Eger - hetilap, 1863
1863-11-12 / 20. szám
159 lenleg a család feje s bárói ranggal bir, melyre 1815-ben Fe- rencz osztrák császár családját emelte. Egybekelvén Salamon testvére leányjával, 5 gyermeket, egy leányt s 4 fiút nemzett. A három idősb, társa lön háza kereskedelmi s pénzügyi mozgalmaiban. Majd minden európai fejedelem megtisztelte országának legkitűnőbb rendjeleivel. Viseli a becsületrend nagykeresztjét s már régóta Ausztriának általános konzulja Párizsban. Mérbetlen vagyonával — egy milliárduál több értéket képvisel az 5 házé — mondják, nemesen s nagylelküleg él a közjó érdekében : ösztönzi s pártolja az irodalmat s szépmüvészeteket, elősegíti az ipart, elhalmozza jótéteményeivel a szerencsétleneket, kik hozzá nem egyszer könyöradományért esedeznek, leginkább hitsorsosai tapasztalják rokonszenvét, kiknek imaházat s egy kó- rodát épittetett, szeretete egyébiránt — úgymond a czikk szerzője — nem tud egyes vallásfelekezetek közt különbséget tenni ott, hol valódi szerencsétlenek gyámolitásáról van szó. S aj ó. Az örök város. Róma a művészi világ fővárosa, s a múltnak tiszteletet gerjesztő óriási emléke : a templomok, paloták, nyilvános térek, ut- czák, vizvezetések, szökőkutak, romok, minden, a mi e városban szemlélhető, a letűnt pompa s az újkori nagyság bélyegét hordozza magán. Körülbelül három mérföldnyi területe a Tiber mindkét partján, tizennégy városrészre osztva, összesen, bele nem számítva a katonákat s idegeneket, 200,000 lakossal bir. Van 328 temploma, — ezek közül 82 plébánia, — és 186 kolostora. Templomainak legpompásabbika, sőt mondhatni, a föld legszebb épülete a Péter-temploma, melynek bámulásra méltó építését Bramante kezdé meg, később Sangallo és Peruzzi folytatók, Angelo Mihály pedig, kitől a rajzolatok nagy része származik, s ki a roppant kupolát rá fölhelyezte, azt teljesen befejezé; oly építés 'volt ez,mely 1506-tól 1614-ig tartott, s 45 millió római tallérba került. E kupolát az ujabbkori építészet legmerészebb müvének nevezhetni. A kereszt rajta 487 lábnyira van a földszinétöl, következéskép 39 lábbal magasabb, mint a nagy egyiptomi gúlák. Sz. Péter-temploma közelében vannak Róma legszebb templomai, úgymint a laterani sz. János és Santa Maria Maggiore : az első, mely Nagy-Konstantin által épittetett, mint a pápai plébánia, minden egyéb templomai fölött áll rangra nézve, czime : „Róma és a föld minden templomának anyja és feje*1 — omnium urbis et orbis ecclesiarum mater et caput — s benne koronáztatnak meg a pápák. A paloták közül, melyekben Róma bővelkedik, büszkén emelkedik ki a mindnyájokat túlszárnyaló pápai palota, a világhírű Vatikán, mely 20 udvart s 10 ezer szobát foglal magában. A térek födiszét képezik a szökőkutak, ezek között legkitűnőbbek a piazza novona téren levők a nagyszerű obeliskekkel s a négy óriási szoborral, melyek a föld négy föfolyóját jelképezik. Róma legszebb utczái az egymást keresztülmetsző strada felice és strada pia ; a hidak közül leginkább kiemelésre méltó a 300 láb hosszú angyalhid ; a kapuk között legszebb a porta del popolo. A hajdankor emlékei, melyek még többé kevésbbé épen fönnállanak, ezek : a Pantheon, — a Coliseum, ezen, Titus által épitetett színkör, melybe 80,000 embernél több elfért, — Traján és Antonin remek szobrai, — Vespasian színköre, — Hadrian mausoleuma (most az angyalvár) — Augustus mausoleuma, — Sever, Titus és Konstantin diadalivei, — a Dioskurok, a dörgő Jupiter, a Concordia, Pax, Antonin és Faustina, Venus és Róma templomainak romjai, a Forum Palladium, Diocletian, Caracalla és Titus fürdői, Pompejus és Marcellus színházainak romjai, több hídnak, Marius győzelmi emlékeinek, Philippus és Octavius csarnokainak s Claudius vizvezetésének maradványai ; a Scipiok és Metella síremléke, a tulliani börtön, a melybe volt zárva Jugurtha és sz. Péter ; Cajus Cestius gúlaalakú és sértetlenül megőrzött síremléke s több efféle. Végre a Capitolium maga számos nevezetességet foglal ma- í gában, ilyen p. o. Marc Aurél lovagszobra, Pyrrhus szobra, Sever diszkoporsója, a centaurok fekete márványból, a szép alabastrom- oszlopok s a három galamb mozaik-mestermlive egy tó szélén. E szerint Róma a hajdan- és újkor müveinek oly összegét képes fölmutatni, a mint a föld semmi egyéb városa sem ; Róma a történelem megtestesült illustratiója, melyet úgyszólván itt lábbal tápodnak ; Róma a művészet örök szépje, mely itt az örök szép természet csillogó keretében mosolygó képként tűnik fel: igen, örök szép, s az marad; bár I. Napoleon egy régi műemlék megtekintésénél ezeket mondá: „Már majdnem kétezer éves és jól megőrizve még kétezer évig is fönnállhat; dicsőségének örökkévalósága tehát négyezer évig tartand ; mily nyomorult fogalma az örökkévalóságnak !“ Mindazáltal nem volt igaza, mert leronthatja ugyan a mindent megsemmitö idő a művet, de eszméje örökké fog élni. Ez okból Róma a képzőművészetek világakademiája, s leg- magasb czélja marad minden fejlődő, sőt a tökélyhez már közelálló lángelméknek is. A Rómában időző művészek, kik különböző országokból sereglettek oda, az államban államot, egy békés, lelkesítő köztársaságot képeznek, melynek alaptörvénye a szép, leghatalmasb rugója a szellem, mely azt alakba önti. Időről időre elküldik müveiket megtekintés végett hazájukba, a testi hazába, mig Róma rájok nézve a második, a szellemi haza. A rómaiak oly anyag- és szingazdag élete, a hajdankor tanulmányozása mellett, folytonosan szolgáltat tárgyat ecseteiknek; az alakok szépsége remekműveik mintáiul szolgál, miként Rafaelnek, ki egy ház előtt menvén el, a küszöbön szendergő szép kádárnőt karján gyermekével lerajzolá, s e rajz után festé legszebb madonna della sedia képét; sőt legmagasztosb madonnája is —-a sixtusi kápolnában — nem a képzelet, hanem a valóság után teremtett mü. A nyilvános élet Rómában a legszabadabb és vidámabb, a mit csak nemesb értelemben gondolni lehet; van abban valami méltóság, mely a rómaiak sajátja, nemesség, mely példabeszéddé vált. Mint a régi rómaiak, szenvedélyesen szeretik az ünnepélyeket és nyilvános előadásokat; rájok is alkalmazható a „panem et circenses.“ A nyilvánosságban feledi a római házi bajait, s ebben a pompás természet is szeretetteljesen gyámolitja. Az idegenekre nézve legérdekesb az űrnap ünnepe, s a nagy- hét szertartásai a sixtusi kápolnában, nevezetesen az Allegri kitűnő misererejének nagyszerű előadása, továbbá sz. Péter-temploma roppant kupolájának kivilágítása, az 5,000 röppentyüs nagy girandola a pápakoronázás; évnapján, s végre a világhírű carne val. Róma legélénkebb piacza a corso, főleg alkonyatkor. A színházak közül igen kevés van nyitva. A lég Rómában júliustól októberig ártalmas az egészségnek, főleg az idegenekre nézve, a hidegláz sokat elragad. S ez okból ez időszak alatt egész városrészek lakatlanok. Ki sem hagyja oda Romát a nélkül, hogy a katakombákat ne látta volna. Ez elnevezés a kereszténység őskora óta minden sírbolt, sziklaüreg és földalatti járásokra kiterjesztetett. Eredetűk a kőbányáktól származtatható, melyek később sírboltokul szolgáltak. Rómán kívül katakombákban gazdag még Egyiptom, Kisázsia, Sziria és Perzsia. A római katakombák a régi keresztényeknek, Uldöztetésök korában, titkos összejövetelekre és men- helytil szolgáltak. Nagyszámú vértanuk temettettek el azokban.
