Balogh Béla: A máramarosszigeti református líceum története - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 17. (Debrecen, 2013)
III. AZ ISKOLA 1851 ÉS 1921 KÖZÖTT
zat kezdi meg működését és azok a tanárok, akik letették a hűségesküt állatni alkalmazottként folytathatják munkájukat. A református gimnázium ügyében sem igenlő, sem nemleges válasz nem érkezett. Ebben a helyzetben a református líceum helyettes gondnoka a tanároknak azt javasolta, hogy a felajánlott állami oktatói helyet foglalják el. A kényszertől és bizonytalanságtól való szabadulás reményében a tanárok többsége ezt meg is tette. 1921. november 16-án a szigeti állami gimnázium magyar tagozata is megnyitotta a tanévet. Igaz, a református líceum volt és meghurcolt igazgatójának és egy másik tanártársának a felvételi kérelmét elutasították. Az állás nélkül maradt Juhász Péter öt éves állásnélküliség után Szatmáron nyert segédtanári kinevezést, majd egy év múlva nyugdíjazták őt. Sorstársa, Kelemen Ferenc évek múlva segélynek is alig nevezhető nyugdíjat kapott. Az állami gimnáziumban kinevezett magyar nemzetiségű tanárok felét másfél év múlva Nagyváradra helyezték. A főként román oktatókkal kiegészült magyar tagozaton három év múlva az utolsó VIII. osztályosok, egy évvel később pedig a szintén utolsó IV. magyar gimnazista diákok is levizsgáztak. Ezzel a szigeti állami gimnázium magyar tagozata is megszűnt. A református líceum épületét az állam még 1922-ben lefoglalta. Egy ideig, eleinte a termeket és szertárakat jelképes használati bérért a szigeti román nyelvű tanítóképző használta, majd ennek kiköltözése után, 1930-tól megindult a hajsza, hogy az épület állami kézbe kerüljön. A pereskedési huzavona 1940 augusztusáig elhúzódott. Ez ideig az épület fenntartásával járó törődést a nagybányai református egyházmegye által kinevezett szigeti gondnokság látta el.69 A II. bécsi döntést követően a református gimnázium újjáalakult, négy gimnáziumi osztály indult újra, de 1944 őszén végleg bezárta kapuit a diákok előtt. A volt iskola ingó és ingatlan vagyona újból visszakerült a szigeti református egyház tulajdonába és ott is maradt 1948. július 26-ig. Ekkor az új román oktatási törvény értelmében a felekezeti oktatást megszüntették és a volt iskolák össze javai állami tulajdonba kerültek.70 8. Gimnáziumi tanterv, tanrend, órabeosztás és oktatási színvonal 1851 után Az 1848—49-es forradalom és szabadságharc leverését követő oktatási körülmények általános bemutatása és jellemzése során is hangsúlyoztuk már, hogy az oktatás egész menetét, egy évtizeden át, az Ordnung.. .által meghatározott követelmények alapján a kassai kerületi tanfelügyelőség irányította és ellenőrizte. A tantervet és tanrendet meghatározó előírások a történelemből és földrajzból mindent, ami magyar volt elűztek és V. osztálytól kezdve az érettségiig minden németül szándékoztak oktatni. S mint minden erőltetés, a helyieket is védekezésre késztette. így alakulhatott ki az a 58
