Hegyi Ádám: A Békési Református Egyházmegye első jegyzőkönyve és annak mellékletei 1696–1809 (1839) - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 23. (Debrecen, 2021)

1. Bevezető tanulmány: jegyzőkönyvvezetés a Békési Református Egyházmegyében a 18. században - 1.6. Esküminták - 1.7. Az első ordinációs lista

is ismert. A zsidókhoz írt levél viszont megmutatta nekik az egyedüli helyes istenhitet.46 Minden bizonnyal ezt analógiaként a saját korára is igaznak tartotta: egyedül a református tanításokról gondolta, hogy azok üdvösséghez vezetik az embert. A szöveg értelmezésével kapcsolatban további kutatási feladat annak kiderítése, hogy Bökényi miért Pál apostolt tekintette a Zsidókhoz írt levél szerzőjének, hiszen Kálvin cáfolta Pál szerzőségét.47 Ma már egyértelműen tudjuk, hogy a 18. század elején Kálvin kommentárja a Zsidókhoz írt levélről ismert volt a református lelkészek körében.48 A magyar református bibliafordításokban viszont van arra példa, hogy Pált tekintik a szerzőnek, és arra is, hogy nem.49 50 Nem tudjuk Bökényi teológiai műveltségét rekonstruálni, de ez a rövid szövegrész rávilágít arra, hogy a Szentírás idézési módjai sok támpontot nyújtanak a magyar prédikátorok teológiai tájékozottságáról. Mivel Bökényi állást foglalt Pál szerzősége mellett, ezért olyan képzésben kellett, hogy részesüljön, amely nem értett egyet Kálvin állásfoglalásával.

Bökényi latin nyelvű önéletírását 1979-ben magyarul kiadták, ezért annak részeletes ismertetésétől eltekintünk.30 A szöveg lényege, hogy Bökényi 1675-től a makói református eklézsia prédikátori tisztét töltötte be. 1675 előtt viszont Biharnagybaj ómban rektorként szolgált. A török háborúk miatt Bökényi kénytelen volt Makóról elmenekülni. Először Debrecenben húzta meg magát, majd 14 éven át szülővárosában szolgált lelkipásztorként. (Sajnos viszont nem nevezi meg, hogy hol született.) 1701-ben visszatért Makóra, ahonnan elhurcolták Szegedre. Innen rövid fogság után kiszabadult, és tovább szolgált Makón.

Bökényi önéletírását a makói presbiteri jegyzőkönyvbe is bemásolták. A makói egyházközség 1787-ben nyitott presbiteri jegyzőkönyvének első lapjaira bejegyezték a gyülekezet lelkipásztorainak a névsorát. A lista készítője nagy valószínűséggel Szirbik Miklós makói lelkipásztor volt, aki ugyan nem nevezi meg magát a szöveg írójaként, viszont ismert történetírói munkássága: 1835-ben megírta Makó történetét. Ebben a munkájában közli latinul Bökényi önéletírását.51 52 Minden bizonnyal a presbiteri jegyzőkönyvbe ő másolta be a szöveget, amelyből aztán később Makó történetéhez felhasználta Bökényi életrajzát. A szöveg két kéz írása: az első kéz Szirbik Mikós makói működéséig vezeti a szöveget, Szirbik halálát követően a második kéz folytatja az események leírását. A szöveg Bökényi János esetében közli, hogy az egyházmegye első jegyzőkönyvéből lettek kimásolva az életrajzi adatok.32

46 Ravasz, 1991,249-251.

47 Kálvin, 2010, 20-24.

48 Ősz, 2014, nr. 247-264.

49 RMNy 971, p. 1229-1240. RMNy 652, p. 196-206.

50 Szirbik, 1979,47^18.

51 Szirbik, 1979, 47—48, 113-114.

52 MBRE I.250.b.l.

14