Balogh Béla: A máramarosszigeti református líceum története - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 17. (Debrecen, 2013)

III. AZ ISKOLA 1851 ÉS 1921 KÖZÖTT

helyzet, hogy az 1851-52-es tanévben a német irodalmi nyelvben történő elmélyülés céljából a VIII. osztályban Shakespeare Machbethjének Schiller általi fordításában elemezték. 1854-ben a VI. osztályban magyar népköltészetről, a természettudományok keretében pedig csillagászatot is tanultak a diákok.71

A központi utasításra készült tanterv alapján az oktatás fő törekvése a klasszikus nyelvek oktatására irányult: 1855-1856-ban például a latint az I. és II. osztályban heti 8 órában, a II. és VI. osztályban 6, a VII. és VIII. osztályban pedig heti 5 órában tanulták. A görög nyelv tanulásának megkezdését a tanterv a gimnáziumi III. osztályban heti 5 órában, a IV-VI. osztályban 4, míg a VII. és VIII. osztályban ismét heti 5 órában szabta meg. A német nyelv oktatását a tanterv a II. osztálytól kezdődően írta elő, ahol heti 3 órán, a III.—VIII. osztályban pedig heti 2 órában állapította meg. A magyar nyelvre az I. osztályban heti 4, a II—IV, VI. és VII-ben 3, az V. és a VIII. osztályban pedig heti 2 órát írt elő a tanrend. Szigeten viszont megkísérlik ennek átalakítását: mivel Máramarosban a német nyelv oktatása is idegen nyelvnek számított, a görög nyelv oktatását csak a IV. osztályban kezdték el. A változtatást azonban Kassáról ellenezték és az iskola most megszerzett nyilvános jellegének elvesztésével fenyegetőztek. Ezért egy évvel később ez a helyi kezdeményezés megszűnt. A kötelező heti két órai vallásoktatás mellett földrajzot és történelmet (összevontan) heti 3, matematikát az I.-IV. és a VI. osztályban 3, az V. és VII. osztályban pedig 4, míg a filozófia alapjait a VIII. osztályban heti 2 órában oktatták. A diákok fizikát mind a nyolc osztályban heti 3 alkalommal tanultak. Választott, nem kötelező óraként a mértani rajzot, szépírást és éneket ajánlotta a tanterv.72

Az 1856-tól lefokozott algimnáziumi osztályok tanterve is igazodott a korábbi évek tantervéhez, de hatósági utasításra a német nyelv oktatását már az első osztályban bevezették. Nagyobb változás a természettudományok oktatásánál történt. Ennek keretében az I. osztály mindkét félévében, valamint a II. osztály első felében zoológiával foglalkoztak, míg a botanika alapelemeivel a II. osztály második felében találkoztak a tanulók. A III. osztály első felében ásványtannal, majd ezt követően másfél éven át a fizika alapismereteit sajátították el. Szabadon választott foglalkozásként a testnevelés is megjelent. Az első osztályosoknak heti óraszámuk 22, a második osztályosoké 25, a harmadik és negyedik osztályososoké pedig heti 26 óra volt.

A következő, 1857-58-as tanévben a III. és IV. osztályosok óraszáma nem változott, de az I. és II. osztályokban áttértek a heti 23 órára. Az élő nyelvek oktatása során minden második héten a tanulók írásbeli dolgozatot írtak. A természettudományokkal kapcsolatos fogalmakat magyarul tanulták, de az volt a törekvés, hogy ezek német nyelvű változatát is elsajátítsák a diákok. A természetrajzi órákon tanultak elmélyítése céljából az iskola faiskolát, azaz „pomológiai kertet” létesített, ahol a tanu59