Balogh Béla: A máramarosszigeti református líceum története - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 17. (Debrecen, 2013)

III. AZ ISKOLA 1851 ÉS 1921 KÖZÖTT

év tantárgyait a II. és III. éves hallgatók együtt fogják megismerni, így is vizsgáznak, majd az 1872-73-as tanévben, a most másod- és harmadévesek pedig a tulajdonképpeni II. év tananyagával fognak ismerkedni. S ezt a váltakozást a következő évekre is megtartandónak vélték. Az így összehozott heti 20 órát a II. és III. évfolyamokon egy jogtanár és egy pót „docens” között osztanák meg. A tanszéket elfoglaló Breznay Pál az 1870/71-es évben, heti 16 órában magyar magánjogot, jogtörténetet, magyar büntetőjogot és eljárást, valamint egyházjogot adott elő. A rendkívüli jogi segédtanár, Pásztor Dániel, líceumi nyugalmazott tanár heti 5 órában államtudományokat, nemzetgazdászatot, pénzügytant és politikát adott elő. A másik tanszékre megválasztott Krüzselyi Bálint az osztrák polgári jogtörvényt, váltó-, kereskedelmi- és csődtörvényt, bányajogot, telekkönyvi történetet, peren kívüli eljárást és pénzügytörvényeket oktatott, míg a többi tárgyat Szilágyi István igazgató, valamint Fejér Bertalan és Lator Bálint, főgimnáziumi tanárok adtak elő. A következő 1872-73-as tanévre Lator Bálint is jogi tanszéket kapott. A heti órák száma ebben a tanévben az I. és II. éveken mindkét félévben 18-18, a III. évben pedig első félévben 17 volt, a másodikban pedig 20-ra emelkedett.83

1874 nyarán a vallás- és közoktatási miniszter a protestáns jogakadémiákon az oktatás átszervezését sürgette. Mindeniknél minimális 8 tanszék megszervezését írta elő. (Ekkor az állami egyetemeken Kolozsváron a jogi karon 12, a fővárosin pedig 20 egyetemi tanár dolgozott.)84 Máramarosszigeten azonban továbbra is csupán három jogi katedra létezett és velük együtt még két segédtanár látta el a feladatokat. Az 1874— 75-ös tanév kezdetén különben a szigeti jogakadémia négy évessé fejlődött: igaz ebben az évben III. és IV. éves hallgatók az intézetben még nem tanultak. Az 1875-76-os tanévben is gyakorlatilag még csak az első három év létezett. De a magasabb fokra való törekvés abban is megnyilvánult, hogy Szigeten 1876. július 17-én megalakult az első államvizsgálati bizottság és ezzel az intézet a nyilvános jelleget is megszerezte. Igaz, a IV. évfolyam csak a következő 1877-78-as tanévben indult be, de a szigeti intézet már 1876 őszétől JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI AKADÉMIA néven működött. Az országos rendelkezésekkel összhangban leszögezték, hogy pályavégzett jogászoknak csak azok számítanak, akik mind a négy évfolyamot elvégezték. A IV. évfolyam tényleges beindulásával az 1878-79-es tanévben a kötelező órák négy címzetes és másik négy segéd- vagy magántanár között oszlottak meg.

64