Hegyi Ádám: A Békési Református Egyházmegye első jegyzőkönyve és annak mellékletei 1696–1809 (1839) - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 23. (Debrecen, 2021)
1. Bevezető tanulmány: jegyzőkönyvvezetés a Békési Református Egyházmegyében a 18. században - 1.13. Alesperesi napló
mint például a perpetua coqiua, vagyis a lakosok rendszeresen főztek a tanítójuk számára. A díjlevél után különböző töredékes egyházmegyei számadások találhatók, amelyek közül egy esetben dátum (1742) is szerepel. Végül Szeremlei Sámuel bejegyzése zárja a forrást, amely szerint 1884-ben a makói rektor díjlevele lett az utolsó bejegyzés a jegyzőkönyvben. 1.13. Alesperesi napló A szakirodalom által régóta ismert tény, hogy Szőnyi Benjámin esperes-lelkipásztor ellen 1787-ben Hódmezővásárhelyen Nyéki István és Füles Mihály jegyzők vezetésével komoly támadást intéztek, amelynek eredménye az lett, hogy Szőnyi kénytelen volt lemondani prédikátori állásáról. Igaz, esperesi tisztségét megtarthatta, de az egyházmegye vezetését helyette valójában az alesperesnek választott Szentmiklósi Sebők Sámuel látta el.94 95 Az alesperesi napló keletkezése nagy valószínűséggel összefügg ezzel az üggyel, mert a kézirat címe szerint Szentmiklósi Sebők Sámuel pont abban az évben kezdte el azt vezetni, amikor Szőnyi elleni támadások megindultak és kénytelen volt alesperest választani maga mellé. Szentmiklósi Sebők Sámuel által vezetett alesperesi naplóban feljegyzéseket találunk az 1787 és 1788 közötti időszakból a békési egyházmegye belső ügyeivel kapcsolatban. Az alesperesi naplónak csak a töredéke maradt fenn, mert a kézirat hiányzó részeit 1884-ben Szeremlei Sámuel eltávolította. Jelenleg a teljes eredeti kézirat nem rekonstruálható, az egyházkerületi levéltárban egy kötéstábla nélküli, de összefűzött lapokból álló kéziratot találunk.93 Véleményünk szerint saját címlapja nincs, hanem a borítólapra írták át a dokumentum címét („Consignatio et brevis extractus...”), amelyhez Szeremlei 1884-ben egy magyarázó címet írt: „Esperesi magános protocollum.” Érdekes a kézirat oldalszámozása, mert 103-tól 128-ig számozza az oldalakat. Nem tudjuk, hol található a füzet többi 102 oldala, de az egyházmegyei jegyzőkönyv oldalszámozása 77-tel végződik, amely alapján feltételezhetnénk, hogy a két kézirat korábban összetartozott. Ennek ellenére mégsem valószínű, hogy az alesperesi napló az egyházmegye első jegyzőkönyvében volt eredetileg, ugyanis az egyházmegyei jegyzőkönyv legkorábbi tartalomjegyzéke egyáltalán nem utal rá. 1787 előtt vezetett esperesi napló pedig eddig nem került elő, a békési egyházmegyének ezt követően csak 1816-ból maradt fenn esperesi naplója.96 Sokkal valószínűbb, hogy az alesperesi napló eredetileg a körrendeleti jegyzőkönyv része volt, ugyanis Szeremlei 1886-ban azt is felvágta és néhány levelet áthelyezett belőle máshová.97 Mivel a Szentmiklósi-féle alesperesi napló címe 94 Imre, 2012, 394-396, 405-407,412-413. Imre, 1984, 667. Szeremley, 1890,143-144,172,194, 197-199. 95 TtREL 1.29.C.14. Esperesi magános protocollum de a[nn]o 1787. 96 TtREL 1.29.0.1. 97 TtREL I.29.f.l. 27
