Hegyi Ádám: A Békési Református Egyházmegye első jegyzőkönyve és annak mellékletei 1696–1809 (1839) - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 23. (Debrecen, 2021)

1. Bevezető tanulmány: jegyzőkönyvvezetés a Békési Református Egyházmegyében a 18. században - 1.2. A békési egyházmegye a 18. században

beiktatott lelkipásztorok névsora,3 a másik Szentmiklósi Sebők Sámuel alesperes által vezetett szolgálati napló.5 6 Kötetünkben az egyházmegyei jegyzőkönyv 1884- ben összeállított sorrendje alapján közöljük a protokollum paratextusait és teljes szövegét, valamint a tartalmilag hozzá kapcsolódó alesperesi naplót és lelkészi névsort. Az egyházmegyei jegyzőkönyvben található díjlevelek szövegét részben kiadta Kosa László,7 és Kis Bálint egyháztörténeti munkája8 is adatokat közöl belőle, de a teljes jegyzőkönyv most lát először napvilágot.

1.2. A békési egyházmegye a 18. században

A békési egyházmegyét az évszázadok során többféleképpen is hívták. Debreceni Ember Pál makói esperességként említi, de békési, körösmarosközi, alsóföldi, alsóvidéki egyházmegyeként is ismeri.9 A makói dioecesis, alföldi tractus vagy Körös-Maros Közi Szent Társaság elnevezések szintén felváltva fordulnak elő a forrásokban.10 1734-ben a II. Carolina resolutio rendelkezései alapján hivatalosan is békési egyházmegye („Békési senioratus”) lett a neve, amelyet 1821 után Békés-bánáti egyházmegyére módosítottak.11 Az egyházmegye első jegyzőkönyvében csak a „békési vagy makói” jelző fordul elő, a többi néwariáns nem. A jegyzőkönyvben viszont sehol sem nevezik meg az egyházmegye pontos határait. Az egyházkerületi jegyzőkönyvben szerencsére megtaláljuk ezeket az adatokat. A II. Carolina resolutio értelmében 1734-ben a békési egyházmegye a következő egyházközségekből állt: Makó, Hódmezővásárhely, Szentes, Algyő, Békés, Gyula, Öcsöd, Szentandrás, Gyoma, Tarcsa, Fás, Vésztő, Doboz, Vári, Gyarmat, Nagyzerind, Bélzerind, Vadász, Agya, Erdőhegy, Gyorok, Sebes.12 A gyülekezetek száma az évtizedek során többször is változott, de földrajzi kiterjedése nagyjából folyamatosan a Körös — Maros közötti területre korlátozódott. A földrajzi határok annyiban módosultak, hogy a 16-17. század során a Hunyad-Zarándi Református Egyházmegye még önálló esperesség volt, 1734 után viszont megszűnt, és egyes gyülekezeteit a békési egyházmegyéhez csatolták.13 A Türelmi rendelet kihirdetése után a Marostól délre eső részeken is létrejöttek új egyházközségek. Ezáltal a

5 TtREL I.29.C.15. A békési tiszteletes egyházi vidék protocolluma, melyben fel vágynak jegyezve azoknak a tiszteletes tudós prédikátor uraknak neveik, akik ezen egyházi vidékben a szent hivatalra törvényesen exmittáltattak. H[ód]M[ező]Vásárhelyen d[ie] 8-a Maii 1812-től kezdve

6 TtREL I.29.C.14. Esperesi magános protocollum de a[nn]o 1787.

7 Kosa, 2008,164.

8 Kis, 1992, 241-260.

9 Debreceni Ember, 2009,459.

10 Kis, 1992, 69-70, 87-91.

11 Kis, 1992, 69. TtREL I.l.a.3. p. 15-39.

12 TtREL I.l.a.3. p. 18-19.

13 Barcsa, 1908, 86. RÁcz, 1880, 94-97. Nagy - Cs. Szabó, 2000, 55.

6