Hegyi Ádám: A Békési Református Egyházmegye első jegyzőkönyve és annak mellékletei 1696–1809 (1839) - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 23. (Debrecen, 2021)
1. Bevezető tanulmány: jegyzőkönyvvezetés a Békési Református Egyházmegyében a 18. században - 1.12. A makói rektor iratai az egyházmegyei iratok között
aláírásokkal, mert kisebb lélekszámú egyházközségek (Nagyzerénd, Ménes) tanítói is szerepelnek a listában. Igaz, az esetek többségében a jelentősebb református eklézsiák iskoláit nevezik meg: Hódmezővásárhely, Makó, Szentes, Gyula, Békés. A rektori névsor azért is jelentős, mert a ménesi református egyház 18. századi működéséről nagyon kevés forrásunk maradt fenn, ezért Almási Mátyás 1715-ben készült rektori aláírása bizonyítja a 19. századi szakirodalomban elterjedt állítást, amely szerint Ménesen létezett egyházközség. A történeti munkák szerint a ménesi reformátusok Gyorokra menekültek a 18. század elején, de nem sokkal ezután a gyoroki egyházközség is megszűnt.88 Figyelembe kell viszont azt vennünk, hogy a békési egyházmegye első jegyzőkönyve szerint 1725-ben Gyorokon Balsai István házassági perét tárgyalták. Mivel korábban már megállapítottuk, hogy a házassági perekről hozott határozatok egyházlátogatások során készültek, ezért kijelenthetjük, hogy 1725-ben még működött egyházközség Gyorokon, hiszen az egyházlátogató bizottság csak anyaegyházközségekbe ment el. A lelkészpénztári iratok szerint 1733-ban is éltek még reformátusok Gyorokon, Ménesen viszont már nem.89 Az ugyan ebben az időszakban feloszlott zarándi egyházmegye történeti katasztere nem ismeri sem Ménest, sem Gyorokot, holott Rácz Károly szerint Gyorok a zarándi egyházmegyéhez tartozott.90 Ez azért lehetséges, mert a zarándi egyházmegye iratai annyira megrongálódtak, hogy nem maradt fenn irat Ménesről és Győrökről. A türelmi rendelet kihirdetése után viszont vannak arra vonatkozó adataink, hogy Ménesen reformátusok is éltek, de nem önálló egyházközségben, hanem az erdőhegyi gyülekezet részeként.91 A békési egyházmegyében viszont már csak a gyoroki egyházközség újjászervezése történt meg a 18. század végén, Ménesen nem jött létre önálló gyülekezet.92 Valószínűleg erre azért nem került sor, mert a 19. században a két falu egyesült egymással.93 A rektorok névsorát végül egy utólagos bejegyzés zárja, amelyben Szőnyi Benjámin az 1742 és 1747 között Hódmezővásárhelyen szolgált rektorok névsorát és életrajzi adatait adja meg. 1.12. A makói rektor iratai az egyházmegyei iratok között A békési egyházmegye első jegyzőkönyvének utolsó lapján maradt fönn a makói tanító díjlevele. Sajnos a díjlevél datálatlan, így csak annyit állapíthatunk meg, hogy valamikor a 18. század során készült. A tanító ezek szerint évente 40 forintot kapott készpénzben, amelyet természetbeni szolgáltatások egészítettek ki, 88 Rácz, 1875,9-13. 89 Sprenger - Waiaon, 1971, 81. 90 Buzogány - Ősz, 2017. Rácz, 1880, 188. 91 MNL OL C76 F. 4. Nr. 7. Mad vármegye (1789) 92 Barcsa, 2. köt. 1908, 250-251. 93 Hörk, 1892,376. 26
