Eger - hetilap, 1863
1863-11-12 / 20. szám
Hetilap, megjelenik minden csütörtökön. Előfizetési díj : Egész évre . . . 5 ft - kr félévre .... 2 „ 50 „ j Negyedévre . . . 1 „ 30 „ I Egyes szám ára 12 kr. ! Előfizetéseket el fogad : EGERBEN a szerkesztőség (újváros, rózsa- utcza 8(H). szám), — az érseki l y e e u m i nyomda írod áj a, — J ents eh Gotlieb könyvkereskedése ; — MISKOLCZON Fraenkl I). könyvkereskedése; — GYÖNGYÖSÖN Poplan Ede könyv- kereskedése , — és minden cs. kir. postahivatal. I. évi folyam. 20. szám. Hirdetésekért fizettetik minden háromszor hasábzott sorhely után 4, további közzétételeknél 3 kr; azonfelül bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30 kr. November 12-én, 1803. Tiszaszabályozási ügy. Eger, november 6-án. Nem vélünk kellemetlen dolgot tenni e lap t. olvasó közönségének, ha abban a tiszaszabályozási nagy ügynek egyik részletesb mozzanatát jelezzük. A Tisza hazánk szivére. A Tiszavölgy a tó's-gyökeres magyarságnak kiváló fészke, bölcsője, a tiszaszabálvozás ügye tehát országos, nemzeti érdekű. Azonfelül testvér-megyénk síkját hasítja a Tisza, hol több szabályozási társulatnak kitűzött mun- kálkodási czélja: a Tisza rakonczátlan árjainak káros játékától több százezer holdra menő területet elragadni, és biztos gazdálkodásnak megnyerni. Azonban nem szándékunk ezúttal az összes tiszaszabályozási ügyről értekezni, hanem csupán a jász-kiséri társulat novemberi rendes gyűléséről tudósítást adni. A gyűlésre, mely folyó hó 2-án Szolnokon tartatott, az érdekeltek részint saját személyükben, részint képviselőik által, nagy számmal jelentek meg ; sajnosán nélkülöztük mégis, mint már más alkalommal, ugv jelenben is egyik nagyobb birtoku érdekeltet, a főt. szathmári káptalant, annálinkább, mert e tisztelt testületnek vajmi köny- nyen esnék magát, állandóan Pesten székelő tagja, a köz- tiszteletü táblai főpap, és kanonok Biró László ur által képviseltetnie. . . Az érdekeltek eme — hogy úgy mondjuk — tömeges részvéte a tárgyak fontosságában találja indokolását, melyek e gyűlésen előkerülendők valának. A gyűlés teendői között első sorban állott mind fontosságra s kiható következményeire nézve, mind pedig azért, mert az augusztus 17-ki rendkívüli gyűlés által jelen rendes nagy gyűlésre kitűzve s utasítva volt, az ártér- osztályozási munkálat végérvényesitése. Miután ugyanis a töltések a társulati testület egész hosszában felépittettek, s az 1860. évben az ártért az akkori magas árviztől megvédették, elérkezett az idő, hogy az ártér határai osztályoz- tassanak, miszerint a költségelés terheit, melyek eddig holdankint egyaránt vettettek ki, a nyert haszon arányában viseljék. A ki az érdekek hatalmát ismeri, nem fogja csudálni, hogy az osztályozás, ezen annyira igazságos és méltányos intézkedés, e társulat kebelében is erős ellenzékkel találkozott, s csak is kemény harcz után, s 1861. évi novemberben lön elhatározva, a midőn is annak kidolgozására bizottság küldetett ki. E bizottságnak nagy és terhes feladat jutott, t. i. az egész ártérnek valamennyi határait, sőt valamennyi, a társulati telekkönyvbe külön bejegyzett birtokot, helyzetileg, és minőségileg megbírálni, minden egyiket valamennyihez, s valamennyit minden egyikhez viszonyítani, s e viszonyítás alapján sorozatba állítani. Talán nem teszünk érdektelen dolgot, ha a bizottság eljárását főbb vázlatokban jelezzük, annálinkább, mert — mennyiben tudomásunk van róla — más egykét társulatnál az osztályozás egyesség utján, és igy eredményesen ugyan, de — bátran mondhatjuk — felületesen történt meg. A jász-kiséri tiszaszabályozó társulat osztályozó bizottsága, az egész ártér valamennyi határait, s birtokrészeit, az érdeklettek közbejöttével, részletesen feljárta, tüzetesen megszemlélte, leírta, s minőségileg megbírálta. Azonban nem tekinté a talaj minőségét azon egyedüli tényezőnek, melynek alapján a viszonyító osztályozásnak kizárólag eszközöltetnie kellene, sőt inkább, hogy munkája lehetőleg igazságos legyen, mindazon tényezőket figyelembe és számításba vette, melyek akár a haszon emelése- avagy csökkenésére, akár a költségelés szaporítása- avagy kevesbitésére befolytak. Két rendbeli tényezőket különböztetett meg tehát, positiv, és negatív tényezőket; amazok az osztály emelésére, emezek leszállítására hatnak. Positiv tényezőkül tekintettek : a föld- talaj minősége, és a határnak a töltés tervéhezi viszonya; negativ tényezőkül a töltésen belül felülről lefolyó, vagy hó és esőzés által összegyűlendő vizek vétettek. A positiv tényezők másodika, vagyis a határnak a töltés tervéhezi viszonya tekintetéből következő megkülönböztetések tétettek : öböl, félöböl, feltétlen, s feltételes ártér. Öböl nek vétetett azon aránylag csekélyebb terület, mely ha a viz- épitészeti tervezetből kizáratik, a többi összes ártér a kérdéses ponton, avagy vonalon csekély költséggel, s alig százegynehány öl hosszú töltéssel meg van védve, míg az öbölnek befoglalása a tervezetbe, sok százra menő, legmagasabb töltést igényelt, s ezrekre menő költséget nyelt
