Emődi András (szerk.): Az Érmelléki Református Egyházmegye történeti névtára 1849-ig - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 25. (Debrecen, 2022)

A traktus földrajzi keretei. Népesség (etnikumok és felekezetek), településhálózat

A világi közigazgatás tekintetében az érmelléki egyházmegye szinte teljes egészében Bihar megye határain belül helyezkedett el, annak északkeleti részét foglalta el. Az egyeden kivételt Kenéz (Ér-) jelenti, a települést ugyanis még aló. században Biharból Szabolcs megyéhez csatolták. Kenéz a 18. század dereka után anyaegyházból szórvánnyá lett.

Az Érmelléki Egyházmegye elhelyezkedése a Tiszántúli Egyházkerületben és Bihar megyében (1. az egyházkerület határvonala, 2. Debrecen, 3. Nagyvárad, 4. Bihar megye határvonala, 5. az Erdélyi Egyházkerülethez 1821-ben átcsatolt Szilágyszolnoki

Egyházmegye)

Az érmelléki traktus Bihar megye váradi és sárréti járásai mellett északról határos volt Szabolcs és egy rövid szakaszon Szatmár megyékkel, keleten Középszolnok és Kraszna megyékkel is. A traktus mintegy 1500 négyzetkilométernyi területe nagyvonalakban egybeesett az érmelléki járással, Pocsaj és Vértes pedig a sárréti járáshoz tartoztak.3" 30

30 Lexicon locorum Regni Hungáriáé... 1773... Magyarország helységeinek 1773-ban készült hivatalos összeírása. Bp., 1920. 60—64.; SZABÓ M. ATTILA: Erdély, Bánság és Lartium történeti és közigazgatási helységnévtára. Csíkszereda, 2003. Voivozi/Erkenéz szócikk.; Gaszner Lőrinc Bihar vármegye mérnökének térképét ld. a Görög Demeter-féle Magyar Atlas (1802—1812) térképlapjai között: https: / /maps.hungaricana.hu/hu/.'Megy'ciTerkcpek/204/view/.’'bbox=-210° o2CI474%2C2225°(i2C9- 15 -