőt szopós gyermekeik bölcsőjének ringatására, a megtakarított pénzek biztos elhelyezésére, az iparosiaknak vasárnaponkinti oktatására, a szüléshez közelgő szegény anyák befogadására, a lelencz-gyermekek megmentésére, árva lánykák kiházasitására, az erkölcsileg elesettek megőrzésére^ halottak eltemetésére,a gyárban dolgozó gyermekek védelmére és sok más egyéb humánus czélra alakultak ?! Vájjon nem a kereszténység szelleme támasztotta-e ezeket? A régi római vagy görög törvényhozó a humanitás ezen lépcsőjére sohasem emelkedett; a pogány önzésnek rideg és könyörtelen eszméi, csak a rabszolgaságot idézhették elő; szeretete önző volt, a felebaráti szeretet kapcsait nem ismerve. Hanem leghatalmasabb gyökereket vert az associatio mégis az industrialismus terén. Mi itt csak röviden érintjük meg a hanzavárosokat, a nyugatindiai kereskedelmi társulatot ; a vasúti társulatokat, mely óriási vállalatok mind a pénztőkék egyesitése által keletkeztek. — Példa gyanánt továbbá előhozzuk még a kis Belgiumot, a hol, mig a régi bank fennállott 1833 — 1837-ig, tizenkilencz társulat keletkezett iparosczélokra, a melyek összes tőkéi 53 millió frankra rúgtak. Ezenfölül maga a bank még 20 millió, a különböző biztositó-társulatok 71 millió, a hitelbankok 73 millió, más vállalkozó társulatok 32 millió, összesen244 millió frankot egyesítettek közös vállalatokra; a melyhez járóit még egy névtelen társulat, melynek pénzereje 1841-ben I66V2 millióra becsültetett. (Dr. Helfferich: Belgium 1840. 110 lap, és Heuschling 1841.) Megérintsük-e még a vallás, művészet, tudomány terén támadt hasonló associatiókat, melyek számát bajos volna itt csak elő is sorolni ?.. és ki fogja tagadni: hogy a szellemi előhaladásnak ez élő mozdonyait, melyek által minden irányban gyorsmenetekben látjuk a cultura minden ágait előmenni, nem ez associatiók idézték elő? Itt kell tehát keresniük a mentő eszközöket az iparososztályoknak is; közös gyengeségeik és tökéletlenségeik őket is a társulásra utasítják. Hanem miután ez associatiók a községben és igy az államban keletkeznek, tisztába kell hozni szükségképen a viszonyt, melyben ez egyesületek az állam irányában állanak. Mi azt hiszszük, hogy itt a természetes kapcsot nem lesz nehéz föltalálni. A kérdés ez oldalát nem igen részletezzük ez alkalommal, elégségesnek találván megjegyezni: hogy egy község önmagában szintén nem egyéb, mint associatio, mely a községi közös érdekek kezelése miatt áll fönn; és az egyes községek összesége, megint csak a közös érdekek nagymérvű associatiója, melyet államnak nevezünk. Miért ne lehetne tehát a község egyes tagjainak más, speciálisabb p. o. iparosczélokra, hasonlóan egyesülni, és mellette öszhangzó egységben maradni az állammal? Hiszen az állam különben is nem egyéb egy nagy népcsaládnál, melynek főérdekei az egyes tagok érdekeiből, kivánatai az egyes tagok óhajtásaiból, szükségei az egyesek vágyaiból, törvényei az egyesek összesített akaratából kell hogy folyjanak ki. Nem lehet tehát ennek folytán az iparosok associatiója káros az államra, — midőn az, más társadalmi osztályok sérelme nélkül, azok boldogságát mozdítja elő. Oroszország belállapota s külviszonyai. (Folytatás.) Szóljunk most röviden a katonaságról. Oroszország egészen katonai állam. Ez óriási birodalomban egy talpalatnyi föld sem létezik, mely nem fegyverrel hódittatott volna meg. A katonai rend, mint alkotója a birodalomnak, az egyedül tisztelt, nagyrabecsült osztály. Azért is minden polgári tisztséghez bizonyos katonai rang van kötve, sőt még a kerületi bába is kapitányi rangban áll. Oroszok, lettek, lengyelek, németek, tatárok, eszthek, finnek, mordvinnok, cseremiszek — egyenruhába öltöztetnek, és megvan az ezred. Ily ezredekből alakul az orosz hadsereg. Magában értetik, hogy az oroszok mindenütt többségben vannak és valóságos propa-
