Eger - hetilap, 1863

1863-11-12 / 20. szám

154 el. Ugyané nézlet szolgált alapul a félöböl felvételének is, azon különbséggel, hogy a félöblözetnél a lehető két töltés-vonal közti aránytalanság a töltéstest, és költsége­lésre nézve kevesbbé tetemes, mint az egész öbölnél. Fel­tétlen ártérül vétettek azon területek , melyek rendes árvizek alkalmával rendszerint elborittattak, s e részben az 1830-ki és 1853-ki ártérfelvétel határozott; feltételes ártérül pedig azon területek tekintettek, melyeket csak és csupán az 1855-ki rendkivüli árviz borított el. Hogy e megkülönböztetések nem szőrszálhasogatáson, hanem tény­leges alapon nyugszanak, könnyű belátni. Mert ha pél­dául azon tény, hogy 2 — 3000 holdra menő öblözet vagy félöblözetnek a töltésezési tervbe történt felvétele a társu­lat költségeit 40—50,000 írttal szaporítja, holott a társu­lat azok kizárásával, 140,000 hold földet mentesitett volna meg 40—50,000 frt megtakarításával, bebizonyitva áll : szükségkép igazságos, és méltányosnak kell elfogadnunk, hogy azon csekély, az egészhez képest csak parcellául fel­tűnő terület, mely mégis az összes társulatnak oly tetemes költségtöbbletet okozott, épen ez oknál fogva nagyobb terhet is viseljen. Hasonlóan a feltétlen, és feltételes ártér közti különbség azon felfogáson alapul, miszerint a feltét­len ártér minden rendszerinti áradattól megmentetvén gyak­ran részesül a védgátak jótéteményében, mig a feltételes ártér csak rendkivüli áradásoktól mentetik meg, és igy e jótéteményt ritkábban élvezi; tehát igazságos és méltányos, hogy ez okból kevesebb költséggel terheltessék, mint amaz. Végre a belső vizeket negatív tényezőkul azért tekinté a bizottság, részint mert a föld hasznából levonnak ; részint pedig, mert canalisatiót igényelnek, és igy az illető birto­kok külön költségnek néznek eléje. Az eként megállapított tényezők egyenkint bizonyos számokkal jelöltettek; mihezképest midőn valamely ha­tárban a feltalált tényezők tisztába hozattak, az azoknak megfelelő számok összeadatván, a kijött összeg, — s hol a helybeli álladék kívánta, az összegből a negatív tényező száma levonatván, a maradvány adta azon arányszámot, mely egyik határnak a másikhozi állását viszonyítva elő- tünteté, és az osztályozási kulcsnak alapul szolgált. Az igy nyert arányszámok legkisebbike 8, legmagasbika 64 volt, s az azoknak megfelelő költségjutalék az eddigi összes költségelésből az előbbinél holdankint 2 frt 73 kr, az utób­binál 21 frt 91 krt tett. Ily tüzetes, ily fáradságos munkát tőn a bizottság, s azt azon bátor öntudattal terjeszthető a gyűlés elé, hogy mennyire emberileg tehető, az igazságot lehetőleg megközelitette. A bizottság osztályozási munkálata a f. év februári rendkivüli közgyűlés által átalán — en bloc — elfogadta­tott, egyúttal azonban a lehető felszólalások benyújtására újabb határidő tűzetett ki. A májusi rendes közgyűlés már az elfogadott osztályozási javaslat alapjáni kivetés kidol­gozását rendelte él ; ezt ismét az augusztusi közgyűlés fe­lülvizsgálat végett választmánynak adta ki, melynek jelen­tése jelen közgyűlésen felolvastatván, az osztályozás, úgy az eddigi költségelésnek annak alapján kidolgozott kive­tése, s ebből folyólag a túl- és utánfizetéseknek az érde­keltek közti kiegyenlítése végszentesitést nyert. Egyetlen nehézség merült fel csupán, minek kedvező megoldása egyik érdekelt által sürgettetett, t. i. hogy az utánfizetés teljesí­tése haladéktalanul ne igényeltessék ; mire nézve abban állapodott meg a közgyűlés, miszerint a felszólaló, s kik netalán hozzá hasonló helyzetben lennének, az államkor­mány által nyújtott kölcsönbeni terjedelmesebb részvét ál­tal eszközöljék a kiegyenlítést, avagy pedig két évi tar­tamra beosztandó részletekben fizessék be tartozásaikat. Es igy társulatunknak ezen annyira fontos ügye közmeg­nyugvásunkra végleges megoldást nyert. Másik fontos tárgy az államkormánytól nyert kölcsön kérdése volt. Ugyanis a társulat, hogy az ínséggel sújtott tiszavölgyi népnek keresetet nyújtson, s egyben a már ré­gebben kitűzött töltés-javitási, erősbitési, és magasbitási munkákat liovaelőbb, és silkeresebben eszközölje, még az augusztusi közgyűlésből kérvénynyel járult a m. kir. hely­tartótanácshoz 100,000 frtnyi kölcsön engedélyezése vé­gett. E folyamodványra kissé későcske ugyan, de annál kedvezőbb határozat érkezett, melynélfogva a társulat 125,000 frtnyi kölcsön engedélyezéséről biztosittatik, sőt annak első 20,000 frtnyi részlete már ki is adatott. Az e tárgyban tett elnöki jelentés egyelőre némi aggodalmakat keltett, mennyiben kívántatik, hogy a társulat magát e kölcsön biztosítására in solidum kötelezze, és pedig annak kijelentésével, mikép a később megállapítandó feltételeket eleve elfogadja ; továbbá mennyiben a munka folyamáról, napszámosok száma, béréről stb. hetenkint teendő jelenté­sek követeltetnek. Azonban az adott felvilágositások, és kölcsönös eszmecsere folytán ezen aggodalmak lecsende- sittetvén, intézkedett a közgyűlés a kölcsön felvételéről ; egyszersmind elrendelte, hogy a felveendő összeg az osz­tályozási kulcs szerint kivettetvén, e kivetés minden érde­kelttel közöltessék azon felhívással, miszerint nyilatkoz­zék : akar-e a kölcsönben résztvenni, avagy illetőségét készpénzzel kivánja leróni? E nyilatkozat beadására ha­tárnapul jövő deczember 15-e tűzetett ki. E tárgygyal kapcsolatban a társulati mérnöknek egy javaslata került szőnyegre, mely szerint a töltések meg­rongált helyei nem a megtámadott oldalon lennének kija- vitandók, hanem a belső oldalon adandó erősbités által pó- tolandók. Olvastatván erre az osztály mérnöknek e javas­latra adott, s rajzzal kisért véleményes jelentése, érdekes vita fejlett ki, mely egyrészt a tudomány számításainak elsőségét a pusztán természetes empyrismus felett, más­részt pedig azt is kitüntette, miként társulatunk tagjai nem­csak valódi érdeket, hanem tárgyismeretet is hoznak ma­gukkal a társulati ügyek intézéséhez. A négy teljes óráig tartott ülés után barátságos kö­zös asztalhoz ültünk, melytől ismét a zöld asztalhoz tér­tünk vissza, hogyr a jövő évi költségvetést megállapítsuk. Minthogy pedig ez a t. közönséget nem, de igen is érdekli az illetők erszényét, ezek pedig az igazgatóság utján úgy' is megkapják a mindig korán érkező kivetési kimutatást, ne szomoritsuk meg őket időnek előtte kéretlen szolgálat­készségünkkel. A magyarországi kölcsön a birodalmi tanács képvise­lőházában. Midőn múlt számunkban a reichsrath pénzügyi bi­zottmányának a kölcsönügyben követett eljárását és le­szállító javaslatát registráltuk, azon remény élt keblünk­ben, hogy a képviselőház többségénél emelkedettebb lesz a nézet, őszintébb a részvét hazánk ügye iránt, s a leszál­lított 20 millió helyett a kormányjavaslatot fogja elfo­gadni. De szerencse, hogy e reményünknek nem adtunk kifejezést, mint ezt több bécsi lap tette ; mert most, előt­tünk lévén a képviselőház határozata, azon kellemetlen helyzetben lennénk, hogy állításunkat vissza kellene huz­nunk. A bizottmány elkészülvén jelentésével, a pénzügyi

Next

/
Thumbnails
Contents