Balogh Béla: A máramarosszigeti református líceum története - Editiones Archivi Districtus Reformatorum Transtibiscani 17. (Debrecen, 2013)
III. AZ ISKOLA 1851 ÉS 1921 KÖZÖTT
kar véleményét is figyelembe véve Szigeten az örökölt szerkezet, tehát a gimnázium és a főiskola visszaállítása kell legyen az elsődleges cél! És mivel a jogi fakultás viszszaállításához és a polgári iskola együttes működtetéséhez szükséges anyagi feltételek még hiányoznak, ezért az utóbbi felállítását nem képesek megvalósítani. A jogi fakultás tehát elsőbbséget élvez és 1869 őszén, egyelőre két évi kurzus beindításával ez meg is történt.65 5. A szigeti jogakadémia küzdelmes évtizede Nagy felhajtás nélkül 1869 őszén, az eddigi III. bölcseleti évként már létező osztály 15 diákja, a mostantól kétéves jogi fakultásnak lett a hallgatója. A tanárok között az igazi jogelőadó még kevés volt. Az 1871—72-es tanévben is, amikor a három éves jogakadémia beindult, a szükséges hat szaktanár helyett, az iskolában csupán két jogtanár dolgozott. A többi tantárgyat az igazgató Szilágyi István mellett az 1850 előtt Szigeten jogot (is) végzett és Pesten ügyvédi diplomát szerzett Lator Bálint és a már korábban jellemzett Fejér Bertalan, valamint egy 1870-től jogtanári állást vállaló ügyvéd dolgozott. Őket egészítette ki 1871-től a viski illetőségű Krüzselyi Bálint. A szigeti jogakadémia 1872-ben nyerte el nyilvánossági jogát és még ugyanazon évben a minősítő bírói vizsga felvételének a jogát is rövid ideig megszerezte, Központi rendelkezések következtében azonban, országos viszonylatban a jogakadémiákat négy évesekre bővítették, a jogi képzettség elnyerését pedig két jogtudományi és államtudományi államvizsga letételétől tették függővé. De az ügyvédi képesítést csak a pesti vagy kolozsvári egyetemeken leendő minősítő vizsgák után lehetett elnyerni. Ezek a rendelkezések és intézkedések az országban működő felekezeti jogakadémiákhoz hasonlóan, Szigeten is ideiglenesen válságot idéztek elő, ami a hallgatók számának drasztikus csökkenésében is érzékelhető volt: számuk Szigeten 1876-ban 52, egy évvel később pedig már csak 36 volt. A hat tanárral és több kisegítővel működő négy éves szigeti jogakadémia helyzete nem volt törvényszerű. De a líceum főgondnoki tisztségét hosszú időn át elvállaló Tisza Kálmán miniszterelnök és a több ciklusban is országgyűlési képviselő Váradi Gábor igyekeztek segíteni és a szigeti jogakadémia hajóját járható vizekre kormányozni. Az 1883-as évi minősítési törvény okozta újabb nehézségek ellenére, a szigeti jogakadémián Máramaros és a környező megyéből évente 50-60 jogászhallgató gyűlt össze, ami az intézet további létét is biztosította. Történt ez azokban az években, amikor a joghallgatók száma Egerben 46-48, Pécsett 40, Sárospatakon 31-39, Eperjesen pedig 25-re apadt, más felekezeti jogakadémiák pedig, mint a pápai, nagyszebeni és győri megszűntek létezni.66 51
