Balogh Béla: A máramarosszigeti református líceum története - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 17. (Debrecen, 2013)
III. AZ ISKOLA 1851 ÉS 1921 KÖZÖTT
1909-től az iskola órarendjében végképpen a délelőtti oktatásra tértek át, délután csupán a nem református vallás órái, a torna és a játékok szerepeltek. Ezzel párhuzamosan a főgimnázium épületében egy termet a gyakorlati oktatás céljaira rendeztek be, aminek keretében főként a fa megmunkálásával foglalkoztak és miután a tornacsarnokot átadták, ugyanott egy színpadot is felszereltek.81 Az alkalomszerűen már évtizedekkel korábban megszervezett és lebonyolított tanulmányi kirándulások 1895-től rendszeresekké válnak. Leggyakrabban a Szigethez közel eső nagybocskói „Klotild” szódagyárba, a fehérpataki üveggyárba vagy a kabolapolyánai vasöntödébe mennek tömegesen. 1899 májusában három napos gyalogtúra keretében a Sziget-Desze-Felsőbánya útvonalon Nagybányára kirándultak, ahol a fő látnivalót a bányák, a zúzdák és kohók megtekintése jelentette, majd innen Szinérváraljára és az avasi Bikszádra értek, ahol az ásványvizes gyógyfürdő meglátogatása után és a ferencvölgyi üveghutát csodálták meg és innen, Técső érintésével jutottak haza. A milleneumi kiállítások megtekintésére a diákok egy része a fővárosba utazott. Itt főként a nemzet történelmének főbb mozzanatait bemutató részekre koncentráltak. Ezt a célt szolgálták az 1903-as huszti és dolhai kirándulások is. 1908-ban egy nyolcéves kirándulási programot is kidolgoztak s ennek keretében még ugyanazon év novemberében Kolozsvárra, Nagyenyedre, Vajdahunyadra, Aradra és Szegedre utaztak. Az első világháború kitörését megelőzően pedig Aradon és Temesváron át az Al-Dunához érnek és Báziáson keresztül jutnak el a Vaskapuhoz, Orsovára, az Ada Kaleh szigetre és Herkules-fürdőre. Közben Aradon megtekintették az akkor már működő „Martai automobil gyárat”, Temesváron pedig a villamossal történő városnézés képezte a fő látnivalót. Szép tanulságokkal teli kirándulás volt, melyre a világháború kitörését követően már csupán nosztalgiával emlékeztek a résztvevők.82 9. A jogi kar és a későbbi jogakadémia tanterve, tanrendje A líceum 1851 utáni történelme alakulásának tárgyalása során a szigeti jogoktatás félévszázados fejlődését is érintettük. A téma alaposabb bemutatása és értékelése érdekében az ott időközönként oktatott tantárgyakról és a tanrendről is szólnunk kell. A kormányzótanács 1868. június 7-i, majd az 1869. június 19-i határozatai folytán az 1869-1870-es tanévben az addig már létező gimnáziumi IX. osztály a most beinduló jogi első évvé alakult: az eddigi IX. osztályos tananyagból a statisztika kimaradt és a debreceni jogakadémia tantervével egyezően a szigeti jogászok is magyar közjogot hallgattak. A következő tanév indulásakor már eldöntött tény, hogy a jövőben a szigeti jogoktatás három éves lesz. És már azt is elhatározták, hogy - mivel a II. és III. évfolyamok tantárgyai nem lévén összefüggésben - az 1871—72-es tanévben oktató két tanár csupán az első és a harmadik év tananyagát fogja előadni: a harmadik 63
