Eger - hetilap, 1863
1863-12-31 / 27. szám
211 is reá a műveltségnek kiilmázából valami, de egyúttal a divatos vallásfitymálásból s a megnemértett socialisticus elvekből is sokat elsajátítottak. Ezen hátránya az iparososztálynak onnan származik, hogy nincsenek jól rendezett ipariskoláink, s alsóbb iskoláink mostani rendezése mellett, sokan a leendő iparosok közül csak az elemi osztályokon is alig birnak átvergődni. Azért minden gondolkozó honfi örömmel üdvözli az egymásután keletkező katholikus legényegyleteket, melyekben ifjú iparosaink pótolhatják elhanyagolt szellemi képzésöket, meglevő képességeiket tovább fejleszthetik, s egyúttal ezen egyleteknek vallásos, erényes iránya megóvja az ifjakat az anyagelviségnek lelketölő befolyásától. Szolgáljon ennek meggondolása czá- folatul azok ellenvetésére, kiknek nem tetszik a legény- egyleteknek vallásos iránya, s kik kérdik: hogy minek az iparosoknak a sok éneklés, költemények, szavalmányok ? midőn az időt hasznosabb dolgok betanulására fordíthatnák; — az iparosrend képezi a társadalom derekát, ha ebben elhatalmasodik a vallástalan önzés, az erkölcstelen socialismus, veszély fenyegeti az államot. A religio lelket- nemesitő szelleme, a keresztény felebaráti szeretetből kiható testvériség ellensúlyozzák az anyagias törekvések rideg önzését ; a szépművészetek, kivált a köllészet és ének, nemesitik a szivet, és szelídítik az erkölcsöket ; a vidám, de nem erkölcstelen, társalgás fentartja a kedély rugékony- ságát a folytonos munka és gondok között. Ne ellenezzük tehát a reálismeretek terjedését, sőt iparkodjunk, azt előmozditani minden tehetségünkben álló eszközökkel ; hanem dolgozzunk ellene a mindent elalja- sitó materialismus káros hatásának, leginkább a reáltanoknak oly modorú kezelése által, mely az anyagi természet törvényeinek csudás összehangzatában Isten mindenható bölcseségének nyilatkozatait szemléli és imádja. Y. A. Az erdélyi vasút kérdése a birodalmi tanács előtt. Midőn ez érdemben a minisztérium előterjesztése megtörtént, azt hittük, hogy a birodalmi tanács rögtön tárgyalás alá veendi ezen ügyet, mely Erdélyre nézve életkérdés, s mely oly régóta megoldásra vár; de a közbejött ünnepek alkalmas ürügyül szolgáltak, s a birodalmi tanács kevés eredményű üléseit f. hó 22-től jövő évi január 11-ig elnapolván, az erdélyi vasut-kérdés tárgyalását is a jövő évnek tartotta fenn. És talán jól is történt igy. legalább azt hiszszük. A hangulat, mely a birodalmi tanács többségénél uralkodott, most még korántsem volt olyannak mondható, hogy a szóban levő ügy oly megoldását lehetett volna tőle várni, mely Erdély érdekeinek megfelel. Az idő itt is jó tanácsadó lehet, és sok elfogultságot eloszlathat, hogy még sem észszerű politika, úgy gyűlölni mást, hogy e gyűlölet által mimagunknak ártsunk. A tervezett szebeni vasút, mely mellett az államminiszter ur ismeretes felköszöntésében oly előszeretettel nyilatkozott, s mely ezidő szerint a ház többségének pártolását birta, tönkre tenné ugyan Erdélynek a magyar nemzet által lakott vidékeit, és a szászoknak kétségtelenül nagy előnyére szolgálna ; tehát a nem rokonszenvezésnek a magyarok iránt éles és következményeiben káros kifejezést adna, de kérdés : megfelel-e ugyanakkor az ország és birodalom érdekeinek? A vasutaknak a kereskedés és ipar előmozdításán kivül kiváló és igen fontos szerep jutott a hadviselésekben s az országok védelmében. És az országiásnak nem szabad annyi előszeretettel, nem szabad annyi elfogultsággal birnia, hogy e nézpontot mellőzze. Egy tekintet azonban Erdély térképére bárkit is meggyőzhet, hogy a szebeni vasút ez érdeknek épen nem felel meg. A hadügyminisztérium hadtani szavazatával ellene is nyilatkozott e tervezetnek, és szavazatával a nagyvárad — kolozs- vár-brassói vonalt támogatá. A halasztás, a várakozás másokat is ily nézetre vezérelhet. Nézetünk szerint tehát az elnapolás jól történt, qui tempus habét, vitám habét. Az előterjesztés, melyet a kereskedelmi minisztérium f. hó ll-én a birodalmitanács elé tett, következő négy kiépítendő vasútvonalra vonatkozik : 1) az Aradtól Nagy-Szebenen át az erdély-oláhor- szági határig a Verestoronynál végződő vasútra, egy Gyula-Fehérvárig vezetendő szárnyvonallal ; 2) egy Gyula-Fehérvártól Kolozsvárra vezetendő vasútra ; 3) egy Kolozsvártól Nagy-Váradra vezetendő vasútra ; 4) egy Kolozsvártól a Küköllő völgyén Brassóba vezetendő vasútra, mely az erdély-oláhországi határig a bozzai szorosnak vitetnék. A bizottmány, melyet a birodalmi tanács saját kebeléből ezen előterjesztés előleges tárgyalásával megbizott, azonnal összeült, s még az elnapolás előtt elhatározá, hogy a kormány minden idevonatkozó irományt, az engedélyérti folyamodványokat, a vállalkozók ajánlatait, a hadügyminisztérium véleményét stb. terjeszsze elő. Meglátjuk, mily hasznát akarják ez okmányoknak, különösen a hadügyminisztérium véleményének venni ? h. Tekintetes m. kir. természettudományi társulat ! A haza jóllétének fölvirulását csak akkor remélhetjük biztosan, ha minél számosabbak azon lelkes honfiak, kik fáklyát gyújtva a homályos tudatlanságnak, annak világánál kijelölik az utat, melyen mindenkinek járni kötelessége , ki hazáját szereti, s embertársai boldogságáért mindent elkövetni kész, mit csak vagyoni vagy szellemi tehetsége szerint elkövethet. Fájdalom! az érintettem hazafiak száma ismét egy - gyel kevesbedett a nemrég elhunyt Sauer Ignácz orvostanárban, Magyarország protomedicusa- s a m. tud. akadémia és a m. kir. természettudományi társulat rendes tagjában , ki tűkre volt az orvosi karnak s orvosi tudományával legnagyobb jóltevője a szenvedő emberiségnek. O volt, ki első igyekezett az orvosi tudományt összekötni a haza érdekével, — azon tudósok ellenében, kik azt álliták, hogy a tudománynak nincsen hazája. 0 volt, ki orvosegyetemünknél első hozta be a mellbajoknak kopogtatás általi észlelését. (3 volt, ki ez ideig legtöbbet tett a magyar orvosi tudomány előhaladására. O volt, ki a legjobb hazafiak sorában küzdött mint orvos s tudós; ki a Bach-rendszer alatt óvást tett az ellen, hogy nevénél fogva a németek létszámába sorozzák a népösszeirás alkalmával, nem engedvén a magyar tudósok számát életében csak egygyel is kevesbiteni; mert testestől lelkestől magyar akart lenni, s valóban az is volt haláláig. Minden tette, törekvése oda volt irányozva, hogy szeretett nemzetét nagygyá s boldoggá tenni elősegitse. Ez irányban munkálkodott legtöbbet a magyar nemzet szaporodására nézve tudományával. Ide irányozta minden kutatásánál észleléseit, midőn a tüdőgyuladás gyógyítására biztos orvosi szert talált föl, miáltal úgy az orvosi kart, mint a szenvedő emberiséget örök hálára s elismerésre kötelezte maga iránt. *
