Emődi András: Az Érmelléki Traktus egyházközségeinek 1823-1826 között összeállított históriája -Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 21. (Debrecen, 2018)

Berettyószéplak

* BERETTYÓSZÉPLAK *

Országokbann is, el szegényitvénn a Lakosokat, Gyermekeiket ki fogták az Oskolából, úgy hogy eg}' Tanitó is elég lett a Fiú, és Leány Gyermekek tanitására. Ettől az időtől fogva járnak az Oskola Mester elibe mind a Férfi, mind a Leány Gyermekek.

§33.

Magának a Széplaki Reformata Ekklésiának tulajdon Petsét nyomója nem volt egéssz 1824k esztendeig. Ekkor készíttetett Szabó Jósef a maga kőltségénn eggyet, mellynek körűi írása ez: A Széplaki Reformata Ekklésia Petsétje. A Közepénn lévő Czimer egy Templom, és Torony, alatta az esztendő szám, a mellybenn készült: 1824.

Ez a Petsét Nyomó igen ottrombáúl lévénn ki mettzve, ismét újra mettződik, ahoz értőbb mester emberrel, de a körűi írás, a közepénn lévő Czimer és esztendő szám akkor is úgy fog maradni mint most van. Ezenn mostani Petsét Nyomónak formáját mutatja az ide nyomt Petsét.

Toldalék — Meg érdemli a következendő Maradék figyelmetességét — az a

— leg alább Széplakra nézve példa nélkül való veszedelem, mellyet ennek a Hellységnek Június 20kann 1825k esztendőbenn, Flétfő naponn, és kivált az azt követő éjtzakánn a felhő szakadás okozott. A veszedelem ebből állott.

— A nevezett Naponn délutánn 4 óra tájbann kezdette magát mutogatni Nyári Nap Nyúgotról egy égi tűzzel tellyes, setét, és terhes felleg. Lassan lassan emelkedett fel felé Cséh Telek nevű Oláh Falunak, ahol siralmas nyomait hagyvánn maga utánn, Téli Nap Nyúgotra hajolva emelkedett Széplak felé, de minek előtte Széplakig fel emelkedett volna, Baromiak nevű Oláh falunál egéssz Délre láttatott nyomakodni, kéttség nélkül az erdős Réz hegye vonvánn maga felé. Ekkor már estve felé volt az idő. — Az esső Széplakonn is nagy volt, de a Réz Hegy könyöklő fordúlójábann, Baromiaknál, a felhő meg ütközvénn, egéssz le szakadt, és a Réz hegyre, nem esett, hanem ömlött le az Özön víz. Ebből a lett: hogy az a Patak is ugyan, melly Széplakonn keresztül főj, mód nélkül meg áradt: de több volt az, hogy a felhőből a Réz Hegyre le ömlött özön viz magossann fel emelkedett habokkal hömpöjgöt le a hegyekről, mellyek a roppant nagyságú köveket és fákat, mint valami apró gazt, seprették le a völgyre. Ez az özön víz eggyesitvénn magát a Széplakonn keresztül fojó — meg áradott — Patak vizével. Már alkonyodáskor az Uttzánn, az Ország útbann eső, minden hidakat el seprette, és az uttzának fel emelkedettebb hellyein is övig érő víz fojt sebes rohanással. Ekkor már senki többé, sem az úttzánn, sem a kertekenn nem járhatott — a hol tudniillik ez az özön víz az úttyát keresztül vette — hanem azok a kiknek házaik úttyábann estek, azonn szorgalmatoskodtak, hogy, ha a házokhoz bíztak, annak héjjára fel-331 -