Eger - hetilap, 1863
1863-07-30 / 5. szám
K.A., L.HMHI WIÍH. Hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Hirdetésekért fizettetik minden háromszor hasábzott sorhely után 4, további közzétételeknél 3 kr; azonfelül bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30 kr. Előfizetési dij: Egész évre . . . 5 ft — kr félévre ......................2 „ 50 „ Ne gyedévre . . . I „ 30 „ Egyes szám ára 12 kr. Előfizetéseket elfogad : EGERBEN a szerkesztőség (újváros, rózsa-uteza 800. szám), — az érseki ly e eumi nyomda irod áj a , — J ént s eh Gotlieb könyvkereskedése ; — MISKOLCZON Fraenkl B. könyvkereskedése; — GYÖNGYÖSÖN Poplan Ede könyv- kereskedése , — és minden cs. k. postahivatal. I. évi folyam. 5. szám. Az „EGER“-re előfizetéseket folyvást elfogad félévre . . .....................2 frt 50 kr. év negyedre.........................1 „ 30 „ a kiadó-hivatal (érs. lyc. könyvnyomda). Társadalmi és korkérdések. IV. Az associatiók. A rendkívül nagy mérvben vitt iparüzletek, főleg pedig a gyárilag előállittatni kezdett kézmtíczikkek sokfélesége és olcsósága által, a versenytérről leszorított kisebb iparosokból nevezetes számú proletárság keletkezett, mely munkás-tömeget meg kell menteni, és a gyárak ellenében versenyképessé kell tenni a társadalomnak. Más keresetágakat mesterségén kivül nem ismervén, egyedül műhelyeire szorítva, azokban a legmegfeszitettebb erőkifejtés mellett sem képes, a gyári industrialismus ellenében ki- állani a versenyt. Ezen társadalmi baj ellen, mely anyagi előhaladásunk egyik árny-oldala gyanánt mutatkozik, csak egy, ámbár a sebet teljesen ez sem gyógyító — orvosság van, és az: az associatio. Mert miután agyártulajdonosok nagy pénzerővel hozzák mozgásba a kézműveseket tönkrejuttató gépeiket, ugyanezen fegyvert kell a kézmüvesosz- tálynak is megszerezni, a p arányokra szétágazott egyes pénz- s munkaerőik tömegesítése által. A helyett, hogy a térről többé vissza nem szorítható gyárak ellen panaszkodjunk; a helyett, hogy a világkereskedés veszélyes iránya ellen vádakat emeljünk, avagy a tőke tulhatalma ellen sóhajtozzunk: inkább mindezen irányok, eszközök és viszonyok jótéteményeit megszerezni törekedjünk, ezáltal a munkásnép szolgálatába kényszerítvén a tőkét. Hanem ezen igyekvésben mindenekelőtt önmagukon kell segiteniök az iparosoknak, mert csak az önerőben áll a Julius 30-án, 186.1 jövő biztosítéka. Önmagukból kell a reorganisatio- nak, a megújulásnak az iparosok között bekövetkezni, saját magukból kell a szükséges erőt meriteniök; ők kénytelenek magukat segíteni: miután e segedelmet sem az egyes társadalmi osztályok, sem maga az állam, nem adhatják meg a nélkül, hogy az összes társadalomnak közösérdekeit egyúttal meg ne sértsék. De miként álljon be ezen önsegedelem? Egyenkint e czélt nem érhetni el, hanem sokaknak kell egyesülniök közös érdekeik előmozdítására. Sok kis erő egyesítve, nagy erőt képezend; és amit az ember egymaga keresztülvinni nem tud, azt másokkal egyesülve megteheti. Ez egyszerű tételben nyugszik föltétele s hatalma az associatiónak, melynek egyébiránt a múlt- s jelenben több óriási vállalat köszöni már léteiét. Az iparost is tehát az associatio képes önállóságra fölsegiteni, és megadni neki a nagy iparüzők ellenében azon erőt, a melylyel a függés és szolgaság korlátáit áttörheti. A mit az egyes iparos kevés pénze, korlátolt értelmessége le nem győzhet, azt kiküzdi magának az egyesitett tőke és a többek egyesitett értelmessége: miután a társulattá alakult iparosok között olyanok mindig fognak találtatni, kik jobb belátás, józan ítélet, a közös érdekek helyesebb fölfogása, fokozottabb értelmesség- és tevékenységük által az associatiót állandóan összetartani és nyereségessé tenni képesek. A mi tehát az egyesnek hiányzik vagy kevés mértékben van meg a tudomány, tapasztalás, pénz, hitel s más szükséges kellékekből, az az egyesületbe állott egyes iparosok összesitett tehetségeikben pótoltatik ki és közös érdekeik szolgálatára bocsátta- tik. Miért adná tehát a kis iparüző csekély pénztőkéit, munkaerejét a nagy capitalisták és gyárosok szolgálatába? miért fosztaná meg magát ama haszontól, melyet egyesített erővel biztosan előállithat ? A munkahiány beálltával és a nagy pénzerisisek idejében, midőn a gyári munkás könyörületlenül utasittatik el munkaadójától, az associatiónak ekkor tűnik ki főképen áldásos haszna; mert nem hagyja elveszni és megsemmisülni az egyest. Itt az egész gondoskodik ily nehéz napokban az egyesről, a közös veszteség sokak között oszolván el, az egyesre kevesbbé zúzó és megsemmisítő; miután az összes associatiónak mindig /-*3mi}iez-»Ó
