Eger - hetilap, 1863
1863-11-05 / 19. szám
150 tatott fel az utczán és erősen állitá, hogy orrom megfagyott, azonban szerencsémre, lármája haszontalan volt. A hidegnek még egy más sajátságát is tapasztalhatni : néha napszurás módjára lepi meg az embert, s rövid időre igen beteggé teszi. Egy alkalommal hasonló módon hatott rám és pedig különös! épen mikor korcsolyáztam. Igen sajátságos az, hogy egy oly hideg országban, minő Oroszország, a fagydaganat ritkaság, és azon emberek, kik abban Angliában közönségesen szenvedtek, ott néha egészen is megszabadulnak tőle. Házaikban az oroszok csodálatraméltó szobafütési rendsze- rök által sokkal kényelmesebbekké teszik magukat, mint mi; minden szobának egyenlő légmérséklete van, ugyannyira, hogy belül minden ajtójok nyitva lehet és ilyformán a léghuzamtól szabadok és lehetséges, növényeket és virágokat tartani szobáikban, mintha nyár volna. A kályhák, magy, monumentális épületek, melyek a padozattól egész a padlásig érnek, és melyeknek külsejét fehér porczellánlapok képezik. Belsejök nagy üregből áll, melyben a hőség téglameneteken keresztül húzódik, úgy hogy ily módon a kályha egész terjedelmében meleg lesz. A kályhában fával tüzelnek, midőn a fa izzó parázszsá égett, és semmi láng sem vehető többé észre, bezárják a kályha ajtaját s a kéménynyeli összeköttetést elzárják ; csakhamar az egész kályha meleg lesz, kellemes és egyenlő mérsékletet terjeszt két vagy három szobán át, mert a kályhák közönségesen úgy vannak épitve, hogy azok egy része ebben, másika amabban a szobában van. Láthatni néha szobát kályhának minden nyoma nélkül, miután az a fallal egyenlő siklapra esik és bekárpitozva vagy be^ festve van. A kályhák csak minden huszonnégy órában, vagy erős időjáráskor minden tizenkét órában^füttetnek egyszer. Tapasztalatlan emberek bezárják néha a kályha ajtaját, mielőtt a fa egészen elégett volna, mi gyakran igen szomorú következményeket von maga után ; t. i. a kályha szénsavas gázzal telik meg, mi, ha a szobába illan, halált okoz. Az angol fájdalmasan nélkülözi vidám, nyilt tűzhelyét, de az teljességgel haszontalan volna. Azonban jelenleg szokásban van az oroszoknál a fűtés mindkét nemét egymással egyesíteni, mi szerfölött kellemes. Aztán minden egyes szobának kettős ablakai vannak, melyek belül a hasadékoknál szorgalmasan betapasztvák ; a külső ajtók hasonlókép kettősek. Mindezen elővigyázati rendszabályok következtében daczolnak a leghidegebb téllel és szobáikban vékony kabátokat s csalánszö- vetti ruhákat viselnek, mig mi Angliában tűzhelyünkhöz közel ülünk, s egyik oldalról majd meggyűlünk, másikról pedig fázunk, és azonfölül rettenetes léghuzamnak vagyunk kitéve. E tekintetben bizonyára tanulhatnánk egyetmást az oroszoktól. Ki nem irtózik, meleg lakszobát hideg hálószobával cserélni föl, és ki nem halasztja a kellemetlen órát addig, mig lehet? Oroszországban a hálószoba ép oly meleg, mint a lakszoba és tél közép én'is alig van szükség több ágyneműre,, mint nyár derekán. Szerény véleményem szerint, e szokásunk egyike az aszkór föokainak. Téli időben a hálószobának minden éjjel fűtve kellene lennie, mert mi hathat károsabban, mint ha fűtött szobából távozunk el, hogy egy másikban lenyugodjunk, melyben éjjel a viz megfagy ! Egyébiránt az oroszok gyakran tulságig fűtik szobáikat, mi egy angolra nézve fölötte kellemetlen, és néha oly mértékben teszik ezt, hogy abban tartózkodni majdnem lehetetlen. Teljességgel irtóznak a fris légtől, — télben az ablakot, hacsak két perezre is, kinyitni, komoly megsértés. Ez körülbelül april hóban történik csak meg. — Ez idő körül kezdi kifejteni hathatósb erejét a nap, a hó olvad lassanként és a folyamon feszült reménynyel várják a jégzajlást. Ez igen érdekes esemény és az időpont beállta felett sokan fogadnak. Bámulatos, mily szabályossággal következik be a zajlás, — közönségesen minden év ugyanazon keltének két vagy három napja alatt. A gyanítható időre a lakosság egész nagy tömege kimegy ilyenkor, s megáll a folyóparton, és az emberek oly jól számítják ki az időt, hogy némelyek még két vagy három órával előbb is mennek át a jégen. Alig tűnt el azonban a hó, és lett látható az óhajtva várt zöld fű, már is mutatkoznak bimbók a fákon ; ezek azonnal lombosodnak, úgy hogy a télből, úgyszólván, egy ugrással nyárba lépünk át ; alig van tavasz. A gyorsaság, melylyel belép a nyár, csodálatraméltó, s nem kevésbbé a növényélet gyors növése, — valóban ezt látni kell, hogy elhigytik. Erre az oroszok csakhamar kiveszik kettős ablakaikat, görfüggönyöket aggatnak fel és készületeket tesznek, falura kimenni, a szép nyarat ott élvezendök, — és ők élvezik azt teljesen. Akkor el lehet róluk mondani, hogy szabadban élnek: házaikat egyedül csak alvásra használják, mert minden lakomáikat a kertben vagy a verandában költik el. A társas vigalmaknak nagy mérvben és háboritlanul hódolnak, mert az időjárás állandó — szép, tiszta kék egük van, és heteken át változatlanul ragyogó napfényök. A nyár melegebb, mint, Angliában. De az orosz nem érzi annyira a hőséget, mint mi. Oroszországban a nyár száraz, világos, üdítő és állandó. Itt-ott fordulnak ugyan elő hirtelen változások , de azok nem gyakoriak, jóllehet Sz.-Péterváron nappal rendkívül meleg, éjjel pedig oly hideg van, hogy felöltönyt kell viselni. A nyári esték és éjek Oroszországban elragadó szépek. A lég oly nyugodt, tiszta, enyhe és oly sokáig marad világos, hogy az ember hajlandónak érzi magát, az egész éjt a szabadban tölteni, és nem örömest megy aludni. Rigában gyakran még éjjel 11 órakor is képes voltam levelet olvasni, s Sz.-Péterváron többször az éjek egészen világosak. A nyár körülbelül oly hosszú, mint a mienk, azonban rövidebbnek látszik a tavasz és ősz rövidsége miatt. A nyár a mienkhez hasonlólag, igen gazdag virág, gyümölcs és zöldségben. Az angol itt nélkülözni kénytelen Angliának szép tavaszát és őszét, azonban a pompás nyár és tél bőven kárpótolja őt. Oroszország égalja bizonyára elsőséggel bir Angolországé fölött, egyedüli árnyoldala azonban nyáron az, hogy moszkitói vannak. Néhány iró állítja, hogy Oroszországban a házakban csakúgy hemzsegnek a rovarok. 'Ez nevetséges túlzás. A magasb ranguak szobái franczia ízléssel butorozvák, a közép- osztályuakéi igen egyszerűek és Ízléstelenek, s a szőnyeg csaknem átalában hiányzik belőlük. Sajátságos szokásuk, szobatető- jöket festésekkel fölékesiteni, mi rendszerint igen Ízlésesen történik és kellemes hatást gyakorol a szemre ; szobapadozataik is festettek vagy kirakottak. A házak többnyire fából épitvék, és a tetők gyakran zöld vagy vörösre festett vaslemezekkel vannak fedve, mi festői külsőt kölcsönöz nekik. Bevett szokásuk, a házakat birtokosaik nevéről nevezni el, mindamellett jelenleg a számozás is be van már hozva. S z. A. A szivarok eredete. A dohány kiválólag amerikai termesztmény, melyet az ó világban Amerika fölfedezése előtt nem ismertek. A spanyolok igen elcsodálkoztak, midőn látták, hogy az indiánok ezen növény füstjét beszitták, s aztán ismét elfujták maguktól. Arról, mit most szivarnak nevezünk, egyiket a legrégibb tudósításoknak Gonzalo Fernandez de Oviedoy Baldez történetiró Nicaragua történetében közli, mely 1555-ben fejeztetett be. 0 több éven át tartózkodott az amerikai vidékeken, s mint szemtanú beszél. Atveszszük tőle a következőt: „Augusztus 19-én szombaton 1526-ban jött Don Alfonso nicoyai kaczika, kinek honi neve Nambi azaz : kutya, falujának piaczára. Ez a sötétség beállta előtt két órával volt. Mintegy száz indián kisérte őt. Leültek egy szögletbe s arei- tojokat kezdék ünnepelni. Az areitok énekből állnak, melyekben a múlt idők vagy a jelen események emlékét újítják fel, s mely.
