Emődi András: Az Érmelléki Traktus egyházközségeinek 1823-1826 között összeállított históriája -Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 21. (Debrecen, 2018)

részek tekintetében számíthat érdeklődésre, hanem sokkal inkább az 1823- ban meglévő, szegényesebb vagy éppenséggel gazdagabb régi egyházközségi archívumok adatainak prezentálása, a templomi felszerelések, feliratok, klenódiumok, harangok, egyéb ingó és ingatlan javak, jövedelmek, ott szolgáló lelkészek és iskolarektorok neveinek felsorolása okán. Számos esetben ezen adatok azóta elkallódott tárgyakra, lebontott és átépített templomépületekre, harangtornyokra, átöntött vagy rekvirált harangokra vonatkoznak, sőt számos levéltár maga is részben vagy teljességgel elpusztult. A kéziratok inventárium jellegéből fakadó jelentőségét fokozza az a tény is, hogy a közelmúltban nyomtatásban is publikált 1809. évi vagyonösszeírási jegyzőkönyveknek éppen az érmelléki fejezetében szereplő adatsorai a legszegényesebbek.18

Az 1826. évi köttetéskor a 33 história szövege után bemásolták az 1731. évi Cardina resolutio szövegét, az ellene tiltakozó Althann-féle fellebbezést és Mária Teréziának az 1731. évi rendelkezéseket megerősítő 1742. évi vallásügyi rendeletét, továbbá az 1790/91. évi 26. vallásügyi törvény megjelenése óta fellángoló, a vegyes házasságok és áttérések ügyében a protestánsokat érintő kérdések tárgyában született rendeleteket és egy felségfolyamodványt. Végezetül az 1784. évi erdélyi Horea-féle lázadás eseményeiről szóló csonka kéziratmásolatot illesztették a kötetbe. Forrásközleményünkben e közismert tartalmú toldalékok közreadásától eltekintettünk.

*

Az Érmelléki Traktus 1821/1822 előtti történetére vonatkozó levéltári források lelőhelyei:

A fennmaradt és kötetünkben közölt 1823-1826 között összeállított egyházközségi históriák jelentőségét nagyban emeli az érmelléki levéltárak múltbeli folyamatos pusztulásának a ténye. Rendkívül sokatmondó, plasztikus leírásban ecseteli már 1826-ban is Bartha István széplaki prédikátor a kéziratos források nagymérvű hiányát, melyek az egyes egyházközségek korai történetének megírását segíthették volna és a mellyek a mi időnkre által jöttek volna, vagy azért mivel talám nem is voltak, vagy ha váltak is a gondatlanság miatt el vesztek. Az egyes históriák keretében közölt néhány levéltári lajstrom és Bartha adatközlése egyaránt megerősítik azt a

18 SZABADI István (szerk.) — EMŐDI András (szerk. közrem.): A Békés-Bánáti, Bihari, Érmelléki és Nagybányai református egyházmegyék vagyonösszeírási jegyzőkönyvei 1809. Debrecen,

2016. 137-167.

XI