Balogh Béla: A máramarosszigeti református líceum története - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 17. (Debrecen, 2013)
III. AZ ISKOLA 1851 ÉS 1921 KÖZÖTT
lók a gyümölcstermesztéssel kapcsolatos gyakorlati ismereteket is megszerezték. Erre a célra az iskola a régi temetőt 30 évre kibérelte.73 Az 1859-60-as tanévvel Szigeten az V, majd a következő években fokozatosan a VI, VII. és VIII. osztályok oktatása is beindult. Az osztrák oktatási törvény szigorától megszabadult debreceni főiskola által összeállított új tanterv Szigetre is megérkezett, de Szilágyi István igazgató javaslatára az Iza-parti iskola megmaradt régi tanterve mellett és azon csak a magyarországi négy református egyházkerület közös tantervének elkészülte után változtatott. Ezt 1860 nyarán megtartott pesti értekezleten dolgozták ki és fogadták el. Ennek alapjául a Szathmári Pap Károly által beterjesztett, korábbi szigeti tanterv szolgált. Az ország református gimnáziumaiban most általánossá vált tantervet, kevés változtatással, 1868-ban Debrecenben ismét megerősítették. Ennek alapján a gimnáziumi osztályokban hetente a következő óraszámmal oktattak: Első osztály: vallástan 2, magyar nyelv 4, latin nyelv 8, mennyiségtan 4, természetrajz 3, földrajz 3 = 24 óra Második osztály: vallástan 3, magyar nyelv 2, latin nyelv 8, mennyiségtan 4, természetrajz 2, történelem 3 = 22 óra Harmadik osztály: vallástan 2, történelem 3, latin nyelv 6, mennyiségtan 4, német nyelv 3, természettan 3, magyar nyelv 3 = összesen heti 24 óra Negyedik osztály: vallástan 2, latin nyelv 6, görög nyelv 4, magyar nyelv 2, mennyiségtan 3, német nyelv 3, természettan 3, történelem 3 = összesen heti 26 óra Ötödik osztály: vallástan 2, latin irodalom 5, görög irodalom 4, német irodalom 3, magyar irodalom 3, mennyiségtan 3, történelem 3, természetrajz 3 = összesen heti 26 óra Hatodik osztály: vallástan 2, latin irodalom 5, görög irodalom 4, magyar irodalom 3, német irodalom 3, történelem 3, mennyiségtan 3, természetrajz 3 = összesen heti 26 óra74 A tanévkezdés általában szeptember első napjaiban történt és a június utolsó harmadában lezajlott vizsgákig tartott. A tanévet szünidőkkel, szabadnapokkal több alkalommal is megszakították. A gimnáziumi osztályokban 1869-ben a következő szünnapokkal számoltak: október utolsó 7 napja a szüreti vakációt helyettesítette, az iskolai félév végén ugyancsak 7 napon át szünetelt az oktatás. Ezekhez járult a karácsonyi 12 nap, a húsvéti 14, valamint a pünkösdi 10 nap. Szigeten egy évben 4 országos vásárt tartottak. Ezek mindenikén 1-1 napi oktatási szünet volt érvényben. 1877- től kezdődően a két hónapos nyári vakáció július és augusztusban volt, a karácsonyi és pünkösdi ünnepekre 10-10 napi, húsvétkor pedig 12 napi szünidő volt az általános. 1900-tól kezdődően, más iskolák gyakorlatához igazodva Szigeten is tanév közben 40 napra csökkent a szünnapok száma és ezek közül négy az országos vásárokhoz igazo60
