Eger - hetilap, 1863

1863-07-30 / 5. szám

35

gandistái az orosz vallásnak, nyelvnek és nemzetiségnek. A hosszú szolgálati idő elfeledteti a közvitézzel a polgári életet teendőivel együtt ; ő csak háborút óhajt ; mert zsoldját, mely béke idején évi 12 papir-rubelből (5 for.) áll, a háború ideje alatt ezüst-rubelekben (20 for.) kapja ; mert ke- vésbbé fél a csatáktól, mint a szemléktől ; mert háború idején kevésbbé szigorú a fegyelem ; mert háború idején a [terhes közmunkákra, vár-, csatorna-, út-épitésre nem köte- leztetik. Átalában az orosz politika úgy tudja elintézni a dolgot, hogy a katonának sorsa hasonlithatlanul nyomorultabb legyen béke idején, mint a háború alatt. Ugyanazért a háború mindig örömmel üdvözöltetik, mely legroszabb esetben meghozza a szenvedések várva várt végóráját, — a halált.

Már I. Napoleon mondá, hogy az orosz katona ügyes hadvezér keze alatt Európában a legjobb. Nem, mintha bátorsága s vitézsége által tüntetné ki magát, hanem kitartó, szívós, edzett s mi legfőbb, föltétlenül engedelmes ; oly gép az, mely parancsszóra indúl, vagy áll a golyózápor között is. De ezen vak engedelmesség a magyarországi hadjárat óta lazábbá vált, s egyhangú tudósítások jelentik, hogy a mostani lengyel harczban a közkatona vonakodik tisztjének föltétlenül engedelmeskedni.

Oroszország szárazföldi hadereje békelábon ekké- pen áll :

1. Európában ......................... 568,000 főből

(97,000 lóval s 1,700 ágyúval)

2. innenső Kaukaziában . . . 60,000 „

3. túlsó Kaukaziában .... 80,000 „

4. a finnlandi hadsereg áll . . . 16,000 „

5. az orenburgi ,

........ 30,000 „

6. a szibériai................ 16,000 „

7

. a különféle kozák-csapatok állnak 50,000 „

összesen: 820,000 fő.

Háború esetében a haderőnek harczkészen kiállítását illetőleg, először a nagy távolságok, melyekből a csapatoknak összevonatniok kell, másodszor azon nehézségek, melyekkel a hadsereg élelmezése a birodalomnak viszonylag gyér népessége miatt jár, oly akadályok, melyeket csak tetemes időveszteséggel lehet legyőzni. A vaspálya-hálózat, melyen jelenleg Oroszországban dolgoznak, valóban meglepő számítással van kitervezve; ez által tudniillik először is a katonaság minden fontosabb ponton a birodalom belsejében és a határszéleken gyorsan össze fog vonathatni ; másodszor, a birodalomnak földtermékei- ben megmérhetlen vagyona az európai piaczokra szállíttatni. Ha ezen vaspálya-hálózat elkészült, Oroszország ereje, akár támadnia, akár ellentállnia kellend, legalább megkétszereztetik s terményei oly lendületet nyernek, melynek hatását Európa valamennyi, sőt Amerika piaczai is megérzendik. Különösen Ausztria nem sokára kényszerítve leszen, földművelését s marhatenyésztését Oroszország ellenében magas beviteli vámokkal védeni. Galiczia már is érzi a kellő védvámnak hiányát ; ez országnak tudniillik jelentékeny gabna-kivitele Danzig és Odessa felé a robot eltörlése óta csaknem egészen megszűnt, mig ellenben Oroszország gabnát és vágómarhát visz be.

Ennyit Oroszország belállapotáról.

(Folytatjuk.)

Erdélyi ügyek.

Az erdélyi országgyűlés második, jul. 16-án 10 órakor ünnepélyesen megnyitó ülésén kir. biztos ő nmsága

huszárdiszöltönyben jelent meg, és a trónszék elé állván, a legf. kir. leiratot német nyelven felolvasta, a számos hallgatóság többszörös „se treasca“ és „hoch“ kiáltásai közt. A terem karzatain a közönség számára összesen 250 hely van fentartva és a mai gyűlésre már 400 személynél több volt előjegyezve, képzelhetni tehát, hogy minden hely elfoglalva volt, kivévén azon padokat, mik a magyar s székely képviselők részére fenhagyatvák, ezek ma is mind üresen állanak , és ma mái’ határozott ténynyé vált: hogy a magyar képviselők és kir. hivatalosak az országgyűlési teremben számukra fentartott padokat nem is fogják elfoglalni. De miért választatták meg tehát magukat? és miért jelentek meg Szebenben, az országgyűlés helyén? — Azért — irja a „P. N.“, hogy elévülhetlen hazai alkotmányunk visszaállítása érdekében felszólalhassanak, és hogy elhárítsák azon szemrehányást: mintha a nemzettestvérekkel kiegyezkedni nem óhajtanának ; és tették ezt azért is, mert mig a szászoknak nemzeti egyetemök, a románoknak állandó comité-jök van, hol nemzetük érdekében két év óta folyvást tanácskoznak és nyilatkoznak, az erdélyi magyarságra, különösen másfél év óta, ez az első és egyedüli alkalom, mely lehetővé tette az együttes értekezést és az országgyűlési termen kívüli nyilatkozást úgy az uralkodó Felség, mint a társnemzetek irányában...

Egyébiránt várjuk be a hivatalos okmányt, azon „emlékiratot14, melyben a magyarok kimaradásuk okát a Fejedelem előtt kifejtendik. Ezen emlékiratot, előző tanácskozások alapján, megbizott magyar képviselők szerkesztették és jul. 18-kán már kész volt, csak a mód nem. volt meghatározva, mikép átnyujtása történendik. Ha sem az országgyűlési elnök, sem a kir. biztos ur el nem fogadná, egy küldöttség viendi fel Bécsbe a Fejedelemhez. Az emlékirat aláirása a nálunk szokásos diplomatiai renddel történt, legelői a kir. hivatalosak Írták alá s ezek közt elsők a püspökök: Haynald Lajos, erdélyi püspök, Bo- dola Samu, ref. püsp., és Kriza János, unitárius püsp. ; ezután következtek a vármegyék, székely székek, végre a városok képviselői. Összesen 51.

Ezeket bevégezvén, testületileg mentek a magyarok kir. biztos ő nmságához, b. Kemény Ferencz szónoklata mellett bucsutisztelkedésre. Itt sajnálatukat jelenték ki : hogy bucsuzniok kell, hogy le lévén szorítva a törvényes térről, meg nem mutathatják a Fejedelem iránti tántorit- hatlan hódolatukat s hűségüket és a társnemzetek iránt testvéri méltányosságukat és érzelmeiket; végre megköszönték ő excja szelíd kormányát, melyben Erdélyt részesítette ... Kir. biztos ur ő excja sajnálatát fejezé ki, hogy ép oly képviselők engedik át a tért másoknak, akik minden tekintetben méltók és hivatva lettek volna, az országos ügyek elintézésében résztvenni. Egyébiránt reméli, hogy lesz még alkalma, a követ és regalista urakkal találkozni.

A már említett emlékiratot kir. biztos ur nem fogadván el, azt Haynald L. püspök, b. Kemény Fér. és gr. Mikó ő nmságaik viendik fel Bécsbe.

Az országgyűlés magyar és székely tagjai az érd. országgyűlés elnökéhez is adtak nyilatkozatot, mely ekkép szól :

„Mélyen át vagyunk hatva azon kérdések nagyszerű fontosságától, melyeknek megoldása az egybehívott országgyűlés tárgyául van kijelölve.

Ezek közt kétségenkivül különös figyelmet érdemelnek azok, melyek az ország különböző nemzetiségeinek a haza és egymás- iránt való viszonyai megállapítását tárgyazzák.

*