Hegyi Ádám: A Békési Református Egyházmegye első jegyzőkönyve és annak mellékletei 1696–1809 (1839) - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 23. (Debrecen, 2021)

1. Bevezető tanulmány: jegyzőkönyvvezetés a Békési Református Egyházmegyében a 18. században - 1.11. Rektori névsor

következtében az egyházkerület jótékonysági alapjába nem gyűjtötték össze az adományokat. Egyedül Hódmezővásárhely és Öcsöd fizette rendesen ezeket az adományokat. Békés, Gyoma és Mezőberény esetében az esperes eltörölte a gyülekezetek jótékonysági alapba fizetendő tartozásait, mert ezek az egyházközségek a saját templomaik építésével voltak elfoglalva.

Az 1778-ban Köröstarcsán tartott gyűlésen nem jegyezték fel a résztvevők neveit, csak a határozatokat, amelyek mindkét esetben templomépítéssel kapcsolatosak. Ezek szerint a makói gyülekezet számára adott 500 forintos kölcsönből 100 forintot elengedtek. A gyomai templom építésére 120 forintot szavaztak meg.

Az egyházmegyei gyűlések 1712 és 1778 között vezetett határozataiból megállapíthatjuk, hogy az esperességben keveredtek az egyházlátogatások és az egyházmegyei gyűlések egymással. A 18. század első felében készült határozatok valójában egyházlátogatások során keletkeztek. Az 1740-es évektől kezdve már a vizitációktól függetlenül önálló egyházmegyei gyűléseket is tartottak. Ebben az időszakban több határozatot is hoztak azzal kapcsolatban, milyen módon kell az egyházlátogatásokat megtartani. A díjlevelekkel foglalkozó fejezetben már megállapítottuk, — amelyet az egyházmegyei határozatok elemzése megerősített — hogy a békési esperességben a türelmi rendelet kihirdetése előtt is rendszeres volt az egyházlátogatás. Tehát nem igaz a szakirodalom azon állítása, amely szerint ebben az időszakban csak a katolikus főesperesek, püspökök látogatták a református gyülekezeteket.86

1.11. Rektori névsor

A békési egyházmegye jegyzőkönyvében a gyülekezeti iskolákba kibocsátott rektoroknak is alá kellett írniuk az egyházmegye törvényeit. Mivel a jegyzőkönyv nem tartalmazza az egyházmegye törvényeit, így a szabályokat valószínűleg szóban ismertették a rektorokkal, az aláírások mellett viszont több esetben is megtalálható, hogy az egyházmegye törvényeit elfogadják. Az aláírások különlegessége, hogy az egyházmegyét (tractus) több esetben is egyházkerületként (districtus) nevezték meg, illetve felváltva használták az egyházmegye megnevezésére a makói illetve a békési traktus kifejezéseket.

A jegyzőkönyv 1712 és 1741 közötti időszakból tartalmaz aláírásokat, de nem folyamatos: 1729 és 1738 között egyáltalán senki sem írta be a nevét a rektorok közé. Nem egyértelmű viszont, miért nem szerepelnek benne olyan gyülekezetek rektorai, ahol biztosan működött 1712 és 1741 között rektor. Például Szathmári Deák Mihály 1732-ben Algyőn szolgált rektorként,87 mégsem szerepel a neve az aláírok sorában. A gyülekezet nagysága nem feltédenül függ össze az

86 Hegyi, 2019b, 10.

87 Takács, 1,2001,72.