Balogh Béla: A máramarosszigeti református líceum története - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 17. (Debrecen, 2013)

III. AZ ISKOLA 1851 ÉS 1921 KÖZÖTT

Hosszúmezőre látogatott. Az 1912—13-as tanév második felében a Jogászegylet kebelében új zenekör alakult, kabarékkal és zeneelőadásokkal Rahón, Aknaszlatinán és Huszton voltak jelen, a szatmári béke emlékére pedig a vármegyeházán kuruc estet rendeztek. Ez utóbbin, más szavalatok mellett „Heller Sárika úri leány Ady verseket adott elő”, a jogakadémiai és a főgimnáziumi egyesült énekkar Tirsa Béla zenetanár zongorakísérete mellett kurucdalokat énekeltek, a megemlékezések pedig este a Korona vendéglőben társas vacsorával és táncmulatsággal értek véget.

Az első világháború kitörését követően a Joghallgatók Egyesülete egy éven át nem működött és a következő két évben tevékenységük újból feléledt, ismeretterjesztő előadásaikkal Aknaszlatinán, Dolhán, és Técsőn jeleskedtek. Estéikre ez évben a frontról szabadságolt társaikat is bevonták, egyleti zászlójukra szalag díszt kötöttek, melynek egyik oldalán a háborúban meghalt volt jogász diákok neveit, a másikra pedig a tanulmányaik folytatása céljából rendezett tanfolyam résztvevőinek nevét hímezték.109

A máramarosszigeti Jogászegylet keretében a sporttal későn kezdtek el foglalkozni. Az 1891-es országos tornaversenyre egyedül Dévay József másodéves hallgató jelentkezett, de csapat nem lévén, a vetélkedőn ő sem léphetett fel. 1906-ban a jogászok testgyakorlás céljából a líceum tornacsarnokát heti három órára kérik átadni.110 1909. november 6-án megalakult a SZIGETI AKADÉMIAI ATLÉTIKAI CLUB, SZAAC, amely most már heti négy órára kéri a líceumi tornatermet. A most megalakult sportegyesületnek a jogászhallgatók 40%-a lett a tagja, melynek keretében vívást, tornát, birkózást és egyéb sportágakat kívántak művelni. A következő év január közepétől kezdődően a SZAAC keretében Magossy László vívómester irányítása alatt két hónapos vívótanfolyamot indított, mely heti öt napon át egy-egy órát tartott, a következő években pedig a klub tevékenysége tornára és vívásra szűkült, hogy a világháború éveiben magáról a klub létezéséről sem maradt fenn információ.111

11. Nevelés, fegyelmezés

Az elemzés tárgyát képező periódusban is, az oktatási tevékenységgel párhuzamosan és ettől elválaszthatatlanul, a diákok állandó nevelése is folyt. A felvilágosodás és a reformkor által megfogalmazott nevelési elvek jórészt ekkor is érvénybe maradtak. Az abszolutizmus évei alatt ugyan nem volt tanácsos „magyarkodni” és a „nemzeti értékek” hangoztatása helyett a császár és a birodalom iránti osztatlan tisztelet szellemében való nevelés vált fölülről deklaráltan kötelezővé. A szigeti líceumban azonban ezekben az években is a fiatalokat az igazi humanizmus szellemében nevelték. Az iskolapadba ülő diákokat nemzetiségi és vallási különbözőségek ellenére mindig egyenlőknek tekintettek és őket is ebben a szellemben nevelték. A dualizmus évti-80