Emődi András (szerk.): Az Érmelléki Református Egyházmegye történeti névtára 1849-ig - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 25. (Debrecen, 2022)

Az Ermelléki Egyházmegye archontológiai vonatkozású kutatástörténete

Barcsa János háromkötetes egyházkerület-történetének adattári részei első ízben közöltek egyházközségi lebontásban lelkésznévsorokat. Nyilvánvalóan a feldolgozandó hatalmas anyag, egyúttal a források hiánya okán is a traktusunkra vonatkozó lajstromok igen hiányosak, helyenként tévedésekkel tarkítottak.19

Bevezetőnkben már említettük az Egyetemes Konvent megbízásából az egyes egyházközségek lelkészei által 1943/1944-ben összeállított és a kerületi levéltárba letétbe helyezett lelkésznévsorokat.20 Sokat használt forrásról van szó, melynek megbízhatósága fenntartásokkal kezelendő. Lelkészeink általában az anyakönyvek első lapjain előforduló összesítő jellegű lelkésznévsorokat jegyezték ki és jó esetben az anyakönyveket teljességükben is átlapozva adatolták jegyzékeiket, így azokból elsősorban csak a 18. század közepe/vége utáni időszakról kaphatunk teljes képet. A régebbi korok tekintetében számos adatközlő tetszés szerint kiegészítette a működési időszakokat a hosszabb kronológiai hiányok betömködése érdekében, így mindössze egy-két évet az adott egyházközségben szolgáló lelkészek egyes lajstromok szerint akár több évtizedet is ott töltöttek.

A hazai református egyházközségeknek és lelkészeiknek első hivatalos összeírását, annak keretében az Vermelte ki Senioratus jegyzékét Csáji Pál közölte 1958-ban.21

Szendrei Dénes margittai lelkész két részletben közölte elődeinek 1789- ig terjedő lajstromát, részben levéltári, részben szakirodalmi forrásokból (néhány téves adatot is átvéve).22

Alig született néhány, az iskolai rektorokat, préceptorokrat, leánytanítókat számbavevő közlemény. A már említett Molnár János-féle diószegi monográfia adatsorait említenénk, J. Fráter Zsuzsa pedig 1985-ben a Bihar megyei teljes népiskolai hálózat tanítóinak neveit közölte az 1770/1771. tanév keresztmetszetében.23 Almosd ismert tanítóinak jegyzékét egy újabban megjelent munka közölte.24

19 Barcsa 1906-1908.

20 TtREL I.8.d.

21 CSÁJI PÁL: A magyarországi református eklézsiák és prédikátorok első hivatalos összeírása 1725-1729. Egyháztörténet I.(IV.)/1. Bp., 1958. 59-60.

22 SZENDREI DÉNES: A margittai lelkészek. Református Szemle 1979/4. 315—316,1979/5—6. 455- 457.

23 J. FRÁTER ZSUZSA: Népiskolák Bihar megyében 1770/ 71-ben. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XII. Debrecen, 1985. 5-23.

24 VAJDA MÁRIA: Almosd. Száz Magyar Falu Könyvesháza. Bp., 2002. (online kiadása:) https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/SzazMagyarFalu-szaz-magyar-falu- 1 / almosd-351 /a-hit-es-tudas-szolgaloi-542/

- 12-