Emődi András: Az Érmelléki Traktus egyházközségeinek 1823-1826 között összeállított históriája -Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 21. (Debrecen, 2018)
vélekedést, mely szerint általános jelenségként az érmelléki református egyházközségek zömének értékelhető irattermelése az anyakönyvek tekintetében (is) a 18. század derekára tehető, a tulajdonképpeni jegyzőkönyvek (presbiteri, felsőbb hatóságok rendeletéi) tekintetében a század végére, sőt a 19. század elejére! Az egyházközségi levéltárak régi anyagának ma már szinte említésre sem méltó csekély töredéke maradt egyházi kezelésben. A többnyire az 1960-as években rendezett és tételes leltárakkal ellátott parókiális archívumok értékesebb részeit ugyanis 1973-ban államosították. Az anyakönyveket ekkor, sok esetben már korábban, az 50-es években a helyi néptanácsok vették át. Utólag ezek is kivétel nélkül a Román Nemzeti Levéltár Bihar megyei Igazgatóságának megőrzésébe kerültek. A helyben, az egyházközségeknél maradó levéltártöredékek különböző okokból — többnyire a már másfélszáz esztendővel korábban emlegetett gondadanság következtében — mindmáig tovább pusztultak, a Generális Konvent időszakát megelőző korszakból ma már alig őriznek valamit is.19 A Román Nemzeti Levéltár kezelésében ma 33 egykori érmelléki református egyházközség iratanyagát őrzik, ezek közül Apátkeresztúr, Poklostelek, Szentjobb, Székelyhíd, Tóti és Vedresábrány fondjai egyáltalán nem tartalmaznak 1821 előtti iratokat. Az alábbiakban rövid áttekintést adunk a fennmaradó 27 parókiális levéltár régebbi iratanyagairól:20 Albis21 — vegyes iratcsomó (1781-), pénzügyi számadások (1815-) Asszonyvására22 — felsőbb rendeletek jegyzők. (1807-), pénzügyi számadások (1813-) 19 Hegyközszenümre: 1774-től kezdődően néhány irat (klenódiumok leltára, végrendelet, iskolarektori fogadalom stb.) és 1791 utáni számadások; Margittá: 1781 utáni vegyes töredékek (torony- és toronyóra javítás, anyakönyvi igazolások); Szalacs: 1797 utáni számadási töredékek; Ottomány: 1800 utáni számadások; Bogyoszló: 1807 utáni számadások; Berettyószéplak: 1813 utáni számadások és néhány irat. 20 A szálas iratokat tekintve a RNLBml őrzésében lévő egyes parókiális fondok anyaga tartalmuktól függedenül általában egyeden kronologikus sorozatba rendezett. Az így kialakított iratcsomók (sok esetben egyeden dossziéról van szó) időhatárai meglehetősen tágak. Számos esetben a kezdő időhatár ugyan a 18. századra esik, ám a 20. század közepén befejeződő teljes korszakból mindössze egy-két, esedeg néhány tucatnyi irat az 1821 előtti! Jegyzékünkben ettől függedenül e szálas anyagokból álló iratcsomóknak, ugyanúgy mint a köteteknek a kezdő éveit jelöltük, és amennyiben 1821 előtti a felső időhatár, úgy azt is (az állami levéltár leltárkönyvei alapján). 21 RNLBml / Fondszám: 266, leltárszám: 295. 22 RNLBml / Fondszám: 320, leltárszám: 357. XII
