Szabadi István (szerk.): Tiszántúli református lelkész-önéletrajzok 1942-1944 II. kötet. - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 18. (Debrecen-Nagyvárad, 2016)
Heves-Nagykunsági Egyházmegye
OS HEVES - NAGYKUNSÁGI EGYHÁZMEGYE so mese-mondavilág”-ának egy díszes kötetét a már akkor is „nagy” Dóczi Imre aláírásával. Azután hat éven át a csupa lélek Dr. Nagy Zsigmond, a kitűnő stiliszta Kulcsár Endre, a külső megjelenésében is, gondolkozása nemességében is magister elegantiarum H. Nagy Elek, meg a klasszikusokért hevülő és hevülésre sarkalló Szeremley Béla dr. voltak lélekformáló, kedves tanáraim. Az akadémián a Jókai arcú s ajkú Balogh Ferenc lábainál ültünk nagyon sokszor nagy lelki gyönyörködéssel s a hála Istennek ma is élő diákbarát és tudós professzor: D. Erdős József volt lelkűnkhöz közel, de igen imponált nekem is csak úgy, mint az én nemzedékemnek az Erőss Lajos markáns egyénisége, a Sass Béla kristálykaraktere. Mi hallgattuk először harmadéves theológus korunkban nagy élvezettel dr. Kun Béla egyházjogi fejtegetéseit, aki akkor jött Máramarosszigetről kollégiumi professzornak, hogy legyen a kollégiumnak, egyházkerületnek s az egész magyar református egyháznak több mint egy emberöltőn át s hála Istennek ma is egyik leghűségesebb munkása. Egyházjogi előadásait az 1905/6. tanévben én stenografáltam s éveken át az így kiadott jegyzeteket használták jogászok és theológusok. Ebben a tanévben léptem zenitre mint magántanító, mert 7 magántanítványom volt, I.-VIII. gimnazisták. Ezért ragasztotta rám egyik legkedvesebb tanulótársam: Szele Miklós,- ki velem együtt akkor kóstolgatta az egyházjogi stúdiumot,- az iskolás kanonok nevet. Negyed éves theológus koromban nyertem jelentősebb pályadíjat János evangéliuma négy első részének fordításával s exegézisével. Ugyanekkor voltam esküdtdiák / „mezei esküdt”./ 1907. év júniusában abszolváltam s július 1.-én lettem kollégiumi szénior s egyben Kiss Áron püspök úrnál bejegyzett segédlelkész, s mint ilyen a debreceni Homokkertben kezdem meg most 35 éves palástos igehirdető szolgálatomat. Egy éven át szolgáltam ott minden vasárnap délelőtt. 1907. szeptember havában tettem le az I. lelkészképesítő vizsgát, két év múlva a másodikat. Közben az 1908/9. tanévben széniori ösztöndíjjal a Kollégium jóvoltából külföldön folytathattam tanulmányaim. Az I. félévet Strassburgban a II. félévet Berlinben töltöttem. Amott különös élvezettel hallgattam Ziegler professzor ethikai előadásait, emitt Deissmann, Delitzsch Lásson professzorokat. / Evangelium Johannis, Geschichte und Kultur Babyloniens und Assyriens, Hegel Lehre./ Vallástörténeti, vallásbölcseleti stúdiumokat végeztem. Magyarra fordítottam Pleiderer Ottó Religion und Religionen című kompendiumát. Szemelvényeket közölt belőle a Közlöny, de az egész munka csak kéziratban van könyvtáramban. / Később ugyanezt a kompndiumot D. Lencz Géza is lefordította s ki is adta./ Pihenő óráimban német szépirodalmi müveket olvastam. Goethe Faustjának I. részét, Über allen Gipfeln címen megjelent szemelvényeit, Meyer K. F., Spielhagen s Detlev v.Liliencron Novellenbuch-ját, mellyel Professzor D. Siptta ajándékozott meg családja körében töltött strassburgi karácsonyesten, 1908. dec. 24.-én. Strassburgban tagja voltam a Wilhelmitana Studenten-275
